Facebook

Nyári viharok

Rossini: Tell Vilmos nyitány 

fia fején lévő almára célozni kényszerített legendás svájci hős történetét megörökítő Rossini opera a zeneirodalom egyik leghevesebb viharjelenetével indul. A kezdetben nyugodt dallamokat játszó cselló hangját szinte minden átmenet nélkül örvénylő húrosok tobzódása váltja fel, és a fafúvósok sztakkatói közepette hamarosan az eső is megérkezik. Néhány másodperc múlva pedig a harsonák és üstdobok kromatikus káoszában egyesülve már teljes erejével tombol a vihar. A hirtelen elvonuló felhők mögött felragyognak a napsugarak, mindezt egy csodálatosan szép oboa és furulya szólójának váltakozása érzékelteti. Ezt követően felcsendülnek a híres vágtató jelenet motívumai és már kezdetét is veszi a mulatsága Lucerni-tó partján játszódó nyitójelenetben.  

Debussy: Metszetek: III. Kertek az esőben 

Debussy Metszeteinek 3. tétele egy normandiai kert hangulatát idézi egy kiadós viharos-esős nyári napon. Már a kezdeti akkordok magával ragadják a közönséget, és szinte beleremegünk, ahogyan a zongorán futkározó hangok az esőcseppek koppanását idézik. A zongoradallam témája a vihar emelkedő-ereszkedő hullámzását utánozza, miközben a szél fújása és a mennydörgés is érzékletes kifejezést nyernek. 

További viharos hangulatú zeneművek: Csajkovszkij Vihar című nyitánya és Richard Strauss Alpesi szimfónia című kompozíciója 

A zene mindig segít

klasszikuszeneAnnak ellenére, hogy világunk fokozatosan visszatér a korábban megszokott kerékvágásba, mégis sokan különösen érezhetjük magunkat. Némileg megváltozott a bennünket körülvevő világ és talán másképpen működnek az érzékszerveink. A zenehallgatás megkönnyíti a rossz érzések elengedését és a segít a szorongásunkon felülkerekedni. Hallott már arról, hogy a nyáltermelés a stresszes helyzetekre adott válaszreakció? Egy 1994-ben megjelent tanulmány, melyet a lengyel Katonai Légierő Sebészeti osztálya közölt, megállapította, hogy azoknak a betegeknek akik zenét hallgattak csökkent a nyáltermelése azokhoz képest, akik zene nélkül töltötték ezt az időszakot. A kísérlethez többek között az alábbi zeneműveket használták fel. 

GlassEchorus, Liszt: Vigasztalások, Honegger: Nyári pasztorál, Ravel: Tükrök, Barber: Kirándulások

Bartók Béla nyomában

250px-Bartók_Béla_1927Bartók Béla szülei tanárok és amatőr zenészek voltak. Édesanyja, Paula elmondta, hogy fia már 4 évesen népdalokat játszott a zongorán, kilenc éves korában pedig már javában komponált. 17 éves volt amikor Bodapesti Királyi Zeneakadémia növendéke lett, és olyan rohamosan fejlődött, hogy 1903-ban már magabiztosan komponált Liszt és Richard Strauss stílusára emlékeztető zenekari műveket. 1905-ben szenzációszámba menő zongorajátékával hívta fel magára a közönség figyelmét, amikor Budapesten előadta Liszt ördögien nehéz Haláltáncát. A következő évben Spanyolországban és Portugáliában turnézott a kitűnő hegedűssel Vecsey Ferenccel, 1909-ben pedig már a Berlini Filharmonikusokat vezényelte 2. szvitjének előadásán. Ezt követően Beethoven és Mozart zongoraszonátáinak kritikai kiadásán dolgozott, miközben a Zeneakadémián tanított. Annak ellenére, hogy nem szerette a tanítást, csaknem negyed századon át kitartott tanítványai mellett. Bartók hamarosan belevetette magát a népzene világába, és magyar, román, szlovák, szerb, horvát, bolgár, erdélyi, török és észak-afrikai dallamokat gyűjtött, melyeknek a klasszikuszenei harmóniákkal való ötvözése forradalmi átalakulást hozott a zenébe és eredményeként megszületett első vonósnégyese. 

Robert Schumann kvíz

Ezen a héten megemlékeztünk Robert Schumannról, aki 1810. június 8-án látta meg a napvilágot Zwickau városában. Ő volt korának egyik legkiemelkedőbb és legnépszerűbb alakja. De ki is volt ő? Milyen tragédiák kisérték életútját? Kvízünkből kiderül.

Robert Schumann

Robert_Schumann_1839Robert Schumann 1810. júniusában született, és fiatalon, 46 éves korában hunyt el. A kis Schumann 10 éves kora előtt kezdett zongorázni, és már gyermekként is szenvedélyesen komponált és rajongott a romantikus irodalomért. Zenei karrierje mellett Schumann alapítótársa volt az egyik legbefolyásosabb zenei folyóiratnak, a Neue Zeitschrift für Musik című lapnak, melyben cikkeket is publikált Florestan and Eusebius álnéven. Gyógyíthatatlan kézbetegségét követően kénytelen volt a zongorázást feladni és egyre inkább a komponálásra koncentrált. Halhatatlanná 140 dalával vált, de későbbi éveiben több nagysikerű hangszeres zeneművet is komponált; köztük számos zongoraversenyt és szimfóniát. Híres Csellóversenyét és a Rajna szimfóniát követően (1850) kreativitása drámai hanyatlásnak indult és fokozatosan a valósággal is elvesztette kapcsolatát. Bénulását követően egyre gyakrabban hallucinált, melynek következtében egy alkalommal a Rajnába vetette magát. Életének utolsó két évét szanatóriumban töltötte, ahol állapota fokozatosan romlott.

 

Martha Argerich kvíz

Martha Argerich argentin zongoraművésznő, a korszak egyik legnagyobb előadóművésze június 5-én ünnepli 79. születésnapját. Ez alkalomból készítettük heti kvízünket. Ön mennyire ismeri Martha Argerich életét?

Pünkösdi kvíz

Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük, mely a zeneszerzőket is számos alkalommal megihlette. Ezért egy ünnepi zenei kvízzel készültünk mára, mellyel az egyházi zene világába utazunk.

Csajkovszkij zenéje

csajkovszkijCsajkovszkij zsenialitása abban rejlett, hogy szívből és szívhez szóló zenéket komponált. Természetes adottsága volt a dallamos melódiákhoz, túláradó képzelőereje egész zenekarokat mozgósított, és kifinomult érzékkel ragadta meg az emberi érzések lényegét. Ennek köszönhető, hogy napjainkban, amikor egyre csökken a klasszikus zene népszerűsége, Csajkovszkij továbbra is a legkedveltebb zeneszerzők sorába tartozik. Csajkovszkij pontosan ismerte és elementáris erővel fejezte ki ahogyan a borongós érzelmek hatalmába kerülünk, mígnem katarktikus robbanásban kitörnek belőlünk. Csajkovszkijnak volt egy igen előkelő és titokzatos támogatója, Nagyezsda von Meck, aki mélyen átélte a zeneszerző muzsikáját, azonban semmiképp sem szeretett volna vele kapcsolatba kerülni. A közelmúltban vált bizonyossá, hogy Csajkovszkij egy orosz nemesember unokaöccsével folytatott viszonya miatt botrányba keveredett, amiért önnön kezével kellett véget vetnie az életének. A zeneszerző arzénmérgezésben halt meg. 

Kvíz Csajkovszkijról

Az egyetemes zenetörténelem egyik legkiemelkedőbb és egyik legismertebb alakja 180 éve, 1840. májusában született. Ez alkalomból Pjotr Iljics Csajkovszkijről szóló kvízünket osztjuk meg közönségünkkel. Ön mennyire ismeri a zeneszerző életét?

Claudio Monteverdi

Bernardo_Strozzi_-_Claudio_Monteverdi_(c.1630) (1)Claudio Monteverdi (1567-1643) olasz zeneszerző, zenész, énekes, aki Cremonese városában született egy borbély családjában. Monteverdi igen korán megkezdte zeneszerzői pályafutását, és 15 évesen már Velencében kiadták egyik motettáját. 1587-ben első madrigálja is napvilágot látott, 1592-ben pedig a Mantovai udvarban ajánlottak neki állást hegedűsként. Monteverdi itt vette feleségül az egyik udvari énekesnőt, Claudia Catenist, akitől két fiú és egy lánygyermeke született. Monteverdi igen termékeny zeneszerzőnek számított, és sorra jelentek meg madrigáljai, a Velencében töltött időszak pedig pályája csúcsának számított. 1619-ben megjelent a hetedik madrigál gyűjteménye, 1624-ben pedig Tankred és Klorinda párviadala című szerzeménye hibrid műfajával igazi szenzációnak számított. Sajnos Monteverdinek több remekműve elkallódott. Orfeo című operájának az a jól ismert mítosz az alapja, melyben a zenész Orfeusz felesége Euridiké elvesztése miatti bánatában leereszkedik az alvilágba, hogy megpróbálja szerelmét Hádésztől visszaszerezni.  

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás