Facebook

Ralph Vaughan Williams inspiráló téli zenéje

A tél minden korban megihlette a zeneszerzőket. Már a népdalok is gyakran panaszkodnak a hidegre, vagy éppen az emberi melegséget és vidámságot ünneplik, melyek elviselhetővé teszik a téli hideget. A későbbiekben, amikor a vasút elterjedésével már kényelmesen lehetett utazni, és az otthonokban fűteni, a zeneszerzők teljesen máshogy kezdenek a télhez viszonyulni. A zenében sokkal inkább a téli táj szépsége és titokzatossága kerül előtérbe, mely a megfoghatatlan szomorúsággal és végtelen melankóliával párosul. A vidámabb hangulatú téli zene egyik remeke Ralph Vaughan Williams „Dőzsölő éneke” (Wassail Song) melyet 1950-ben komponált az angol szerző női hangokra és zenekarra. A dal a régimódi vidéki élet örömeit ünnepli: „Igyunk a lovak egészségére és imádkozzunk Istenhez, hogy jó karácsonyi vacsorát kapjunk!”

Vaughan Williams, Wassail Song (Népdalok négy évszakra)

17 állomásos turnéra indul Boros Misi

Boros Misi 4 LRA Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.

Boros Misit a „zongora hercegének” is nevezik, hisz fiatal kora ellenére meghódította már a világ számos koncertszínpadát, a zürich-i Tonhallétól a New York-i Avery Fisher Hall-on át a negyvenezer főt befogadó hatalmas sencseni sportközpontig, ahol az Asian Music Festival egyetlen európai meghívottjaként lépett fel 2018 telén. A rajongók által csak Misinek hívott ifjú művész 6 éves korától tanul zongorázni a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában, jelenleg a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium tanulója, tanárnője Megyimóreczné Schmidt Ildikó, mentora pedig a Kossuth-díjas zongoraművész, Bogányi Gergely. A fiú már pici kora óta a zene bűvkörében él: már óvodásként saját dallamokat talált ki. 8 éves kora óta minden korosztályos országos versenyt megnyert, amin elindult. Összesen 11 fontos hazai és nemzetközi versenyen szerzett első helyet, köztük Rómában, Milánóban és Párizsban. 2014-ben, amikor tizenegy évesen a Kicsik korosztályában megnyerte a Magyar Televízióban közvetített klasszikus zenei tehetségkutatót, a Virtuózokat, az egész ország kedvence lett. 2017-ben jelent meg első önálló koncertlemeze.

A műsort Boros Misi tudatosan, jól átgondolva állította össze Bogányi Gergely, zongoraművész-mentora segítségével. A koncertek Liszt darabokkal kezdődnek, ahol felcsendül a Funérailles, a h-moll ballada, valamint az a-moll Paganini-etűd, illetve a 8. Transzcendens etűd. A koncert második részében Chopin játékos műveit hallhatja majd a közönség.

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében 2020-ban első, önálló országos turnéjára készül:


Koncertek:

Kaposvár – 2020.02.14.

Szeged – 2020.02.17.

Pécs – 2020.12.02.


Ezután Győrben, Debrecenben, Szombathelyen Egerben, Nyíregyházán, Szekszárdon, Tatabányán, Székesfehérváron, Kecskeméten, Miskolcon, Békéscsabán, valamint a fővárosban is hallhatja a közönség a fiatal tehetség játékát. Utóbbi városokról részletes információ és helyszín hamarosan!

Téli zenei élmények északon

terje_isungsetA téli zene játszására készült zenei hangszerek ideális esetben jégből készülnek! Terje Isungset norvég zeneszerző előszeretettel komponálja műveit jégből készült trombitákra, dobokra és xilofonra. A műveket Téli Énekek című albumán lehet meghallgatni.

Egy másik északi zeneszerző a jól ismert finn Sibelius, aki egyik utolsó művét 1929-ben komponálta. Az Öt zongoravázlat Téli jelenete a fény felül indul, és miközben a művet hallgatjuk úgy érezzük magunkat, mint amikor egy törékeny jeges faágra pillantva megérinti és magával ragadja lelkünket a fenséges téli erdő látványa.

A “második legnagyobb” olasz operaszerző

Giacomo_PucciniGiacomo Antonio Domenico Michele Secondo Maria Puccinit az operakritikusok a Verdit követő második legnagyobb komponistaként tartják számon. Legismertebb operái a Bohémélet, a Tosca, a Pillangókisasszony és a Turandot. Puccini korának zenei mércéje szerint konzervatív komponistának számított, aki például Stravinsky Tavaszi áldozatáról azt nyilatkozta, hogy az csak egy őrült alkotása lehet. Puccini népszerűségét jól mutatja, hogy egyetlen év alatt, 1908-ban a Toszkát 53 francia, 12 spanyol, 8 osztrák, 8 német és 3 svájci operában tűzték műsorra. Miközben a Turandoton dolgozott, közvetlenül halála előtt Puccini így búcsúzott közönségétől, „A Mindenható Isten megbökött a kisujjával és ezt mondta: A színháznak írj, csak a színháznak. Én pedig teljesítettem felsőbbrendű akaratát.”

A klasszikus zene 2019-ben

A Bachtrack Újévi statisztikái alapján az alábbi eredmények születtek a komolyzenei népszerűségi listákon. A hírportál 2019-ben összesen közel 35.000 előadást jegyzett (20.535 koncert-, 10.016 opera és 4.097- balettelőadás), ezzel megdöntötte minden korábbi rekordját. Általánosságban elmondható, hogy a klasszikus zene területén kevesebb a változás, és a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is Beethoven és Mozart állnak a zeneszerzői toplista élén, az első ötben pedig Brahms és Bach is szerepelnek:

  1. Beethoven
  2. Mozart
  3. J.S. Bach
  4. Brahms
  5. Schubert
  6. Tchaikovsky
  7. Schumann
  8. Haydn
  9. Chopin
  10. Mendelssohn

Azonban ha a számok mögé nézünk változásokat is tapasztalunk: több a női zeneszerző és karmester, több kortárs zenét játszanak és egyre bővülnek az opera repertoárok. Összességében izgalmas és változatos képet mutat a komolyzene világa. Lássuk, hogyan alakult 2019-ben a koncert-zeneművek toplistája:

  1. Beethoven: Eroica szimfónia
  2. Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny
  3. Csajkovszkij: 5. szimfónia
  4. Vivaldi: Négy évszak
  5. Händel: Messiás
  6. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei
  7. Brahms: 1. szimfónia
  8. Brahms: 2. szimfónia
  9. Berlioz: Fantasztikus szimfónia
  10. Mendelssohn: Hegedűverseny

Kik voltak 2019 legnépszerűbb előadói a Bachtrack statisztikái szerint?

A zenekarok világában: Nordwestdeutsche Philharmonie, Berliner Philharmoniker, Boston Symphony  Orchestra, Royal Philharmonic Orchestra, Chicago Symphony Orchestra.

A zongoristák között Schiff András és Várjon Dénes az élmezőnyben találhatóak Yuja Wang,  Jan Lisiecki, Emanuel Ax, Daniil Trifonov, és Rudolf Buchbinder társaságában.

A világ legnépszerűbb csellistái között találjuk Várdai Istvánt, Gautier Capuçon, Truls Mørk, Kian Soltani, Nicolas Altstaedt és Johannes Moser társaságában.

A hegedű közkedvelt mesterei Leonidas Kavakos, Joshua Bell, Isabelle Faust, Renaud Capuçon és Augustin Hadelich.

A karmesterek élmezőnye az alábbiak szerint alakult: Andris Nelsons, Valery Gergiev, Paavo Järvi, Jakub Hrůša, Jaap van Zweden. Az élen álló Andris Nelson kapta a legtöbb felkérést, összesen 132 koncertet illetve operát vezényelt.

forrás: https://bachtrack.com/files/158143-EN-Classical%20music%20statistics%202019.pdf

Interjú
Boros Misivel

A zene, ami motivál

Boros Misi 4 LRBoros Misit a „zongora hercegének” is nevezik, nem csoda, hisz fiatal kora ellenére meghódította már szóló zongoraművészként a világ több nagyvárosát. 6 éves korától tanul zongorázni a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában, jelenleg a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium tanulója, tanárnője Megyimóreczné Schmidt Ildikó. Az első pillanattól hangzásokkal kísérletezett, saját dallamokat talált ki, amit aztán újra meg újra eljátszott, variációkkal. 8 éves kora óta minden korosztályos országos versenyt megnyert. Összesen 11 hazai és nemzetközi versenyen szerzett első helyet, köztük Rómában, Milánóban és Párizsban. 2014-ben a Kicsik korosztályában megnyerte a Magyar Televízióban közvetített klasszikus zenei tehetségkutatót, a Virtuózokat. A Filharmónia Magyarország szervezésében 2020-ban első, önálló országos turnéjára készül.

– Fiatalon értél el olyan eredményeket, amelyekről sokan csak álmodnak. Mi motivált eddigi karriered során?

A zongorázás, a klasszikus zene. Kis korom óta zenélek, mindig is az volt a nagy álmom, hogy zongoraművész lehessek. Mivel ezen az úton haladok, ez egy óriási élmény számomra és motivál is egyben. Mindig új műveket játszok, állandóan friss a repertoárom és ennek a begyakorlása mindig nagyon élvezetes. Tehát a zene az, ami motivál.

– Fiatal korod ellenére meghódítottál már több világvárost, többek között Párizst, Milánót, New Yorkot, Stockholmot és Tokiót is. Melyik koncertedhez fűződnek a legemlékezetesebb pillanatok?

Minden koncert és minden utazás más. A Virtuózok című televíziós komolyzenei tehetségkutató után New Yorkban játszhattam. Ez volt az első meghatározó, mély benyomást keltő külföldi élményem. Ezenkívül Zürichben nyílt lehetőségem a Pannon Filharmonikusokkal játszani, ami azért volt nagyon különleges mert a zürichi Tonhalle egy nagyon kiemelkedő koncertterem a világon. Valamint, számos olyan helyen játszhattam, ahol a klasszikus zenének nem volt múltja. Ez pedig azért különleges, mert én hozzájárulhattam ahhoz, hogy jelene vagy jövője legyen az ottani zenei életnek. Ilyen volt például Pakisztán és Katar.

– A legemlékezetesebb emlékeid egy olyan koncertről, ahol nem te ültél a zongora mögött?

Nagyon szeretek koncertre járni. Ami most elsőként eszembe jut, az egy évvel ezelőtti élmény. A Művészetek Palotájában volt koncertje Bogányi Gergelynek. A hangversenyen elhangzott Schubert C-moll szonátája, egészen megrázó élmény volt. Schubert utolsó szonátái nagyon mély gondolatokat fejtegetnek, a közönség is átélte ezt a megrendítő mélységet azon a hangversenyen, ami egy fantasztikus élmény volt.

– 6 éves korod óta zongorázol, 8 éves korod óta nyersz zongoraversenyeket, 11 éves korodban az egész országot lenyűgözted játékoddal. Mit adott Neked a Virtuózok című televíziós komolyzenei tehetségkutató?

Nagyon sok lehetőséget biztosított az elmúlt években, és még a mai napig is számomra, amit ez alkalommal is köszönöm Peller Mariannak és a Virtuózoknak. A jelentkezés előtt gondolkoztunk azon, hogy jelentkezzek-e. De nem bántam meg, mert a legmeghatározóbb élmény volt az életemben. A műsor után nagyon sok fellépésem lett.

– A Filharmónia Magyarország szervezésében több városban lesz hallható szólóested. Mit érdemes tudni a hangversenyek műsoráról?

A műsort nagyon tudatosan kell összeállítani. Különböző félidőket fogok variálni a Filharmónia Magyarország szervezésében történő turné állomásain. Liszt félidővel kezdünk, egy súlyos mély félidővel, ahol felcsendül a Funérailles, a h-moll ballada, valamint az a-moll Paganini etűd illetve a nyolcadik transzcendens etűd. Majd a második félidőben Schubert Debussy, valamint Chopin műveket játszom, mely darabok hangvétele már könnyedebb.

– Mit szeretnél közvetíteni a zongorajátékoddal?

A legtöbb hangverseny hétköznap este van, ezért a legfontosabb számomra, hogy élményt és kikapcsolódást tudjak nyújtani a közönségnek. Ez alapján választom ki a műsort is, hogy a két félidő hallgatható legyen.

– Hogyan készülsz fel a koncertjeidre? Vannak praktikáid, rítusaid egy-egy hangverseny előtt?

A termet hallani kell, a zongorát ki kell próbálni. A helyszínen kell időt szakítani arra, hogy megismerjem a hangszert és a termet egyaránt.

– Inkább szólóest vagy közös est egy művésszel?

Mind a kettőnek megvan a varázsa. Ha együtt játszom valakivel, az egészen más, az hatalmas élmény. A közös est másfajta felkészülést is igényel. A mentorommal, Bogányi Gergely művész úrral már több közös fellépésem is volt, minden alkalom nagy élmény számomra.

– Ha egy dolgot kellene kiemelned a karrieredből, amire a legbüszkébb vagy, akkor mi lenne az?

Sok fiatal kezdett el zongorázni azután, hogy hallották a játékomat. Örülnék, ha a legkissebbek számára is biztatást jelentene az én személyes történetem. Szeretném, ha a fiatalok a koncertjeim által megszeretnék a klasszikus zenét.

– Ha egy dolgot kívánhatnál akkor mi lenne az?

Hogy mindig örömömet leljem abban, amit csinálok.

– Mik a terveid a jövőre nézve?  

Én még a pályám elején járok, bármilyen sikereket is értem el eddig. Ez teljesen más, mint például az élsportban, ahol a 25-30 évesek már kiöregedtek. Klasszikus zenészként rengeteg dolog van, amit még meg akarok tanulni. Nagyon várom már például a darabgyakorlásokat. Minél nagyobb leszek, annál több darabot fogok megtanulni. Meg szeretném mutatni a közönségnek, hogy életem során miként változok, hogy változik a zongorajátékom. Majd pár év múlva vissza szeretnék térni azokba a koncerttermekbe, ahol gyerekként volt szerencsém játszani.

– Rengeteg koncerted van, ami állandó gyakorlást igényel és mellette ott az iskola. Mi az, ami leginkább kikapcsol?

A zene nagyon sokat segít a kikapcsolódásban is. Mivel magántanuló vagyok azt is fontosnak tartom, hogy a kortársaimmal milyen a kapcsolatom, ezért velük is szeretek minél több időt tölteni.

– A közönséget a tehetségén túl a személyiséged is elvarázsolja. Szerinted miben rejlik ez a fajta „Boros Misis varázs”?

Mindig önmagamat adom, nyitott, boldog vagyok, szeretem megélni a pillanatot a lehető legpozitívabb módon. Nem vagyok, olyan jó színész, hogy ezt ilyen jól megjátsszam. Ez jellemző rám, akár a televíziós szereplések során, akár a koncerteken és a magánéletemben is.

 


Koncertek:

Kaposvár – 2020.02.14.

Szeged – 2020.02.17.


 

Interjú
Miklósa Erikával

Kiskunhalasról a világ tetejéig

ErikaMiklósa_portrait_ff_LRMiklósa Erika, Kossuth-, Liszt Ferenc-, és Prima Primissima-díjas koloratúrszoprán énekesnő. 19 évesen – minden idők legfiatalabbjaként – szerződtették a Magyar Állami Operaházhoz. A varázsfuvola Éj királynőjének szerepében meghódította a világ összes jelentős színpadát Londontól Párizsig, Münchentől New Yorkig, és ő lett a legkeresettebb művész ebben a szerepben, amelyet mára több mint ötszázszor énekelt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola konzervatóriuma után, 1996-ban külföldön képezte magát: előbb a philadelphiai Academy of Vocal Arts, majd a milánói Scala ösztöndíjasaként. 1999-ig volt tagja a Magyar Állami Operaháznak, ahol szopránszerepek sorát énekelte: A denevér Adéljától a Rigoletto Gildáján keresztül a Szöktetés a szerájból Constanzajáig. 2004-től állandó fellépője a New York-i Metropolitannek. Az opera műfaja mellett szívesen kalandozik a musical, az operett világába is; számos exkluzív gálakoncert főszereplője. Szívén viseli az egészséggel, a sporttal, a jótékonysággal és tehetséggondozással kapcsolatos ügyeket is, 2011-ben az önkéntesség magyarországi nagykövete volt, 2012-ben Nemzetközi Fair Play díjat kapott. 2013-ban, amikor Los Angelesben énekelt, átrepült New Yorkba, hogy lefussa a maratont. Pályája során bejárta a világot, de lakhelye mindvégig Magyarország maradt, egy kis faluban él. A Filharmónia Magyarország idei évadában hét alkalommal lesz hallható a művésznő és Horváth István közös estje.

– Gyerekkorában sportolónak készült, egy baleset következményeként azonban le kellett mondania az atlétikáról, és érdeklődése a zene, pontosabban az éneklés felé irányult. Mi vonzotta ebben a pályában? Mikor jött el az a pillanat, amikor felismerte a sport helyett a zene lehet a jövő?

17 évesen nem úgy gondoltam, hogy a jövő lesz, hanem egy kilábalást jelentett a csalódásból, hogy nem lehetek világbajnok atléta. Esküvőn énekeltem egy Demjén Ferenc dalt, mire azt mondták nekem, hogy én a világ egyik legjobb Éj királynője lehetnék. A sportos szikrámat élesztette fel a zene. Fény volt az alagút végén. Mivel a karrieremben a baleset miatt már volt egy törés, ezért óvatosabban bántam vele. Megijesztett később, amikor megláttam magam a New York Times címlapján. Akkor tudatosult, hogy most már a zene lesz az életem. Foglalkoztatott, ez még hová fokozható. Eszembe jutott, hogy Kiskunhalasról indultam és most meg itt vagyok, a világ tetején.

– Ön volt minden idők legfiatalabb magánénekese az Operaházban, ez már önmagában siker volt pályája kezdetén. Mire a legbüszkébb az eddigi karrierjét tekintve?

Az emberek szeretetére vagyok a legbüszkébb. Szeretik a művészetemet és engem is.

– Nemzetközi meghívások sokaságával büszkélkedhet Bécstől Los Angelesig. Melyik városhoz kötik a legjobb, legszebb emlékek?

New Yorkhoz azért, mert ott töltöttem a legtöbb időt, majdnem 8 évig voltam a New York-i Metropolitan Operában. A Varázsfuvola volt az első élő közvetítés a mozikban. Julie Taymorral, az Oscar-díjas rendezőnővel dolgozhattam. Olyan nagyívű élmény az, hogy én ennek részese lehettem. A többi élmény pedig mind Magyarországhoz köt leginkább. Tehát a két véglet: New York és Magyarország.

– A Denevér Adéljától a Rigoletto Gildáján keresztül a West Side Story Máriájáig sok különböző szerepben hallhattuk már csodálatos hangját. Ön számára melyik szerep volt a legmeghatározóbb? Melyik az a szerep, amit eddig nem énekelt, de amolyan titkos vágyaként szerepel a céljai között?

A legmeghatározóbb Verdi Traviata című darabjában alakított Violetta Valéry szerepe. A titkos vágyam pedig Berg háromfelvonásos operája, a Lulu.

– A Filharmónia Magyarország idei évadában több városban – Egerben, Ajkán, Keszthelyen, Székesfehérváron, Tapolcán, Nagykanizsán – lesz hallható Horváth Istvánnal közös koncertje. Mit érdemes tudni a hangversenyek műsoráról?

Mindenki azt mondja a saját koncertjéről, hogy különleges, de ez tényleg az! Ugyanis nem zongora és nem zenekar lesz a kísérőm, hanem Horváth István tenorista, aki harmonikázik is majd. Szakmai és régi barátság fűz össze minket.  Épp a családdal, barátokkal fröccsözgettünk és brahiból kezdtünk el együtt énekelni. Majd készítettünk egy közös műsort, aminek meglepően hatalmas sikere lett. Nagyon boldog voltam, amikor a Filharmónia Magyarország felvette a bérletes előadásaiba a közös estünket. A baráti éneklésünkbe engedünk betekintést ezeken a hangversenyeken.

– Hallhattuk Önt már operában, musicalben, operettben. Melyik műfajt érzi a leginkább magáénak?

Nincs ilyen, én a zenét szeretem. Sőt véleményem szerint pozitív és inspiratív az, ha egy-egy művész más műfajban is kipróbálja magát.

– A Virtuózok című műsor zsűritagjaként rengeteg ifjú tehetséggel találkozik, véleménye hatással van a fiatalok további pályafutására. Milyen érzés ez az Ön számára, milyen kihívásokkal és pozitívumokkal találkozott a munka során?

Az én legfontosabb szerepem az, hogy pszichésen és mentálisan oldjam a gyerekeket. A nőiesség és az anyaság az, amit közvetítenem kell. Nem nehéz, hiszen művész is vagyok, anya is vagyok, nő is vagyok, emellett pedig azt is tudom, milyen kamerák kereszttüzében lenni, kiállni a színpadra, tiniként, gyerekként, felnőttként. Kihívás, hogy pillanatok alatt kell felmérni azt, hogy mi a legfontosabb az adott versenyzőnek, mitől oldódik fel, de ezt én nagyon szeretem csinálni. Emellett természetesen a színpadon való létezésben tudom segíteni őket. A klasszikus zene szeretete az, amit át kell adnunk nekik, mert a zene olyan örömforrás, ami végig kíséri mindenki életét, nem csak az énekesekét.

– A Duna Televízió Partitúra című műsorában Batta Andrással kulturális felfedezőutat tesznek Magyarországon. A zenéről és a hozzá kapcsolódó társművészetekről mindketten széleskörű tudással rendelkeztek már korábban is. Ön milyen új ismeretet, tapasztalatot köszönhet a forgatásnak?

A világ legjobb dolga ez a műsor, olyan csodálatos emberekkel találkozhattunk, amire nem lett volna lehetőségünk. Az egész egy életre nevelés volt mindannyiunknak. Elmélyítette a barátságunkat Batta Andrással is és az egész stábbal, igazi csapatmunka ez. Szerettem volna megmutatni a televízió képernyőjén keresztül, hogy milyen értékek találhatók vidéken, mind társadalmi és mind kulturális szemszögből. A vidékieknek pedig önbizalmat, hogy lássák, hogy értékes a munkásságuk, önmaguk. Minden műsor más és minden vidék más. Sikerült megmutatnunk! Most a határon túli vidékeket is szeretnénk megmutatni, ez a következő cél.

 


 Miklósa Erika és Horváth István közös estje

Eger – 2020. 02.03.

Ajka – 2020. 02.06. 

Keszthely – 2020. 02.07.

Székesfehérvár – 2020. 02.10.

Tapolca – 2020. 02.11.

Martfű – 2020.02.12.

Nagykanizsa – 2020. 02.13.


 

Benjamin Britten: a harcos pacifista

brittensum_2451119bBritten elszánt anti-militarista meggyőződésének köszönhetően nem volt hajlandó a második világháborút megelőző katonai felkészülésben részt venni. Mivel háborúellenességét hazájában nem ismerték el, 1939-ben Amerikába költözött. Amikor 1942-ben visszatért Angliába Churchill kormánya biztosította számára a katonai szolgálatot „lelkiismereti okból” megtagadó státust. 1962-ben felavatták az új Coventry Székesegyházat, melynek elődjét a németek 1940-ben lebombázták. Az ünnepségre Britten Háborús rekviem címmel monumentális művet komponált, melyben a hagyományos latin mise hangzásvilágát és Wilfred Owen verseit megidézve tiltakozott az embertelen háborúk ellen. A különböző országokból érkező férfi szólisták utaltak a világméretű háborúra, akiket a remény hangját idéző szoprán szólamok kísértek. Sokan ezt a darabot tartják Britten mesterművének.

Miről híres Luigi Boccherini?

Luigi_BoccheriniOlasz zenészcsaládba született, életének nagy részét mégis a spanyol királyi udvarban töltötte, ahol annyira otthon érezte magát, hogy több dokumentum tanúsága szerint eredeti neve, Luigi helyett Luis-ként jegyezte magát. Igazi zenei őstehetségnek számított: 19 szonátát és 12 versenyművet komponált kedvenc hangszerére a csellóra, melyen maga is kitűnően játszott! Európa legnagyobb cselló-művészeként tartották számon, és a hangszer fejlesztéséhez is sokban hozzájárult. És talán magáénak tudhatta korának legkitűnőbb hangszerét is, melyet Antonio Stradivari készített. Az olasz hangszerkészítő napjainkban nagyobb hírnévnek örvend mint korában, és állítólag egyik 1709-ben készült csellóját Boccherininek becézték. Sajnos nem áll rendelkezésre írásos dokumentum arról, hogy ez a hangszer valóban Boccherini tulajdonában volt, így azt sem tudhatjuk, hogy a zeneszerző rendelkezett-e Stradivari mester által készített hangszerrel.

A barátság: zenei ihlet és találkozások motiválója

klimt_beethovenA barátságok mindig fontos szerepet játszottak a zenében, hiszen számos ismert művet ihlettek és zenészeket hoztak közel egymáshoz. Az egyik legjobb példa Beethoven IX. szimfóniája, melyet Schillernek az emberek és a népek közti barátságról szóló verse ihletett. Beethoven szívéhez különösen közel állt a világbéke gondolata, ami szerinte az emberek közötti barátságon alapult.  Gustav Klimt híres bécsi szecessziós kiállítási épületében a festő egy freskóval tisztelgett Beethoven mesterműve előtt. A múzeum a korszak kiemelkedő találkozóhelyének számított, ahol jelentős gondolkodók cseréltek eszmét és tiltakoztak az Európa-szerte erősödő nacionalista mozgalmak ellen.

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás