Facebook

Főszerepben az opera!

Bernardo_Strozzi_-_Claudio_Monteverdi_(c.1630) (1)Claudio Monteverdi olasz zeneszerző, zenész, énekes, aki Cremonese városában született 1567. május 15-én, egy borbély családjában. Monteverdi igen korán megkezdte zeneszerzői pályafutását, és 15 évesen már Velencében kiadták egyik motettáját. 1587-ben első madrigálja is napvilágot látott, 1592-ben pedig a Mantovai udvarban ajánlottak neki állást hegedűsként. Monteverdi itt vette feleségül az egyik udvari énekesnőt, Claudia Catenist, akitől két fiú és egy lánygyermeke született. Monteverdi igen termékeny zeneszerzőnek számított, és sorra jelentek meg madrigáljai, a Velencében töltött időszak pedig pályája csúcsának számított.
1619-ben megjelent a hetedik madrigál gyűjteménye, 1624-ben pedig Tankred és Klorinda párviadala című szerzeménye hibrid műfajával igazi szenzációnak számított. Sajnos Monteverdinek több remekműve elkallódott. A barokk zeneszerző, az opera első nagy karmestere 1643. november 29-én távozott az élők sorából

 

gaetano_maria_donizettiDomenico Gaetano Maria Donizetti: az olasz opera nagymestere 

Donizetti Bergámóban született 1797 november. 29-én. Szülei meglehetősen szegények voltak, ezért fiuknak nem tudtak zenei képzést biztosítani. Azonban 1806-ban a kis Dominiconak abban a váratlan szerencsében volt része, hogy ösztöndíjat nyert a Lezioni Caritatevoli jótékonysági iskolába, ahol alapos zenei felkészítésben részesült. Donizetti számos zenekari művet írt, mégis operái révén vált igazán ismertté. 1816 és 1845 között 70 operát komponált, melyek közül a napjainkban is töretlen népszerűségnek örvendő Lammermoori Lucia és Az ezred lánya legismertebbnek. Donizetti nagyon sok időt töltött Franciaországban, ahol végül 1838-ban le is telepedett. Művészetére a legnagyobb hatással Simon Mayr és Gioacchino Rossini művészete volt. Mayr ismertette meg vele a színpadi zenés műfajokat, és más zenei műfajokat is, mint az oratórium és a kantáta. Kevéssé ismert, hogy Donizetti igen népszerű és keresett karmesternek számított, ő vezényelte Rossini Stabat Materének ősbemutatóját is.  

 

giuseppe_verdi_by_giovanni_boldiniA zene történetének másik kiemelkedő november 29-i eseménye az első opera közvetítés a televízióban a Metropolitan Opera közreműködésével. Giuseppe Verdi Otello című művét láthatta virtuális térben először a nagyközönség. Verdi az olasz operát a feje tetejéről a talpára állította merőben új társadalmi, politikai és  nemzeti témák bevezetésével. További érdekesség Verdi munkásságáról, hogy Peter Sleight, az oxfordi egyetem professzorának egy nemérgiben publikált tanulmánya szerint Giuseppe Verdi művei és Beethoven IX. szimfóniájának lassú részei ezen a téren is joggal pályázhatnak babérokra. A tanulmány szerint Verdi áriáinak többsége úgy fejti ki  nyugtató hatását, hogy összhangban működik testünk 10 másodperces vérnyomás szabályozó ciklusaival. „Kutatásunk igazolja a zene, és bizonyos ritmusoknak a szív és az érrendszerre gyakorolt jótékony hatását”- nyilatkozta Sleight az Independent újságírójának. A kísérletet 12 zenei képzettségű és ugyanennyi laikuson végezték el, és mindkét esetben hasonló eredményekre jutottak. A professzor azonban hangsúlyozta, hogy további kutatások szükségesek az eredmények további igazolására.

A csodálatos mandarin

A csodálatos mandarin című balettzene Bartók Béla egyik legkedvesebb műve volt. A hányattatott sors ellenére számos alkotását háttérbe szorítva szorgalmazta “egyfelvonásos pantomimjának” előadását.

A darab bemutatójára 1926. november 27-én került sor Kölnben, ahol emlékezetes botrányt okozott, amit többek között szókimondó szövegkönyvének köszönhetett. Hiszen Bartók által “csodálatosan szépnek” nevezett történetében a központi téma az érzékiség ereje, a társadalmi kívülállóság, az emberi elnyomás és a függőség voltak. Egy elidegenedett nagyváros szennyéről és vágyáról ír, azonban ennek ellenére mégis megérinti a nézőt, hiszen ott rejlik benne a remény apró szikrája egy új életre.

A művet Lengyel Menyhért alkotása nyomán kezdte el írni 1918-ban, és háromnegyed év alatt be is fejezte, de a hangszereléssel csak 1924-ben végzett.

Manuel de Falla

fallaA spanyolok legkitűnőbb zeneszerzője 

Manuel de Falla 1876. november 23-án Andalúziában született. Első zongoraleckéit katalán származású anyjától vette, aki maga is tehetséges zongorista volt. 1907-ben Párizsba utazott, hogy megismerje a kor új zenei törekvéseit és itt találkozott a kor híres zeneszerzőivel, Ravellel, Debussy-vel és Sztravinszkijjel. A Párizsban eltöltött időszak hatására kompozícióiban az andalúziai népzene vérpezsdítő ritmus- és dallamvilágát modern harmóniavilággal és letisztult klasszikus formákkal ötvözte. Az első világháború kitörésekor hazatért Spanyolországba, majd Granadában telepedett le, és megírta nevezetes táncjátékát A bűvös szerelem (1915) címmel, egy évre rá pedig megszületett az Éj a spanyol kertekben című, zongorára és zenekarra írt, bensőséges hangulatú zeneműve1919-ben ismét nagy sikerű balettzenét alkotott A háromszögletű kalap címmelA zeneszerző Wanda Landowska, a világhírű csembalóművész számára 1926-ban komponált egy sajátos csembalóversenyt, amelyben a csembalót mindössze néhány hangszer kíséri. A spanyol polgárháború nyomasztó hatására Falla visszavonult a zeneszerzéstől.

fotó

Benjamin Britten

benjamin_brittenEdward Benjamin Britten sikeres zeneszerző, karmester és zongorista 1913. november 22-én született. Legismertebb operáival, mint a Peter Grimes, Billy Buddy és A csavar fordul egyet, az angol opera megújítójának számít. Számos dalciklust és zenekari művet komponált, a legnagyobb elismerést azonban kórusművei aratták, köztük az 1942-ben megjelent Karácsonyi énekek és Szent Cecília himnusza. A Karácsonyi énekek hárfára és fiúkórusra írt mű eredetileg kilenc különálló dalnak készült, melyek középkori angol szövegekre épülnek. Benjamin Britten nevéhez kötődik a híres Aldeburghi Fesztivál megrendezése, melyre első alkalommal 1948-ban került sor. Ez a nyári fesztivál a kortárs klasszikus zenét kedvelő közönséget szólítja meg, és hagyományosan minden évben megrendezésre kerül. 

Britten elszánt anti-militarista meggyőződésének köszönhetően nem volt hajlandó a második világháborút megelőző katonai felkészülésben részt venni. Mivel háborúellenességét hazájában nem ismerték el, 1939-ben Amerikába költözött. Amikor 1942-ben visszatért Angliába, Churchill kormánya biztosította számára a katonai szolgálatot „lelkiismereti okból” megtagadó státuszt. 1962-ben felavatták az új Coventry Székesegyházat, melynek elődjét a németek 1940-ben lebombázták. Az ünnepségre Britten Háborús rekviem címmel monumentális művet komponált, melyben a hagyományos latin mise hangzásvilágát és Wilfred Owen verseit megidézve tiltakozott az embertelen háborúk ellen. A különböző országokból érkező férfi szólisták utaltak a világméretű háborúra, akiket a remény hangját idéző szoprán szólamok kísértek. Sokan ezt a darabot tartják Britten mesterművének.

Vajon miben rejlik az angol zene titka?

Egyszerűség, áhítat, csendes bátorság, hagyománykövetés, egy csepp melankólia, szükség esetén némi pátosz, kontinentális hatások, a természet szeretete. Kik a legismertebb angol zeneszerzők? Thomas Tallis és William Byrd a reneszánsz nagyhatású zeneszerzői. Henry Purcell nevéhez az angol barokk fogalma kapcsolódik. Edward Elgar és Ralph Vaughan Williams zeneszerzők neve ugyancsak ismerősen cseng. A kortárs komponisták közül nagy hatású John Tavener, akinek megindító Athéné éneke Diana hercegnő temetésén is felcsendült.

Kispéntek!

Ha csütörtök, akkor már kispéntek!

Ilyenkor pedig már megengedett egy kis szeszélyeskedés, mint ahogyan a rapszódiákban. George Gershwin is ezt választotta, amikor 1924-ben megírta a Kék rapszódia című szerzeményét, ahol a műfaj keretein belül szabadabban kezelhette a jazz és a klasszikus zene egy darabban való egyesítését. A mű eredetileg zongorára és jazz együttesre íródott, és mindössze három hét alatt elkészült. A töretlen sikert arató ősbemutatón az előkelő közönség soraiban Rachmaninov, Stravinsky, Stokowski, Heifetz, Elman és Kreisler is helyet foglaltak.

Lassan engedjük el magunkat és hangolódjunk a hétvégére ezzel a korszakalkotó darabbal!

A dübörgő 20-as évek 

Az 1920-as évekre gyakran szokás „dübörgő”-ként utalni. Az elnevezés az I. világháború tragikus időszakát követő gazdasági fellendülésre és a felszabadult boldog életérzéshez köthető. Ebben az időszakban az élet minden területét áthatották az újdonságok, egyre több magánember vásárolt személyautót, gyakran járt szórakozni és a rádiókészülékek elterjedésével a legkülönfélébb zenéket hallgathatta otthonában. A kreatív energiák felszabadulásával a művészeti élet is hatalmas fellendülésnek indult, a zenei kísérletek és újítások sorát számoklasszikus zenei kompozíció fémjelzi. Az alábbi izgalmas művek segítségével Ön is felderítheti ezt a sokszínű világot!   

Maurice Ravel: Valcer
Alban Berg: Wozzeck, Op. 7
Leoš Janáček: Sinfonietta, JW VI/18
Kodály Zoltán: Háry János Szvit
Ottorino Respighi: Róma fenyői
Giacomo Puccini: Turandot

Ben Hur

ben_hur_heston_3A filmtörténet egyik klasszikusát, a Ben Hur-t, 1959. november 18-án mutatták be New York-ban. 12 Oscar-díj jelölést kapott, és ebből 11-et be is zsebelt. A filmet Williem Whyler rendezte Lew Wallace regénye alapján.

Zenéjét a magyar származárú Rózsa Miklós írta, aminek megkomponálása 8 hetet vett igénybe. A zeneszerző szakított azzal a hagyománnyal, hogy a zene tulajdonképpen kihangsúlyozza egy-egy jelenet érzelmi töltetét. Pont ezért számtalan résznél nem alkalmaz kísérő zenét, a természetes hanghatások és zajok erejére bízza, hogy a nézőt még inkább bevonja.ben-hur

Bizonyos jelenteknél viszont a zenét úgy használta, hogy alkalmazkodott a dinamikához vagy felerősítette a valóságban amúgy lassúnak tűnő mozgást. Így tett a rabszolgák evezésénél is, ahol egyre gyorsabbnak tűnik a mozgásuk, pedig az őket játszó színészek a fáradtságtól valójában lelassultak.

fotó

Verdi első operája

giuseppe-verdi_btf.huSikeres mű a tragédiák árnyékában

(1839. november 17. – Verdi első operájának ősbemutatója)

A világ egyik legismertebb olasz zeneszerzője, Giuseppe Verdi legelső operáját 1839. november 17-én mutatták be a milánói Scalában operaházban. A nevezetes darab az Oberto, San Bonifacio grófja egy két felvonásos mű, melynek megalkotása nem volt egyszerű feladat a zeneszerző számára.

1838-ban elvesztette lányát, majd rövid időn belül kisfiát is el kellett temetnie, azonban a gyász nem akadályozta a munkában és sikerre vitte élete első operáját.

Az ősbemutatót követően a pozitív kritikák hatására további két mű megírására kérték fel a zeneszerzőt. Verdi a kor egyik legkedveltebb műfajában, a vígopera világában álmodta meg műveit, ám személyes sorsa, a családon belüli tragédiák a jövőben sem adtak okot számára a komédiázásra. Ezeken azonban felülemelkedve, komoly elismerést vívott ki magának, és mai napig siker övezi személyét és alkotásait.

Tito Gobbi, operaénekes írja Verdiről:

“Soha nem felejtette el, hogy amit ír, azt a közönségnek írja. Ez az alázat az alapja a nagyságának. Már huszonhatéves korában írt első művében, az Obertóban fellelhetők tisztán és világosan mindazok a jellegzetességek, amelyek a Verdi-stílust meghatározzák. A zeneszerző természetesen előrelép majd, eszközei finomabbakká válnak, de operastílusának képe már a kezdet kezdetén készen áll és csakis az ő sajátja.”

 

Híres áriák és zeneművek a darabból:

Son fra voi! Già sorto è il giorno…Già parmi udire il fremito – Riccardo (első felvonás)

Sotto il paterno tetto…Oh potessi nel mio core – Leonora (első felvonás)

L’orror del tradimento…M tu superbo giovane – Oberto (első felvonás)

Parmi che al fin quest’ anima…Da tanta gioia assorta – Cuniza (első felvonás)

Oh, chi torna l’ardente pensiero?…Più che i vezzi e lo splendore – Cuniza (második felvonás)

Ciel che feci? – Riccardo (második felvonás)

fotó

A zene segít

_GGT6617Nehéz időket élünk sok bizonytalansággal terhelve, ezért természetes, hogy egyre gyakrabban fordulunk a zenéhez egy kis biztatásért, nyugalomért vagy egyszerűen jó érzésekért. Tudományosan bizonyított, hogy a zenélés vagy zenehallgatás csökkenti a szorongást és semlegesíti a negatív érzéseket. Egy 1994-ben napvilágra került tanulmány, mely a lengyel katonai intézet sebészeti osztályán végzett kísérletek alapján készült megállapítja, hogy stressz hatására fokozódik a nyáltermelésünk, zene hallgatása közben pedig jelentősen csökken. Hallgassunk tehát olyan zenéket, melyek segítenek bennünket a feszültségeinken felülemelkedniÍme néhány, a harmonikus állapot elérését biztosító zeneművek sorából: 

  • Maurice Ravel: G-dúr Zongoraverseny
  • Robert Schumann: Gyermekjelenetek, Op. 15
  • Csajkovszkij: Évszakok Op. 37 
  • Igor Sztravinszkij: D-dúr Hegedűverseny
  • Ludwig van Beethoven: F-dúr Szimfónia No. 6, Op. 68. 

Aaron Copland

Aaron_Copland_in_1962Ki a zeneszerzője az amerikai elnök beiktatási zenéjének? 

Aaron Copland amerikai zeneszerző, zenepedagógus és karmester, az amerikai zene egyik legjelentősebb egyénisége. Fanfár az átlagembernek, Fanfare for the Common Man című kompozíciója az amerikai elnöki beiktatások kísérőzenéjeként vált világszerte ismertté. Copland 5 éves korában kezdett zongorázni, 17 évesen pedig már Rubin Goldmark tanítványa volt. Az 1920-as évek elején 3 évet töltött Párizsban, ahol Nadia Boulanger-nél folytatott zenei tanulmányokat. New Yorkba hazatérve nagy lelkesedéssel vetette bele magát a zenei életbe, különböző műfajú darabokat komponált, előadásokat tartott, zongorakoncerteket adott és helyi zenei társaságokat támogatott. Copland főleg zenekari műveket, kamarazenét, operákat, baletteket és filmzenéket írt. Zeneszerzői munkásságára, stílusára eleinte Debussy és Stravinsky, később a jazz elemei hatottak. Az 1930-as évek közepétől fedezte fel az amerikai népzenét, és zeneszerzői célkitűzése egy jellegzetes amerikai zenei stílus létrehozása volt. Jelentős hatással volt az amerikai zeneszerzők egész generációjára, köztük pártfogoltjára és barátjára, Leonard Bernsteinre is, aki Copland műveinek legavatottabb tolmácsoló karmesterének számított. Számos elismerést tudhat magáénak, többek között Appalachian Spring című műve elnyerte a New-York-i Kritikusok Körének díját és a Pulitzer-díjat, 1950-ben pedig Az örökösnő filmzenéje megnyerte az Oscart. 

fotó: wikipedia.hu

Borogyin

Alexander_BorodinA zeneszerző, aki hobbiból komponált

Alekszandr Porfirjevics Borogyin 1833-ban született Szentpéterváron, egy grúz herceg törvénytelen fiaként, így az akkori szokásoknak megfelelően a család egyik szolgájának nevére anyakönyvezték. Gyermekként egyaránt vonzották a természettudományok és a zene is, 14 éveses már versenyművet írt fuvolára és zongorára. 1864-ben kémia professzori címet kapott, és neki köszönhetően indult el a női orvosképzés Oroszországban. Ebben az időszakban ismerkedett meg Muszorgszkijjel és Balakirevvel is, akik ösztönzőleg hatottak zenei munkásságára. Az azonos érdeklődésű komponisták Rimszkij-Korszakovval és Kjuival együtt megalapították az “Orosz ötök,” magukat Újítóknak nevező zeneszerzői csoportot. Borogyin komponista barátai biztatására hozzálátott Első szimfóniája megírásához. A fiatal zeneszerző Liszt érdeklődését is felkeltette, aki azzal ismerte el és támogatta munkásságát, hogy koncert körútjain maga vezényelte műveit. Borogyin egyik talán legnagyobb sikert aratott kompozíciója a Közép-Ázsia pusztáin c. szimfonikus költeménye. Fő művét, az Igor herceget hirtelen halála miatt Glazunov és Rimszkij-Korszakov fejezték be. Borogyin művészetét a mívesen kidolgozott népies stílusa és a keleti harmóniák varázslatos világa tette jellegzetessé.

 

fotó: wikipedia.com

Az új adatvédelmi tájékoztató <a href="http://filharmonia.hu/adatvedelmi-tajekoztato/">ITT</a> elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás