Facebook

Miről híres Luigi Boccherini?

Luigi_BoccheriniOlasz zenészcsaládba született, életének nagy részét mégis a spanyol királyi udvarban töltötte, ahol annyira otthon érezte magát, hogy több dokumentum tanúsága szerint eredeti neve, Luigi helyett Luis-ként jegyezte magát. Igazi zenei őstehetségnek számított: 19 szonátát és 12 versenyművet komponált kedvenc hangszerére a csellóra, melyen maga is kitűnően játszott! Európa legnagyobb cselló-művészeként tartották számon, és a hangszer fejlesztéséhez is sokban hozzájárult. És talán magáénak tudhatta korának legkitűnőbb hangszerét is, melyet Antonio Stradivari készített. Az olasz hangszerkészítő napjainkban nagyobb hírnévnek örvend mint korában, és állítólag egyik 1709-ben készült csellóját Boccherininek becézték. Sajnos nem áll rendelkezésre írásos dokumentum arról, hogy ez a hangszer valóban Boccherini tulajdonában volt, így azt sem tudhatjuk, hogy a zeneszerző rendelkezett-e Stradivari mester által készített hangszerrel.

A barátság: zenei ihlet és találkozások motiválója

klimt_beethovenA barátságok mindig fontos szerepet játszottak a zenében, hiszen számos ismert művet ihlettek és zenészeket hoztak közel egymáshoz. Az egyik legjobb példa Beethoven IX. szimfóniája, melyet Schillernek az emberek és a népek közti barátságról szóló verse ihletett. Beethoven szívéhez különösen közel állt a világbéke gondolata, ami szerinte az emberek közötti barátságon alapult.  Gustav Klimt híres bécsi szecessziós kiállítási épületében a festő egy freskóval tisztelgett Beethoven mesterműve előtt. A múzeum a korszak kiemelkedő találkozóhelyének számított, ahol jelentős gondolkodók cseréltek eszmét és tiltakoztak az Európa-szerte erősödő nacionalista mozgalmak ellen.

A titokzatos Barbara Strozzi

barbara strozziBarbara Strozzi 1619-ben, apja, Giulio Strozzi házában látta meg a napvilágot. Giulio ismert velencei költő- és libretto kiadónak számított az opera világában. Barbara vélhetőleg házasságon kívül született gyermeke volt, édesanyja, Isabella Garzoni a család egyik szolgálójaként dolgozott. Barbara már igen korán felhívta magára a figyelmet zenei tehetségével és különleges hangjával. Apja nem akarta a tehetséges lányt zárdába száműzni, ám hozomány híján nem tudta férjhez sem adni, így arra bátorított a lányt, hogy énekeljen és maga is komponáljon. 1634-ben már Velence egyik legbefolyásosabb operaszerzőjével, Francesco Cavallival dolgozott együtt. Cavalli fellépési lehetőségeket is biztosított a számára. Barbara komoly babérokat szerzett komponistaként is, hiszen mintegy 125 mű szerzőjeként ismerjük. Többségében énekes műveket; madrigálokat, kantátákat és duetteket írt, melyeket jobbára zenei patrónusainak dedikált.

Clara
Schumann

clara schumann„Korábban úgy gondoltam, hogy rendelkezem alkotói tehetséggel, de mostanra feladtam ezt a gondolatot; egy nő nem vágyhat arra, hogy zeneszerzővé váljon, hiszen még senkinek sem sikerült. Vajon nekem mégis sikerülhet?”

Clara Schumann virtuóz zongorajátékosnak számított, és 9 évesen korának egyik legjobb előadójaként tartották számon. Goethe és Liszt is méltatták játékát, a későbbiekben pedig nagyszerű tanérként sokat köszönhetett neki a modern zongoratechnika fejlődése. Férjéhez, Roberthez hasonlóan Clara is szenvedélyes szeretett komponálni. 40 zeneművet írt, ezek többségét még ma is játszák és felvételek is készülnek belőlük. Clara idővel egyre nehezebben talált időt a zeneszerzésre, mert szinte minden energiáját lekötötte beteg férjének a gondozása és 8 gyermekük nevelése. Ráadásul ő látta el a férje műveinek kiadásával és terjesztésével járó feladatokat is.  Robert gyakran ki is fejezte az aggodalmát: „Nagyon kevés ideje marad az alkotásra, és őszintén aggódom, hogy mennyi zseniális ötlet veszik így örökre kárba.”

Egyszemélyes
zenekar

Székesegyház, Orgona, Templom (27)

Az orgona impozáns mérete nem csupán a szemet gyönyörködteti. A sípok hossza, alakja és anyaga határozza meg a keletkezett hang magasságát és hangzását. A billentyűk lenyomásával lehet a hangmagasságot szabályozni, a billentyűzet két oldalán elhelyezkedő gombokkal pedig a regisztereket kiválasztani. A megfelelő gombok segítségével az orgona képes más hangszerek hangját is megszólaltatni. Vannak olyan sípok, melyek nád szájrésszel rendelkeznek, és alkalmasak a klarinét és oboa hangjának utánzására, illetve a keskenyebb sípcsoportok a cselló, viola da gamba, vagy a hegedű hangját is létrehozza. Az orgona nem ismer határokat! Az orgona szinte hihetetlen adottságainak köszönhetően még zenekari művekről is lehet olyan orgona átiratot készíteni, ahol a teljes partitúrát az orgona szólaltatja meg. Vivaldi Estro Armonico című zenekari művéről Johann Sebastian Bach készített orgona átiratot. Más zeneszerzők, mint például Camille Saint-Saëns 3. szimfóniájában az orgona színesebbé teszi a zenekari hangzást. César Franck zeneszerő és orgonista Hősi darab című kompozíciója az orgona teljes harmóniavilágát feltérképezi.

Somogyi-Tóth Dániellel beszélgettünk

Somogyi Tóth DánielBékéscsabán és Nyíregyházán a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Kodály Kórus Debrecen közös koncertje nyitja meg Filharmónia hangversenybérlet 2019/20-as évadát. A karmesteri pódiumon Somogyi-Tóth Dánielt köszöntheti a közönség, aki többek között mesélt nekünk a nyitókoncert programjáról, a zenekar ifjúsági programjáról és terveiről is.

− Igazán sokoldalú emberként ismerhetjük Önt. Karmester, orgonaművész, főzeneigazgató, kulturális menedzser, több sikeres vállalkozás alapítója. Melyik szerep áll a legközelebb a szívéhez?

Mindegyik terület ugyanolyan fontos a számomra. Ha ezek közül bármelyiket el kellene engednem, talán egyik területen sem lehetnék eredményes. A szívemhez legközelebb a zene áll, viszont a közeli barátaim mind a repülés területéről valók.

− Mi volt az a momentum az életében, mely hatására a klasszikus zene világa mellett kötelezte el magát?

15 éves koromban tudomásul vettem, hogy zenészként még lehet közöm a repüléshez, de ha pilótaként dolgoznék, ez fordítva biztosan nem működne. Nem mondom, hogy ez egyszerű – főleg úgy, hogy a zenei pályám is több területen zajlik, mind feladatkörök, mind műfajok tekintetében. 

− Fiatal kora ellenére már most meglehetősen eredményes karriert tudhat maga mögött. Munkája során miből merítkezik, mi segíti a céljai elérésében?

Ha a közönségtől vagy a kollégáimtól jó visszajelzéseket kapok, az rengeteg erőt ad. Emellett, ha azt látom, hogy társadalmi haszna van annak, amit elképzeltem, az szintén arra ösztönöz, hogy még többet dolgozzak – azt gondolom, hogy ez önmagában nem meglepő, ezzel mindenki így van. Nekem annyiban van szerencsém, hogy két szenvedélyemet, a zenét, és a repülést egymásban ki tudom pihenni. El sem tudom képzelni, hogy máshogy legyen. 

− Ha egy dolgot kellene kiemelnie a karrierjéből, amire a legbüszkébb, akkor mi lenne az?

A közönség reakciója a munkáimra. Mindig az objektív szempontok számítanak: Debrecenben az eddigi nyolc év alatt közel megtízszereztük a koncertre járó bérletesek számát, jelentős társadalmi szerepe lett a komolyzenei programoknak. A ferihegyi repülőmúzeum, amelynek a fejlesztése szintén hozzám kötődik, a tavalyi hetvenezres látogatószámával már Európa legnépszerűbb repülőtéri látogatóközpontjai közé tartozik. Azt is mondhatom, hogy a legbüszkébb azokra a csapatokra vagyok, akik ebben mellettem álltak és állnak. 

− Októberben a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus Debrecen nyitja meg a Filharmónia 2019/20-as évadát Nyíregyházán és Békéscsabán is. Mit érdemes tudni a koncert programjáról?

A két legnagyobb zeneszerző, Bach és Beethoven csúcsműveit adjuk elő: az 5. Brandenburgi versenyt és a 9. szimfóniát. A concertot kiváló kollégáimmal, Alexáné Kardos Ildikóval és Köcsky Balázzsal játsszuk, Debrecenben csembalón játszottam, most viszont – kicsit azzal az ürüggyel, hogy egyik helyszínen sincs csembaló – zongorán. Régi tervem ez. A régi legendás előadók Bersteintől Glenn Gouldig és Ferencsikig mind így játszották, kíváncsi leszek a fogadtatására, rögzítjük filmen is. A 9. szimfóniát pedig már vezényletem Békéscsabán immár 10 éve, ahol a pályámat kezdtem. Szép emlék, nagyon várom ezt a két hangversenyt.

− Hajdú Bihar megyében a „Játsszunk Bachot!” című programmal a Kodály Filharmonikusok több koncertet is ad a Filharmónia ifjúsági bérletének részeként. Mesélne a hangverseny koncepciójáról?

A Filharmónia Magyarország hajdú-bihari ifjúsági bérletsorozatainak évtizedek óta alapvető közreműködői az együtteseink. Idén a zenekarunk egyik csellistája ötletén és koncepcióján alapuló „Játsszunk Bachot!” interaktív koncertet visszük a kicsiknek, amin inkább a barokk és Bach világi zenéjével ismerkedünk meg, könnyedebb formában: elkalandozunk egy igazi barokk bálba, s megnézzünk, mit viseltek, hogyan ismerkedtek és hogyan táncoltak a vendégek.

− A megszokott hangversenytermi koncertek és közönség után teljesen más világ, amikor az iskolás korosztályt vezetik be a klasszikus zene világába. Mit gondol a fiatalok és a komolyzene kapcsolatáról?

Emlékszem, hogy 25 éve, amikor a Bartók konzit kezdtem, ugyanúgy téma volt, hogy miért csak az idősebb korosztály jár hangversenyre, és nem gondolom, hogy a mai Magyarországon kevesebb koncert lenne, épp ellenkezőleg: Budapesten és az ország számos pontján igazán intenzív zenei élet zajlik. Debrecenben a nagy esti koncerteken is egyre több fiatalt látunk, aminek nagyon örülünk, de különben szerintem általában minden zenekar komolyan veszi ezt a missziót – ezügyben én optimista vagyok.

− A Filharmónia Magyarország nyári OrgonaPont sorozatában több alkalommal adott már koncertet, mint orgonaművész és hallhatta Önt a közönség az elsőként megrendezett Orgonák éjszakája eseményen is. Mi teszi különlegessé ezt a hangszert, miben rejlik az egyedisége?

Egy jó orgona több szempontból lenyűgöző: mint hangszer, mint építészeti és mint műszaki alkotás egyaránt magával ragadja az embert. Mindig várom a nyarat, mert számomra az az orgona szezonja. Remek projektnek tartom az OrgonaPont sorozatot és magam is azon vagyok, hogy minél több izgalmas helyszínt bevonjunk a sorozatba.

− Hogyan viszonyul a közönség manapság a hangszerek királynőjéhez? Milyen az orgonakoncertek fogadtatása?

Én sokszor azt tapasztalom, hogy olyan feltöltődést képes adni egy orgonahangverseny, főleg szakrális térben, amire kevés zenei műfaj képes. Én, ha csak lehet, ragaszkodom a hajóban elhelyezett kivetítőhöz (2000-ben az első orgonista voltam Magyarországon, aki alkalmazta), és mivel általában kotta nélkül játszom, számomra ez a garancia a közönséggel való kapcsolatra. 

− Mik a tervei a jövőre nézve?

Debrecenben jelentős fejlesztések állnak előttünk. Ha minden a tervek szerint alakul, a következő években lehetünk majd tanúi egy új hangversenyterem létrehozásának úgy, hogy ezzel közel egy időben egy új kamara-teátrum létesül, és a Csokonai Színház főépületének teljes rekonstrukciója is elkészül. Ha ez így lesz, a város kulturális történelmének legjelentősebb időszakai közé tartozhatnak majd azok az évek, amelyeknek az alapjait leraktuk az elmúlt időszakban, és ez Debrecen zenei életét is más dimenzióba helyezheti majd. Nem ehhez a fórumhoz tartozik, de szeretném, ha Budapesten létrehoznánk a világ legjobb repülőmúzeumát egy jelentős beruházás keretében. A zongora és az orgona pedig jó lenne, ha intenzívebben lenne jelen az életemben. 

 

Kodály Filharmonikusok Debrecen és Kodály Kórus Debrecen koncertjei:
Békéscsaba 2019. október 28.
Nyíregyháza 2019. október 29.

Ránki Dezső az Unikum bérlet első fellépője

Ránki_Dezső_LRAz Unikum bérlet 2019. november 15-én egy igazi különlegességgel indul. Az évadnyitó hangversenyen a közel százéves tradícióval rendelkező Nemzeti Filharmonikus Zenekar mellett zongorán játszik a kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas Ránki Dezső. A zongoraművész játéka a Filharmónia Magyarország idei évadában többször felcsendül, többek között saját családjával is színpadra áll. Ránki Dezső interjúban mesélt eddigi sikereiről, a közelgő fellépéseiről.–Játszott többek között a Berlini Filharmonikusokkal, a Londoni Filharmonikusokkal, az amszterdami Concertgebouw zenekarával, a párizsi Orchestre Nationallal, a tokiói NHK zenekarával, számos neves karmesterrel, többek között Solti Györggyel, Végh Sándorral, Lorin Maazellel és Zubin Mehtával. Melyik a legjobb koncertélménye?    Részletek »

„A zene olyan mennyei élményt nyújt…”

Gustav Holst„A zene olyan mennyei élményt nyújt, mely nem percekben vagy órákban, hanem az örökkévalóssággal mérhető”

Gustav Hols az angol zene egyik legeredetibb alakja 1874. szeptember 21-én született. Példátlan hírneve azonban szinte egyetlen művéhez, A bolygók (1906) című zenekari szvithez kötődik. A darab különböző tételei egy-egy planéta fő vonásának történetét mesélik el, a Föld kivételével, mely nem szerepel a darabban! Mars – hadúr, Vénusz – béke, Merkúr– szárnyas üzenethozó, Jupiter  – vidámság, Szaturnusz – öregség, Urán – mágus, Neptun – misztikus.

Rameau, a francia opera megújítója

jean-philippe-rameauJean-Philippe Rameau legendás zeneszerző, aki jelentősen átalakítta a francia opera arculatát. Rameau sok területen megelőzte korát, hiszen zenéjével és gondolkodásával olyan későbbi zeneújítókat inspirált, mint amilyen Gluck és Wagner. Legismertebb művei: Hippolütosz és Arikia, Samson, melynek szövegkönyvét Voltaire írta, akivel sok közös munkájuk született. Castor és Pollux, A gáláns Indiák, Pygmalion. Rameau a francia zeneszerzők közül kiemelkedett eredeti tehetségével. Miközben a spanyolok legkitűnőbb zeneszerzője olasz volt (Dominico Scarlatti), és az angolok legünnepeltebb zeneszerzőjének a német (Handel) számított, Rameau a népszerű olasz operaáramlat ellenében, magával ragadó színpadi darabokat alkotott. Megvetette korának opera divatját, melyben az éppen soros operasztár hatalmas gázsiért látványos áriákat énekelt, és inkább a drámai feszültséget és a tempót helyezte előtérbe. Művészi hitvallással rendelkezett, mely szerint: „A művészetet művészettel álcázom.” Rameau egész életében arra vágyott, hogy minden művészeti ágat egy zenei magnum opusban egyesítsen, és erre törekedett operaújító tevékenysége során is.   

Szeptemberben született Anton Bruckner

anton_brucknerA zeneszerző a felső-ausztriai Ansfeldenben született 1824-ben. Apja, tanító volt és orgonán játszott a helyi templomban, melynek kórusában édesanyja énekelt. Bruckner intézményes zenei képzése 11 éves korában kezdődött, amikor a Linz melletti St Florian apátság fiúkórusának tagja lett. Később zenetanárként dolgozott, miközben már kisebb műveket is komponált. Első jelentősebb műve, a D-moll rekviem 1848-ban készült el. Hírnevét azonban inkább orgonajátékának köszönhette, Európa-szerte ismert orgonaművész volt. 38 évesen, Wagner  Tannhäuser-ének bemutatója alkalmából elhatározta, hogy a zeneszerzés lesz a fő hivatása. Lelkesen rajongott Wagner zenéjéért, és hamarosan személyesen is ismeretséget kötöttek. Sorra írta szimfóniáit, és 1864-ben megszületett d-moll miséje is. 1868-ban Bruckner Bécsbe költözött, és a konzervatóriumban, később pedig az egyetemen zeneelméletet, és orgonajátékot oktatott. Bruckner zenéjére nemcsak Wagner, de Palestrina és a barokk egyházi zene is nagy hatással volt. Szenvedélyes szimfóniáin kívül maradandó egyházi műveket alkotott, például a Te Deum-ot, a 150. zsoltárt, és számos motettát, misét. Romantikus hangvételű zenekari műveiben népzenei elemeket is felhasznált. Utolsó éveiben görcsös igyekezettel próbálta befejezni IX. szimfóniáját, a terjedelmes finálé lejegyzésére azonban élete végéig sem került sor.

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás