Facebook Twitter Google+

Mit szólna egy klasszikus zenei hajóúthoz nyáron?

cruise-ship-615116_1280A CroisiEurope utazási iroda különböző európai folyókra szervez utakat. A cég nemrégiben avval az ötlettel állt elő, hogy egyhetes hajós nyaralást szervez klasszikus zenét kedvelő utasai részére. A hajókon több élő hangversenyt tartanak majd, zenetörténeti előadásokkal és beszélgetésekkel fűszerezve. Sevillában az utazóközönség részére neves nemzetközi hírű zenészek adnak magánkoncertet, és a város ősi zsidó negyedében a szefárdok zenéjét is meghallgathatják az érdeklődők. Az utazási iroda azt a népszerűségi hullámot igyekszik meglovagolni, melynek keretében egyre inkább nő a hétvégi koncertekhez kapcsolódó turistautak száma. Több zenés utat hirdetnek a Dunára, melynek során számos európai városlátogatás is szerepel. Egy másik iroda Lipcsébe szervez utat, melynek keretében Wagner Ring-ciklusát is bemutatják, és több út célállomásában különböző olasz városok is megjelennek. 2015-ös megnyitása óta a párizsiak új koncertterme sok dicséretet kapott, ezért várhatóan hamarosan a zeneturizmus újabb célállomásává válik.

A dánok legnagyobb zeneszerzője

Carl_Nielsen1865. június 9-én Dániában született a századforduló modernizmusának kiemelkedő alakja, Carl Nielsen zeneszerző, karmester és hegedűművész. Nielsen már gyerekként a helyi zenekarban játszott, majd 14 évesen az odense-i katonazenekar tagja lett. 1884-86 között a Koppenhágai Zeneakadémián tanult, és 23 éves korában mutatták be Op.1 vonós szvitjét. A nyolcvanas-kilencvenes évek elején született 1. szimfónia, a Jakobsen-dalok és az Op. 9-es hegedűszonáta írójaként már elismert zeneszerzőnek számított, két operája, a Saul és Dávid és az Álarcosbál bemutatója után pedig a dán nemzeti opera megteremtőjének tekintették. Korai művei még későromantikus példaképei, Brahms és Grieg hatását tükrözik, de hamarosan rátalált saját progresszív hangvételű stílusára. 1910 után komponált darabjaiban már a korabeli európai modern zene elemei dominálnak.

Júniusban született Charles Gounod

Charles_GounodCharles Gounodnak (1818-93) az Ave Maria éneke, valamint Faust és Romeó és Júlia című operái a legismertebbek. Gounod kezdetben papi hivatásra készült, de végül zeneszerző lett belőle. Gounod Párizsban kezdett komponálni, ami akkoriban a romantikus zene melegágyának számított. Kortársai között találjuk Chopint, Lisztet és Berliozt is. Gounod 13 éves korában Rossini Otelló-jának bemutatóján határozta el, hogy zeneszerző szeretne lenni. A szakirodalom szerint 1853-ban született meg Gounod-ban az Ave Maria világhírű dallama Bach C-dúr prelúdiumának hallgatása közben. A Játékbáb gyászindulója című zenekari művét Sir Alfred Hitchcock életét bemutató televíziós sorozat címzenéjének választották.

Louis Vierne a francia zeneszerző

Vierne 1870-1937 között élt és hat nagyszabású orgonaszimfóniát írt. Veleszületett szembetegségének köszönhetően csaknem teljesen megvakult, de már két évesen hallás után tanult zongorázni. A későbbiekben César Franck és Charles-Maria Widor híres francia zeneszerző-orgonisták tanították. 1900-tól haláláig a párizsi Notre-Dame orgonistájának pozícióját töltötte be. Zenei és magánéleti sikereit és nehézségeit szimfóniáinak drámai tónusa jeleníti meg. Küzdelmes életében hite segítette, és számos egyházi tárgyú kórusművet komponált. 1750. orgona koncertjére 1937. június 2-án került sor a párizsi Notre-Dame székesegyházban. A hangverseny utolsó részéhez érkezett, amikor a mester a neki átadott témákra készült improvizálni, azonban a vakírással készült első téma feldolgozása közben szívrohamot kapott. Így teljesült Vierne kívánsága, hogy a székesegyház orgonájánál érje a halál.

Zenészeknél gyakori a halláskárosodás

A brit “Segítség a Zenészeknek” jótékonysági szervezet olyan kutatási eredményt tett közzé, melyből az derül ki, hogy a zenészek körében emelkedő tendenciát mutat a halláskárosodás. A kutatást 692 zenész bevonásával végezték egy kampány részeként, melynek folytatását jövőre tervezik. Arra a kérdésre, hogy tapasztaltak-e halláskárosodást, a megkérdezettek 40,5 %-a igennel válaszolt, 19% pedig azt válaszolta, hogy nem foglalkoztak a kérdéssel. Akik megerősítették a halláskárosodás tényét, azoknak 62%-a úgy nyilatkozott, hogy problémájuk álllandó. A válaszadóknak több mint a háromnegyede biztos benne, hogy ez munkájuknak köszönhető, vagyis annak, hogy zenészek. A válaszadók 83%-a gondolja, hogy a munkáltató feladata lenne, hogy megóvja a zenészek hallását, azonban csak 67%-uk használ ilyen eszközöket. A mostani kutatási eredmények megegyeznek a korábban készült felmérésekkel. Egy 2010-ben végzett kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy a klasszikus zenészek nem csak a hangversenyek alkalmával, de a próbák során is fokozott halláskárosodásnak vannak kitéve. A tapasztalatok összevetése során megállapították, hogy a védőeszközök használata csak azok körében volt tapsztalható, akik már maguk is halláskárosultak.

A leggyorsabb zongorista

Az 1800-as években Liszt és Chopin számos újítást vezetett be a zongorázásba. Liszt teljesen megújította a zongora hangzásvilágát, bevezette a hangszert a szimfónikus és énekes művek világába, míg Chopin olyan játéktechnikai újításokat vezetett be, melyben a csukló, kar, lapos ujjtartás, pedálhasználat és zenei hangsúlyozás is fontos szerephez jutottak. Napjaink újítója az ukrán származású zeneszerző-zongorista Lubomyr Melnyk, aki megalkotta a „folyamatos zene” fogalmát. Ez olyan zongorázási technikát jelent, melynek során másodpercenként átlagosan 14 hang szólal meg, de alkalmanként akár 19,5 is! Vajon egyáltalán alkalmas az emberi fül arra, hogy ennyi hangot felismerjen? Az új technika lényege, hogy olyan szabad áramlást hoz létre, melynek során a zongorista eggyé válik a hangszerével. A kung-fu technika ötvözésével „A Végtelen Zongora Mester teste átalakul, keze és ujjai Vízzé, Levegővé és Kővé változnak. Ezek a végtelen technika legfontosabb elemei, lényege pedig az, hogy a technika átváltoztatja a zenét vízzé, levegővé és kővé.” Melnyk Nyitott Idő: A Végtelen Zene Művészete címmel tanulmányt is készített, melyben összefoglalja technikája lényegét és 22 etüd segítségével bevezeti az érdeklődőket tudományába.

A felvett hang különbözik az eredetitől

Szokatlan élmény, amikor felfedezzük, hogy milyen is a saját hangunk. Találkoztak már ezzel a különös élménnyel? Miért hangzik másképp ha beszélünk, és ha a felvett hangunkat visszajátszuk? A jelenség oka, hogy a normál beszédhangunk kétféle hangzásból tevődik össze, egyik az, amit a szájon át hozunk létre, a MÁSIK pedig, amelyik a fejünkön keresztül, a torkunkból terjed felfelé. Ez a dinamikus hangszerkezet az, amit csak mi hallunk. Ez az oka annak, hogy a külvilág másképpen hall bennünket, mint ahogyan saját magunkat halljuk. A fej csontozata, húsa és a nyak együttesen olyan alacsony-frekvenciájú rezgéseket hoznak létre, melyek következtében a valósnál mélyebbnek érzékeljük a hangunkat.

A szomorú zeneművek felvidítanak?

Szomorú zeneművek hatásait vizsgálva, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a zenét hallgatók többnyire kellemes érzéseket élnek át. A Durham Egyetem és a finn Jyväskylä Egyetem zenekutatói 2436 brit és finn ember szomorú zene hatására átélt érzelmeit vizsgálta. A kísérlet során arra a következtetésre jutottak, hogy a hallgatók többsége jól érezte magát, sőt a zene hatására kedélyállapotuk javult. Egyesek arról számoltak be, hogy a zenehallgatása közben múltbeli emlékeik jelentek meg, ami megnyugtatta őket. Kevésbé meglepő, hogy sok ember a szomorú zene hallgatása közben fájdalmat élt ált. A kutatás célja, hogy zeneterapeutákat segítsen a különböző zenei stílusok gyógyító hatásának alkalmazásában. Tuomas Eerola professzor elmondta, hogy hasonló érzelmeket azonosítottak a tragikus művészeti alkotások kapcsán. „Az eredmények segítenek feltérképezni, hogy milyen módon segíti a zene érzelmeink feldolgozását, illetve, hogyan alkalmazható a zeneterápia a megnyugvás, megkönnyebbülés és boldogság érzéseinek átélésére.” A professzor azt is elmondta, hogy a megfigyelések alapján elmondható, hogy a szomorú zene hallgatásához kapcsolódó három legjellemzőbb érzelem az öröm, megnyugvás és fájdalom.

Virág-szerzemények híres zeneszerzőktől

 

A virágok és a zene több módon is összetartozhatnak, például híres zeneszerzők virágokhoz kapcsolódó kompozíciójában. Íme néhány virág-szerzemény:

 

 

Csajkovszkij – Virágkeringő

Prokofjev – A kővirág

Johan Strauss – Rózsák keringője

Schubert – Vadrózsa

Glazunov – Búzavirág és pipacs

Schumann – A rózsa, a liliom, a galamb és a nap

Debussy – Kertek esőben

Puccini – Virág duett (Pillangókisasszony)

Rachmaninoff – Margaréták

Bizet – Virágária (Carmen)

Virtuális zongorázás applikációval

piano-2171142_1280Hagyományos zongora hiányában is tanulhatunk zongorázni. A Tajvani Ipari Technológiai Kutató Intézet iNTERPLAY néven olyan új eszközt hozott létre, mely a legújabb technológia alkalmazásával különböző applikációkat képes működtetni. Ezek egyike egy virtuális zongora, mely lehetővé teszi, hogy szinte bárhol zongorázzunk. A találmány a helyfüggetlen számítástechnika fejlődéséhez kötődik, mely mozgással képes iránytani a számítógépes alkalmazást. Ennek megfelelően a zongorázáshoz nincs többé billentyűzetre szükség, hanem szinte bármilyen felület, mint például asztal, fal, mennyezet, hűtő vagy falfelület is szabadon használható. A kezek mozgatása és a számítógépes technika újszerű kombinációja révén akár egy asztalra is lehet zongorát vetíteni, ahol megfelelő mozdulatok zongorajátékhoz hasonló effektusokat hoznak létre. Az új technika arra is képes, hogy a zenét kottává alakítsa át.

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás