Facebook Twitter Google+

François Couperin 1668. november 10-én született

francois-couperin-grangerFrançois Couperin a barokk csembalómuzsika legkiválóbb képviselője. 1693-tól XIV. Lajos, a Napkirály orgonistája, csembalistája és gyermekei tanítómestere. Couperin életét végig kísérte az olasz zene szeretete, egyik példaképe Arcangelo Corelli, akinek hatására szonátasorozatot komponál. Számos egyházi mű szerzője, legjelentősebb munkái a több kötetet kitevő csembalódarabok. Ezek rendkívül érdekes felépítésű művek, amelyek szvitszerűen (saját megnevezésében ordre) kapcsolódnak egymáshoz. Mindegyik darabnak külön címe van, mint például Pillangók, Kóborló árnyak, Az álmodozó. Couperin műfaji palettáján dalok, tánczenék és pedagógiai jellegű művek is szerepelnek. Zseniálisan kezelte a szonáta- és rondóformát, csodásan egyesítette a kor különböző zenei stílusait. Couperin (és Lully) működése révén hódította meg a francia zene Európát. Korának egyik legnagyobb pedagógusa volt. 1716-ban kiadta Clavecin iskoláját, melyben megfogalmazza a korszerű ujjrend követelményeit, tanácsokat ad a díszítésre és bemutatja a különböző zenei formákat. Couperin hatással volt Bach, Brahm, Richard Strauss és Maurice Ravel zeneszerzői munkásságára.

Kocsis Zoltánra emlékezünk

kocsis1Két éve halt meg Kocsis Zoltán. Hámori Angelika zongoraművész emlékezett vissza Kocsis Zoltánra:

„Békés megyében, a tarhosi országos zongoraversenyen találkoztunk. Én egy versenyző voltam a sok közül, ő a zsűri elnöke, ami persze elég nagy különbség. Előbb lettünk barátok, mint munkatársak. Amikor Zoli Svájcba jött koncertezni, akkor nálam aludt, a professzorom ugyanis fiatalkori barátja volt. Olyankor őt is elhívtam magamhoz, és nagyon sokat beszélgettünk hármasban, nevettünk, zenét hallgattunk. Számomra ezek az együttlétek többet értek, mint egy egyetemi előadás. Egyetlen délután annyi mindent lehetett tanulni Zolitól, mint az egyetemen 4-5 év alatt. Mindezt nevetve. Hihetetlen tudása volt, és hihetetlen precíz volt mindenben. Amikor egy-egy vacsora alkalmával, néhány pohár bor után elkezdtünk például Rejtőről beszélni, őt is szó szerint kellett idézni, Zoli még azért is kijavított, ha „s” helyett „és-t” mondtam. Nem volt az életnek olyan területe, ahol bárki meg tudta volna fogni. Az olimpiákat fújta, hogy mikor, hol volt, hány magyar érem született. De az igazán különleges az előhívó képessége volt, hogy mindig képes volt az agyából előhozni azt a tudást, amire épp szüksége volt. A BBC csinált vele egy kísérleti műsort. Lejátszottak neki egy kortárs művet, amit garantáltan nem hallhatott még soha, sehol. Zoli egyszer meghallgatta, azután leült a zongorához és eljátszotta. Éjfélkor lefeküdt, és négykor felkelt. Mindezt hatvannégy éven keresztül. Tudom, mert nálam lakott, kurzusokat csináltunk együtt. Nyilván mindenkinek mást jelent a boldogság, de meggyőződésem, hogy ő az élete túlnyomó részében az volt, hiszen napi húsz órában azzal tudott foglalkozni, amit tényleg szeretett. Sosem láttam senkit olyan önfeledten nevetni, mint őt. Ha volt zongora a helyiségben, mindig az volt a vége, hogy odaült. Egyszer mértem az időt, négy percet bírt ki hangszer nélkül. Neki az volt a zene, mint más embernek az oxigén. Végtelenül fájt neki, ha ő azt érezte, hogy a másik embernek a zene, vagy egyáltalán bármi az életben picit is kevésbé fontos, vagy egyáltalán nem fontos.”

A Magyar Filharmóniai Társaság megalapítója

erkel-ferencErkel Ferenc 1810. November 7-én született, Gyulán. Az 1837-ben megnyílt Magyar Színház zenei vezetőjeként rendkívül sokat tett operai- és hangversenyéletünk fejlődéséért. Első operáját, Bátori Máriát, 1840-ben mutatták be, ezt követte 1844-ben a Hunyadi László. Ugyanebben az évben himnuszpályázatot nyert, 1853-ban vezetésével megalakult a Filharmóniai Társaság. A szabadságharc leverését követően több évi hallgatás után született meg a Bánk bán (1861). Az 1875-ben alapított budapesti Zeneakadémia igazgatója és zongoratanáraként működött, majd a magyar zenei élet talán legsokoldalúbb alakjaként 1893. június 15-én, nyolcvanhárom éves korában hunyt el.

Hátborzongató klasszikusok

Home_Alone_Boy1-620x369Számos zeneszerzőt találhatunk Bachtól Sibeliusig, akik a legrémisztőbb horrorfilmek hatásával vetekedő hátborzongató dallamokat komponáltak. 

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című zenekari műve.

Muszorgszkij életében nem mutatták be, de az utóbbi idők egyik legismertebb félelemkeltésre alkalmas műve.

Liszt Ferenc Haláltánc

Danse macabre – Parafrázis a Dies iræ fölött zongorára és zenekarra. A zeneszerző nagyszabású, zongorára és zenekarra írt versenyműve – lehet, hogy Liszt tényleg lepaktált az ördöggel?

Hector Berlioz Fantasztikus szimfóniájának ötödik tétele a Boszorkányszombat

A műben a zeneszerző rémálmokkal és látomásokkal küzd.

Ligeti György Volumina

Ligeti zenéje tökéletesen alkalmas arra, hogy valakit halálra rémisszünk vele.

Arnold Schönberg Várakozás

Az egyfelvonásos opera szoprán szólóra íródott és egy asszony nyomába szegődik, aki éjszaka járja az erdőt, hogy eltűnt és halottnak vélt kedvese nyomára leljen.

Borogyin kedvtelésből komponált

Alexander_BorodinAlekszandr Porfirjevics Borogyin 1833-ban született Szentpéterváron, egy grúz herceg törvénytelen fiaként, így az akkori szokásoknak megfelelően a család egyik szolgájának nevére anyakönyvezték. Gyermekként egyaránt vonzották a természettudományok és a zene is, 14 éveses már versenyművet írt fuvolára és zongorára. 1864-ben kémia professzori címet kapott, és neki köszönhetően indult el a női orvosképzés Oroszországban. Ebben az időszakban ismerkedett meg Muszorgszkijjel és Balakirevvel is, akik ösztönzőleg hatottak zenei munkásságára. Az azonos érdeklődésű komponisták Rimszkij-Korszakovval és Kjuival együtt megalapították az “Orosz ötök,” magukat Újítóknak nevező zeneszerzői csoportot. Borogyin komponista barátai biztatására hozzálátott Első szimfóniája megírásához. A fiatal zeneszerző Liszt érdeklődését is felkeltette, aki avval ismerte el és támogatta munkásságát, hogy koncert körútjain maga vezényelte műveit. Borogyin egyik talán legnagyobb sikert aratott kompozíciója a Közép-Ázsia pusztáin c. szimfonikus költeménye. Fő művét, az Igor herceget hirtelen halála miatt, Glazunov és Rimszkij-Korszakov fejezték be. Borogyin művészetét a mívesen kidolgozott népies stílusa, és a keleti harmóniák varázslatos világa tette jellegzetessé.

Louis Vierne, a párizsi Notre-Dame orgonistája

viernel_wanamakeraudA francia zeneszerző 1870-1937 között élt és hat nagyszabású orgonaszimfóniát írt. Veleszületett szembetegségének köszönhetően csaknem teljesen megvakult, de már két évesen hallás után tanult zongorázni. A későbbiekben César Franck és Charles-Maria Widor híres francia zeneszerző-orgonisták tanították. 1900-tól haláláig a párizsi Notre-Dame orgonistájának pozícióját töltötte be. Zenei és magánéleti sikereit és nehézségeit szimfóniáinak drámai tónusa jeleníti meg. Küzdelmes életében hite segítette, és számos egyházi tárgyú kórusművet komponált. 1750. orgona koncertjére 1937. június 2-án került sor a párizsi Nortre-Dame székesegyházban. A hangverseny utolsó részéhez érkezett, amikor a mester a neki átadott témákra készült improvizálni, azonban a vakírással készült első téma feldolgozása közben szívrohamot kapott. Így teljesült Vierne kívánsága, hogy a székesegyház orgonájánál érje a halál.

Ralph Vaughan Williams, a sokoldalú zeneszerző

williams_vaughanRalph Vaughan Williams 1872-ben született Londonban. Zenéje az angol népzenéből és a Tudor-kori polifóniából merített ihletett, és hat évtizedes zeneszerzői munkásságának köszönhetően Williams újjáélesztette az angol muzsikát. Williams már gyermekként kiemelkedő érdeklődést mutatott a zene iránt, hegedült, brácsázott, zongorázott, orgonált és zeneszerzéssel is próbálkozott. Pályája során Williams tudatosan próbálta az angol zenét megújítani, ezért az idegen zenei elemek helyett az angol népzene gyökereihez nyúlt vissza. Williams szinte minden zenei műfajban kipróbálta magát, kilenc szimfóniát, hat operát, balettet, himnuszokat, színpadi műveket komponált. 70 évesen a filmzene világába is kirándulást tett, amikor a híres Antarktisz-felfedező Scott expedíciójáról készült filmhez írt zenét, Szimfónia Antarktika címmel (1948). A zeneszerzőt 1958-ban érte a halál. Az angol nemzeti kiválóságok temetkezési helyén, a Westminster Apátságban, Henry Purcell mellé helyezték örök nyugalomba.

Hátborzongató klasszikusok

Számos zeneszerzőt találhatunk Bachtól Sibeliusig, akik a legrémisztőbb horrorfilmek hatásával vetekedő hátborzongató dallamokat komponáltak. Íme néhány ezek közül:

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című zenekari műve.

Muszorgszkij életében nem mutatták be, de az utóbbi idők egyik legismertebb félelemkeltésre alkalmas műve.

Liszt Ferenc Haláltánc

Danse macabre – Parafrázis a Dies iræ fölött zongorára és zenekarra. A zeneszerző  nagyszabású, zongorára és zenekarra írt versenyműve – lehet, hogy Liszt tényleg lepaktált az ördöggel?

Hector Berlioz Fantasztikus szimfóniájának ötödik tétele a Boszorkányszombat

A műben a zeneszerző rémálmokkal és látomásokkal küzd.

Ligeti György Volumina

Ligeti zenéje tökéletesen alkalmas arra, hogy valakit halálra rémisszünk vele.

Arnold Schönberg Várakozás

Az egyfelvonásos opera szoprán szólóra íródott és egy asszony nyomába szegődik, aki éjszaka járja az erdőt, hogy eltűnt és halottnak vélt kedvese nyomára leljen.

Louis Vierne, a Notre-Dame orgonistája

viernel_wanamakeraudA francia zeneszerző 1870-1937 között élt és hat nagyszabású orgonaszimfóniát írt. Veleszületett szembetegségének köszönhetően csaknem teljesen megvakult, de már két évesen hallás után tanult zongorázni. A későbbiekben César Franck és Charles-Maria Widor híres francia zeneszerző-orgonisták tanították. 1900-tól haláláig a párizsi Notre-Dame orgonistájának pozícióját töltötte be. Zenei és magánéleti sikereit és nehézségeit szimfóniáinak drámai tónusa jeleníti meg. Küzdelmes életében hite segítette, és számos egyházi tárgyú kórusművet komponált. 1750. orgona koncertjére 1937. június 2-án került sor a párizsi Nortre-Dame székesegyházban. A hangverseny utolsó részéhez érkezett, amikor a mester a neki átadott témákra készült improvizálni, azonban a vakírással készült első téma feldolgozása közben szívrohamot kapott. Így teljesült Vierne kívánsága, hogy a székesegyház orgonájánál érje a halál.

Bach: d-moll toccata és fúga

bachsmlIdeális Halloween darab a horror filmek egyik legnépszerűbb „betétdala” Johann Sebastian Bach D moll tokkáta és fúgája, BWV 565. Ez az orgonamű tökéletesen alkalmas a kísérteties hangulat megteremtésére, és már előre figyelmezteti a kíváncsi nézőt a nyikorgó lépcsők és szellemek várható felbukkanására. Már a zenemű története is rejtélyes, hiszen csak megírása után 100 évvel mutatják be. Az eseményre Felix Mendelssohn jóvoltából 1833-ban kerül sor, aki először szólaltatta meg a művet. A darab kapcsán olyan találgatások is napvilágot láttak, hogy nem is Bach, hanem a család egy közeli ismerősének a szerzeménye. Az utókor mégis Bachnak tulajdonítja ezt a népszerű művet, mely számos horror filmben szerepel, melyek közül talán legismertebb Walt Disney 1940-ben készült Fantázia című animációs filmje. Bizonyára sokan fel tudják idézni Miki egér kétségbeesett küzdelmét a seprűkkel, a táncoló kínai gombákat, és a szempilláikat rezgető vízilovakat. A film zenéjéhez a Philadelphia Orchestra 1927-es zenekari átiratát használták, melyen Leopold Stokowski vezényelt. A népszerű Bach műnek a későbbiek során több, különböző hangszerekre készült zenei feldolgozása is ismert.

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás