Facebook Twitter Google+

Március 25-én született Bartók Béla

David Cooper, ír zeneszerző és zenetudós a közelmúltban Bartók Béla életéről (1881-1945) szóló monográfiát jelentetett meg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, a Yale University Press gondozásában. Cooper Bartók személyében az elszánt népzenekutató, zeneszerző, tanár és zongorista nemzetközi karrierjét követi nyomon, miközben legismertebb műveit is bemutatja. A szerző könyvében többek között azt is vizsgálja, hogy milyen hatással volt az európai politikai és kulturális élet zűrzavara Bartók munkájára, utazásaira és kényszerű emigrációjára a távoli Amerika biztonságos világába. Cooper Bartók magánéletét és más zeneszerzők, Richard Strauss, Kodály Zoltán és Yehudi Menuhinnal való kapcsolatát is górcső alá veszi. Bartók viselkedése alapján Cooper azt a lehetőséget is felveti, hogy a világhírű zeneszerző Asperger-szindrómában szenvedett. A könyv azonban mindenekelőtt egy tökéletesen megalkotott életrajzzal állít emléket a világszerte csodált zenésznek. David Cooper az angol Leeds egyetem professzora, akinek 1996-ban Bartók Concerto zenekarra című művéről könyve jelent meg a Cambridge University Pressnél, és már számos könyvfejezetet és cikket publikált Bartókról. 

Bach 1685. március 21-én született

Bach_képUgyanabban az évben, mint barokk kortársa Handel. Szülővárosa a németországi Eisenach, apja Johann Ambrosius Bach, anyja Maria Elisabeth Lammerhirt. Húsz gyermekével nemcsak termékeny férfi hírében állt, de példás családapának is számított. Kiterjedt családjában udvari zenészeket, tanárokat, zeneszerzőket, egyházi orgonistákat egyaránt találunk.

Bach előszeretettel építette be műveibe a 14-es és a 41-es számokat, mert ezek a misztikus számelmélet szerint saját nevéhez kapcsolódtak. Zeneszerzőként elsősorban szakrális műveivel vált ismertté, ám időnként világi témákban is megcsillogtatta zseniális tehetségét és humorát. Írt egy rövid komikus operát „Schweigt stille, plaudert nicht” (Csitt, hallgass már) címmel, mely a szereplők kávéfüggőségét gúnyolja, és vélhetően egy lipcsei kávéházban zajlott a darab ősbemutatója.

6 jó ok, hogy miért érdemes kórusban énekelni

Különböző kutatások szerint a kórusban való közös éneklésnek számos jótékony hatása van a fizikai és mentális jólétre, ezért érdemes lenne több egészségügyi probléma esetén is kúra-szerűen alkalmazni.

1. Erősíti az összetartozás érzését
2. Szabályozza a szívműködést
3. Csökkenti a stresszt és a depressziót: A közös éneklés során oxitocin szabadul fel, mely jótékonyan hat a stressz és a szorongásos tünetekre.
4. Enyhíti a Parkinson és a tüdőbetegségek tüneteit
5. Fokozza a pozitív közösségi tudatot, hasonlóan a csapatjátékokban való részvételhez.
6. Növeli a várható élettartamot? A Harvard és Yale egyetemek egy 2008-ban publikált Connecticut városában végzett kutatása ezt tanúsítja.

Zenével az Antarktisz megmentésért

arctic-139396_1280Az amerikai Eastman School of Music Glenn ismert oktatója és zeneszerzője, Glenn McClure az Antarktiszon gyűjt adatokat, hogy a jég olvadásának folyamatait zenemű segítségével hallhatóvá tegye. A zenemű olyan infra-gravitációs hanghullámok segítségével készül, melyek megfelelő átalakítással hallhatóvá válnak. McClure elmondta, hogy napjainkban a művészet egyik fontos feladata, hogy a tudósok munkáját lefordítsa a közönség nyelvére. A zeneszerző úgy véli, hogy a művészetek és a tudományok közötti szinergia megteremtése az ismeretterjesztés alapja. Az elmúlt években az Antarktisz jegének olvadása olyan mértékben gyorsult fel, hogy az a kutatókat egyre növekvő aggodalommal tölti el. A NASA tudósai szerint a 2002 és 2009 közötti időszakban a jégolvadás mértéke drámai ütemben felgyorsult. Ezért is fontos, hogy egyre gyakrabban jön létre a zene és a különböző tudományterületek között együttműködés. Nemrégiben például arról adtunk hírt, hogy Alaszkában különféle fafajokból nyert információk segítségével szokatlan zenei átirat készült.

Szeretne magának egy hegedűt printelni?

bow-598118_1280_fin2Az elmúlt 300 év legkeresettebb hangszerei között tartják számon Antonio Stradivari hegedűit. A technika fejlődésének köszönhetően azonban ez a hegemónia megtörni látszik. A francia zenész, Laurent Bernadac egy 3 dimenziós printer segítségével létrehozott egy 3Dvarius elektronikus hegedűt. A módszer sztereolitográfia néven vált ismertté, mely lehetővé teszi, hogy lézer segítségével, különböző rétegek egymásra illesztésével hangszert hozzanak létre. Bernadac modelljét, „új hangszernek” nevezi, holott hegedűjének formája a 17-18. századi modelleket mintázza. Időközben már újabb kutatói csoport is szerveződött, akik szaxofont próbálnak meg printelni, melynek segítségével azt szeretnék feltérképezni, hogy hogyan működik az agyunk zenélés közben. A műanyag szaxofon lehetővé tenné, hogy a zenészről MSCRI felvétel készüljön miközben a hangszerén játszik. Ezt a vizsgálatot hagyományos, fémből készült hangszerrel nem lehetne elvégezni.

A passiók igézete

8692078477_9d5fa78c54_zA szó zenei jelentésében összefonódott a keresztény világ legmegrendítőbb történetével, Jézus keresztútjával. Nagy Leó pápa már az V. században a liturgikus kánonba emelte, és elrendelte, hogy a Nagyhét alkalmával mutassák be János és Máté passióit. A passiók előadása a továbbiakban más egyházzenei műfajokhoz hasonlóan fejlődött: kezdetben csak papok olvasták fel vagy énekelték a szöveget, azonban a XII. századi írásművek tanúsága szerint már hangjegyekkel rögzítették az énekhangok magasságát. Erre az időre tehető a drámai előadásmód elterjedése is, melyben megjelentek a legfontosabb szereplők: a narrátor/apostol, Krisztus és a tömeg.

Kodály Zoltánra emlékezünk

50 évvel ezelőtt hunyt el Kodály Zoltán, zeneszerző, népzenekutató, a zenepedagógia megújítója és ismert zenekritikus. “Ha egy szóban kellene ennek az oktatásnak a lényegét kifejeznem, akkor ez a szó az éneklés lenne.” Kodály Zoltán Bartók Bélával a huszadik századi magyar zeneélet két legjelentősebb alakja. Itthon és külföldön is elismert és töretlen népszerűségnek örvend munkássága. Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Zenepedagógusi munkája vetekszik zeneszerzői népszerűségével. Hosszú élete során a zenetanítás pedagógiai és módszertani megújításán dolgozott, a témában számos tanulmányt, könyvet és oktatási anyagot publikált. Hazánkban és külföldön is gyakran hivatkoznak rá a „Kodály módszer” megalkotójaként, az elnevezés annyiban helytelen, hogy Kodály sosem törekedett arra, hogy egységes rendszert hozzon létre. Azon munkálkodott, hogy a zeneoktatás alapelveit fejlessze, a zenetanulást élményszerűvé tegye, és hogy a zene szeretete már gyermekkorban kialakuljon.

Bedrich Smetana – cseh nemzeti zeneszerző

Smetana 1824. március 2-án született, és népe történelmétől, legendáitól és a szülőföldtől ihletve olyan új cseh identitást alkotott, mellyel világszerte ismertté tette hazáját. A cseh zene világhírnevét a későbbiekben tovább gyarapította Smetana méltó utódja, Antonín Dvořák. Apja ellenállása miatt, Smetana zenei karrierje igen későn kezdődött, egy német nemesi család vállalt zongoratanítást. Smetana báró Leopold Thunéknál szerzett keresetét saját képzésére fordította és Josef Proksch tanítványa lett. 1848-ban Prágában zongoraiskolát nyitott, de végül 1856-ban a jobb megélhetés reményében Svédországba költözött. A Göteborgi Filharmonikusok élén a svéd közönség egyaránt nagy becsben tartotta zongorista és karmesteri tevékenységét. Igazi sikerét második operája, Az eladott menyasszony aratta, és hamarosan a prágai színház igazgatója lett. Legnépszerűbb műve Hazám című szimfonikus ciklusa, melynek legismertebb része a nemzet folyóját megéneklő Moldva-tétele. A zeneszerző időközben szifiliszfertőzés következtében fokozatosan elvesztette hallását, mígnem teljesen megsüketült. 1874-ben feladta színházi állását és egyre romló állapota miatt hamarosan elmegyógyintézetbe került, ahol életének utolsó három hetét töltötte.

Top10 a klasszikus zene világából

Hobbit_Az alábbiakban közreadjuk a klasszikus zene nemzetközi mezőnyének 10 legnépszerűbb zeneszerzőjét, szólistáját és zenekarát. A felsorolás sorrendje nem jelent értékrendet, hiszen ők valamennyien a legnagyszerűbbek! Ki ne hallott volna a The Piano Guys-ról, akik már több alkalommal jártak hazánkban, és idén ismét Magyarországon koncerteznek. A világhírű John Williams és a kevésbé ismert kanadai származású Howard Shore aki, több mint 80 filmzenét, köztük  A gyűrűk ura és A Hobbit zenéjét komponálta. A világhírű velszi zeneszerző Karl Jenkins, akinek műveit hetente kétszer mutatják be a világ legjelentősebb koncerttermeiben, aki 573 héten át vezette a brit klasszikus zenei sikerlistát, és akinek legismertebb műve az Adiemus. A szólisták közül Yo-Yo Ma csellista, André Rieu hegedűművész a listavezetők. A top-operaénekesek hosszú sorát Frederica von Stade, Jessye Norman, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti vezeti.

Milyen volt a régizene kora?

churchAz első jelentős zenei korszaknak a reneszánsz számít, amely az 1400-as években kezdődött. Természetesen ezt megelőzően is léteztek különböző zenék, melyek a későbbi korszakok stílusát megalapozták. A Római Birodalom bukása, mely i.sz. 190 – 476 közötti időszakra tehető, amikor az utolsó nyugat-római császárt, Romulus Augustulust eltávolították trónjáról. A régizene kora ez idő tájt kezdődött és az 1400-as évekig tartott. Ez alatt az 1000 év alatt, az egyházak befolyása miatt általában az emberi hangra komponált szerzemények domináltak. A különféle zenei hangszereket csak később találták fel, de már ebben az időben is létezett fuvola, trombita, skót duda és az oboa egyszerűbb változata is. A korszak vége felé jelent meg a billentyűs hangszerek elődje, a csembaló. A nyomtatás elterjedése segítette a zenei hangszerek szaporodását, mert általa a hangszerkészítők leírásai egyre szélesebb körben váltak hozzáférhetővé. A korszak legismertebb zeneszerzőinek sorábant találjuk Guido d’Arezzo-t (991) Hildegard von Bingent (1098) és Guillaume de Machaut (1300).