Facebook Twitter Google+

Kik a zenetörténelem legalulértékeltebb zeneszerzői?

Rengeteg vita folyik arról, hogy vajon mennyire méltányos az ítéletünk az egyes zeneszerzőkről. A zenetörténetben számos példát találhatunk egyes zeneszerzők túlértékelésére, ezért az egyensúly kedvéért most néhány elhallgatott zeneszerzőt szeretnék bemutatni.

Jan Dismas Zelenka, cseh származású zeneszerző, Bach kortársa, tehetsége sokak szerint vetekedett a barokk korszak legismertebb zeneszerzőjével. Zelenka ragyogó tehetségét azonban sem életében, sem halálát követően nem méltatták. Nem készült róla egyetlen portré sem, nem volt családja, és nem ismerték el az 1730-as évekbeli jelentős drezdai karnagyi tevékenységét sem. Halála után művei eltűntek a hangversenytermekből, és csak napjainkban kerültek újra elő.

Antonio Salieri, akire az Amadeus című filmnek köszönhetően sokan Mozart gyilkosaként gondolnak, mert a korabeli bécsi operaszínpadon Mozart riválisának számított. A kutatások szerint azonban a valóságban nem voltak ádáz ellenségek, sőt közös szerzeményeket is jegyeztek.

Jean Philippe Rameau, 18. századi francia zeneszerző, aki XV. Lajos udvari zeneszerzőjeként alkotott, mégis jobbára zeneelméleti munkássága ismert. 50 éves kora előtt viszonylag keveset komponált, azonban 1733-tól az 1764-ben bekövetkezett haláláig zeneszerzői munkásságát is elismerték. Számos műve a 20. században került felfedezésre.

Az angolok egyik legismertebb zeneszerzője V. Williams

Vaughan-williams-hoppéWilliams 1872-ben született Londonban. Zenéje az angol népzenéből és a Tudor-kori polifóniából merített ihletett, és hat évtizedes zeneszerzői munkásságának köszönhetően Williams újjáélesztette az angol muzsikát. Williams már gyermekként kiemelkedő érdeklődést mutatott a zene iránt, hegedült, brácsázott, zongorázott, orgonált és zeneszerzéssel is próbálkozott. Pályája során Williams tudatosan próbálta az angol zenét megújítani, ezért az idegen zenei elemek helyett az angol népzene gyökereihez nyúlt vissza. Williams szinte minden zenei műfajban kipróbálta magát, kilenc szimfóniát, hat operát, balettet, himnuszokat, színpadi műveket komponált. 70 évesen a filmzene világába is kirándulást tett, amikor a híres Antarktisz-felfedező Scott expedíciójáról készült filmhez írt zenét, Szimfónia Antarktika címmel (1948). A zeneszerzőt 1958-ban érte a halál. Az angol nemzeti kiválóságok temetkezési helyén, a Westminster Apátságban, Henry Purcell mellé helyezték örök nyugalomba.

Fanny Mendelssohn német romantikus zeneszerző

Fannymendelssohn-improvedFelix Mendelssohn nővére 1805. november 14-én született Hamburgban. Annak ellenére, hogy szülei megpróbálták távol tartan a zenétől, Fanny több mint 460 zeneművet szerzett. Kompozíciói között található egy zongoratrió, több kötetnyi zongoradarab és számos dal. Zongoraművei gyakran dalként csengenek és soknak közülük a címe is Lied ohne Worte azaz Dal szöveg nélkül. Ezt a zenei stílust Felix Mendelssohn emelte magas szintre, ám akadnak olyan feltevések is, melyek szerint Fannyé a műfaji elsőség. Számos zongoradarabot alkotott, legismertebb műve az a ciklus, amelynek tételei a hónapok nevét viselik: Das Jahr (Az év). Kottáit színes lapokra írta és férje, Wilhelm illusztrálta azokat. A művek érdekessége, hogy minden darabhoz tartozik egy rövid költemény is. 1834-ben jelent meg a londoni The Marmonicon zenei újságban az Ave Maria, Sir Walter Scott szövegére. Ez volt a saját neve alatt kiadott első nyomtatásban megjelent műve. Művészetének és írásainak történeti-kritikai feltárása még várat magára.

10 dolog, amit meg kellene változtatni a komolyzenei hangversenyeken

BFZ_taps1. A közönség szabadon tapsolhat a tételek között: Gustav Mahler vezette be, hogy a darab végéig tartózkodni kell a tetszésnyilvánítástól, és 100 év elteltével ideje lenne ezen változtatni.

2. A zenekar ne a nézők előtt hangoljon, hanem a színfalak mögött

3. Néma üzemmódban lehetne mobilt használni, tweetelni, fényképezni és hangfelvételt készíteni.

4. Minden koncerten legyen valamilyen apróbb meglepetés, pl. kamarazenélés.

5. A közönség beviheti az italát.

6. A zenészek alakítsanak ki személyes kapcsolatot a közönséggel, mutassák be a programot, adjanak autógrammot, beszélgessenek a büfében vagy a koncertteremben.

7. A zenészek ne öltözzenek szmokingba és nagyestélyibe.

8. Legyenek a koncertek családbarátok, a kicsikkel érkező szülők az ajtó közelében üljenek, hogy szükség esetén távozhassanak. Legyen gyerekmegőrző, játszóház.

9. Használják a XXI. századi technikát, a koncerteken legyenek kivetítők, és letölthető információs anyagok.

10. Mindig játszanak legalább egy kortárs darabot.

Sztravinszkij a 20. század legizgalmasabb zeneszerzője áprilisban hunyt el

igor-sztravinszkij-2Ami az irodalomban James Joyce, a festészetben Pablo Picasso, azt jelentette a zenében Igor Sztravinszkij muzsikája. Nagy a csábítás, hogy Sztravinszkij művészetére kitűzzük a modernizmus címkéjét, azonban a zeneszerző számos olyan művet komponált, elsősorban az Orosz Balett részére, melyek egyáltalán nem illenek ebbe a kategóriába. Sztravinszkijt nem foglalkoztatta a tudattalan rejtélyes világa, és nem hatották rá a különböző avantgárd irányzatok sem. Sokban hasonlított T. S. Eliothoz, aki jól ismerte korának irodalmi és művészeti világát, költészetét mégis az újdonságokkal szembeni józan távolságtartás jellemezte. Sztravinszkij az 1910-es években megújította a szimfonikus zenét, majd a görög mitológia, neoklasszicizmus és az egyházi zene világába vonult vissza.

Minden tekintetben szokatlan hangverseny

aircraft-1362587_1920A közelmúlt legtöbb repüléssel kapcsolatos híre arról számolt be, hogy különböző légitársaságok megtiltották a zenészeknek, hogy a gépre felvigyék értékes hangszerüket. Most azonban végre jó hírrel szolgálhatunk! A Sydneyből Szingapúrba tartó járat utasai különleges zenei élmény részesei lehettek, amikor az Australian World Orchestra tagjai 12.000 méter magasságban eljátszották Ravel Boleróját. Az előadást a gép 300 utasa és a személyzete kitörő lelkesedéssel fogadta. Az ausztrál légitársaság ez alkalommal 100 hangszert, köztük 7 nagybőgőt engedett fel az utastérbe! A Qantas így próbál példát mutatni azoknak a légitársaságoknak, akik egy szóló hegedűnek az utastérbe való szállítását is megtiltották.

Áprilisban született Lehár Ferenc

Lehar_FerencFejlődésem útja című önéletrajzi írásában így fogalmazza meg ars poeticáját: „A zenekedvelő bécsiek az várják az operettől, hogy felvidítsa őket a mindennapi fáradozásuk után, és azt is, hogy segítsen problémáikat elfeledtetni. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsikaszót hall, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, s közelíteni fog a vígoperához.”

A hangversenyterem érzelmi hatása

Kodály Centre, Pécs, HungaryElgondolkozott már azon, hogy mi lehet az oka annak, hogy ugyanazt a zenekart és zenét másképp érzékeljük a különböző koncerthelyszíneken? A Finn Akadémia által szponzorált kutatás arra az eredményre jutott, hogy erősebb érzelmi hatást vált ki a zene azokban, akik a zenekarhoz közelebb ülnek, illetve hogy az érzelmi hatás nagy mértékben függ a koncertterem akusztikájától is. A zenének az érzelmekre gyakorolt hatása már régóta bizonyított, ebben a kísérletben a hallgatók olyan bőrön mérhető pszichofiziológiai reakcióit tesztelték, mint a borzongás és a libabőr jelensége. A kísérlet olyan akusztikai kutatások körébe tartozik, melyeket már több mint 100 éves múltra tekintenek vissza, és meghatározó jelentőséggel bírnak az újonnan épülő koncerttermek tervezésénél. Ha jól meggondoljuk, vajon nem azért van szükségünk zenére, hogy segítségével magával ragadó érzelmeket éljünk át?

 

 

Beethovent letartóztatták

Beethoven 3“Tisztel Parancsnok úr”, egy bécsi rendőr vallomásában elmondja “letartózattunk egy fickót, aki nem hagy bennünket nyugodni. Egyfolytában azt kiabálja, hogy ő Beethoven, de valójában egy rongyos csavargó, nem visel kalapot, ócska a kabátja … és nem tudjuk azonosítani.” Miután sikerült egy helyi zenésszel azonosíttatni, kiderült, hogy a koszos, középkorú ember, aki Bécsben kószált és mások ablakán leskelődött, valóban Beethoven.

Franz Joseph Haydn 1732. március 31-én született

Joseph_Haydn2Haydn, minden kottáját a Teremtőnek dedikálta, “in nomine Domini,” Az Úr nevében…
Amikor 1809-ben Napóleon megszállta Bécset, Haydn már Európa-szerte ismert és tisztelt zeneszerzőnek számított, ezért a hadvezér nagyrabecsülése jeleként, két őrt rendelt az idős művész védelmére.
Mozart csodálta Haydn-t, és gyakran meghívta koncertjeire is. Haydn is igen nagyra tartotta a csodagyermek rendkívüli tehetségét. A néhány évvel halála előtt komponált Mozart Requiem pedig utolsó útjára is elkísérte a mestert.