Facebook Twitter Google+

Lehet, hogy Amerikában kihal az opera?

Csődöt jelentett és 70 év működés után bezárta kapuit a City Operaház New York-ban. A nyár során Geroge Steel még egy utolsó adománygyűjtési akcióval próbálkozott, mellyel 7 millió dollárt próbált a szezon sikeres folytatásához szerezni. Az összegyűlt 2 millió dollár kevésnek bizonyult és a társulatnak be kellett zárnia. A City Operaház halála sajnos nem elszigetelt jelenség, hanem egy Amerika-szerte létező problémára irányítja rá a figyelmet. A világszerte ismert Metropolitan Opera társulata már évek óta komoly anyagi gondokkal küzd. Legutóbb például 2010-ben Ann Ziff, az ismert filantróp mentette meg a csődtől 30 millió dolláros adományával. Az általános hanyatlás oka, hogy az operalátogató közönség 75%-a 65 évnél idősebb, 30%-a pedig 75 év feletti. Úgy tűnik, hogy az idősödő korosztály tagjai egyre nehezebben jutnak el az operába. A szervezők abban bíznak, hogy sikerül a fiatalabb korosztály tagjait meghódítani, ezért előálltak egy új kezdeményezéssel, melynek során HD minőségű opera előadásokat mozikban közvetítenek.

Néhány kítű-nő zeneszerző

Hildegard von Bingen (1098-1179) Több mint 70 művet komponált, könyveket írt és misztikus látnokként tartják számon. Bencés apácafőnöknőként két apátságot is alapított. Egyik kompozíciója, Ordo Virtutum a legkorábbi moralitás dráma amit ismerünk.

Francesca Caccini (1587-1640) Énekes, lantjátékos, költő és tanító, a reneszánsz korszak egyik legelismertebb zeneszerzőjének, Giulio Caccini-nek a lánya.  Korában a legbefolyásosabb női zeneszerzőnek számított Európában, azonban kevés műve maradt fenn az utókor számára. ‘La liberazione di Ruggiero’ című színpadi műve az első nő által komponált opera.

Isabella Leonarda (1620-1704) Leonarda 16 éves korában kolostorba vonult. Korának legtermékenyebb női zeneszerzőjének számított aki rendtársait is tanította. ‘Sonate da chiesa’ című szonátájának zenetörténeti jelentősége, hogy nem vokális, hanem instrumentális zenemű.

Szeptember 21-én született Gustav Holst

„A zene olyan mennyei élményt nyújt, mely nem percekben vagy órákban, hanem az örökkévalóssággal mérhető”

Gustav Hols az angol zene egyik legeredetibb alakja 1874. szeptember 21-én született. Példátlan hírneve azonban szinte egyetlen művéhez, A bolygók (1906) című zenekari szvithez kötődik. A darab különböző tételei egy-egy planéta fő vonásának történetét mesélik el, a Föld kivételével, mely nem szerepel a darabban! Mars – hadúr, Vénusz – béke, Merkúr– szárnyas üzenethozó, Jupiter  – vidámság, Szaturnusz – öregség, Urán – mágus, Neptun – misztikus.

A huszadik századi zenét befolyásoló művek

Igor Sztravinszkij, Tavaszi áldozat, 1913

Alban Berg, Wozzeck, 1925

Olivier Messiaen, Turangalîla-Szimfónia, 1949

Pierre Boulez, Le Marteau sans maître, 1955

Karlheinz Stockhausen, Gesang der Jünglinge, elektronikus és konkrét hangokra, 1956

Leonard Bernstein, West Side Story, 1957

György Ligeti, Atmoszférák, 1961

Forrás: Bachtrack

Mozart szülőháza: Hagenauer-ház

1747-ben a Salzburgi Királyi Kamarazenekar komponistája Leopold Mozart feleségével, Anna Mariával a Getreidegasse 9. számú ház harmadik emeletének rezidenciájába költözött. Ebben a házban született meg 1756 januárjában hét gyermekük közül utolsóként Wolfgang Amadeus nevű fiuk. A testvérek közül csak Mozart nővére, Maria Anna maradt életben. Érthető okokból ez a ház időközben a zeneszerző rajongóinak ismert zarándokhelyévé vált, és 1880-ban a Mozarteum Alapítvány múzeumot nyitott a helyszínen. A kiállított tárgyak között többek között megtekinthetjük a zeneszerző gyermekkori hegedűjét és azt a zongorát is, melyen híres mesterművét A varázsfuvolát komponálta.

Arvo Pärt „Zenélj a szíved ritmusára!”

Arvo Pärt zeneszerző, az egyházi zene egyik legjelesebb képviselője, 1935. szeptember 11-én született Észtországban. Magával ragadóan csillogó zenéje különös elegyét hordozza a szent és profán elemeknek. Gyermekkorában ütőshangszereken és oboán játszott, 14 évesen pedig már komponált. Első ismert műve, a Melódia, Rachmaninov stílusában készült egy zongoraverseny alkalmából. Az 1950-es években Pärt a tallini konzervatóriumban tanult, korának kiemelkedő észt zeneszerzőjénél, Heino Ellernél. Ő volt az első észt zeneszerző, aki szeriális zenei elemeket használt. A szeriális zene jellemzője, hogy radikálisan szakít a tonalitás törvényszerűségeivel, s eszménye a sorelv, vagyis széria szigorú megtartásával matematikailag szinte totálisan determinált zene. A zeneszerzőt sok támadás érte dekadens, nyugati stílusú zenéje miatt, és a szovjet hatóságok is többször zaklatták 1968-ban komponált Credo szakrális felhangja miatt. Pärt zenéje mély hitéből és az európai egyházi zene több száz éves hagyományából táplálkozik. A zeneszerzőt egy próba alkalmával megkérdezték, hogy milyen tempóban játsszák a művét, mire Pärt így válaszolt: „Milyen tempóban szeretné? Játssza a szíve ritmusára!”

Operaváltozat készül A falból

Az együttes frontembere Roger Waters Montrealban járt, hogy az operatársulattal egyeztessen egy jövő év márciusi bemutatóról, amely a Pink Floyd 1979-es A fal című lemezének felhasználásával készül. Waters beismerte a sajtótájékoztatón, hogy eleinte nem lelkesedett az ötletért, mert korábbi tapasztalatai szerint a rock és a szimfonikus zene világának találkozása többnyire tragikusan végződött. Azonban amikor meghallgatta az operatársulat zenei átiratát azonnal elmúlt minden fenntartása. A művet a quebec-i származású Julien Bilodeau komponálta. A sajtótájékoztatón résztvevő egyik újságíró szerint a demo egy ünnepélyes hangvételű oratórium hatását keltette, és aki nem ismerte az eredeti művet, az álmában sem gondolta volna, hogy a rockzenei ihletésről van szó. „Julien maximálisan tiszteletben tartotta a munkánkat”- nyilatkozta Waters a Globe and Mail újságírójának, azonban olyan kifinomult módon dolgozta át, amiről én álmodni sem mertem volna.”

A zongora semleges hangszer

“Apám már nagyon korán ráébresztett arra, hogy a zongorára semleges hangszerként kell tekinteni. Bármilyen súlyt helyezünk a billentyűkre, hang keletkezik. Próbáld ki ugyanezt a hegedűvel, vagy az oboával, és semmi sem történik. Ezért van az, hogy a zongora semleges hangszer, és akkor válik igazán érdekessé, ha meghangszerelik. A zongora, olyan, mint egy fehér fal, a többi hangszer pedig már eleve színes – piros, sárga.”

A remény angyala Szíria háborús övezetében

A polgárháboró előrehaladtával egy 27 éves zongorista avval hívta fel magára a figyelmet, hogy a Damaszkusz külvárosában álló menekülttábor lakóinak életébe zenét visz. Ayham Ahmad 2014 januárjában egy viharvert zongorát állított fel a Yarmouk-i utcán, hogy reményt adjon a táborban élő palesztinoknak. Egy vele készült interjú alkalmával így indokolta tettét: „a zongorának a puszta látványa valami újat jelent ezeknek az embereknek az életében, annak pedig, hogy a sorozatos támadások közepette is szól a zene, az a fontos üzenete, hogy még a háborúban is megőrizhetünk valamennyit az élet szépségéből.” Sajnos az Iszlám Állam áprilisi támadásai során Ahmad zongorája is megsemmisült. A bátor zenész családját kimenekítette a városból, de ő maga minden nap visszajár, hogy zenét tanítson a helyi iskolában.

A szimfonikus költemények története

A műfaj elnevezése Liszttől származik, aki a zene megújítását a költészettel való szövetségben látta. A költői eszme zenei megvalósulása a zenén túli érzékelés segítségével termékenyen hatott a zeneszerző kreativitásra, és lehetővé tette a szimfónia formai merevségének meghaladását. A szimfonikus költemények gazdag ihletvilágból merítenek: a görög mitológia, a történelem, a népmesék, a hazafias és a késő 19. századi orientalista hagyományokból. Egy faun délutánja- 1876-ban Stéphane Mallarmé ezen a címen írta meg a szimbolista költészet egyik legismertebb darabját. “A zene célja a gyönyörködtetés”– vallotta Debussy, akinek műve 17 évvel később született meg. Debussynek tökéletesen sikerült megragadnia Mallermé versének finom hangulatát. A zeneműben a témák szabadon, a faun gondolatainak csapongását követve kavarognak. A faun fuvoláján, a syrinx-en (görög pánsíp) játszik; ezt idézi Debussy művében a fuvolának jutó főszerep. Az emlékezetes fuvoladallam hat, öt, négy vagy három félhangnyi ambitusú, kromatikus és diatonikus variánsai alkotják a darab jellegzetes motívumát.

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás