Facebook

Henry Purcell

Purcell1Az angol barokk legnevesebb komponistája, Henry Purcell (1659-95), akit hazájában „Orpheus Britannicus”-ként ismernek és az erőteljes angol ellenpontnak a rugalmas, mégis drámai elegyítésének képességével alkotott maradandót. Az ismert zeneszerző és orgonista 1659-ban született London Westminster körzetében, Henry és Elizabeth gyermekeként. Apja fontos zenei pozíciót töltött be, melynek csúcsán 1661-ben a Westminster Apátság kórusvezetőjévé is kinevezték. Az ifjú Henry a Chapel Royal gyermekkórusának a tagja, majd mutálását követően, 14 éves korától királyi hangszerkészítőként és javítóként dolgozik. A 18. születésnapján, 1677. szeptember 10-én kinevezik a királyi hegedűsök házi zeneszerzőjének. Ezt a kinevezést 20 éves korában a híres Westminster-apátság orgonista állása követi. Korai alkotókorszakát főként egyházzenei művejellemzik: változatos zsoltárfeldolgozások és service-ek mellett himnuszai a műfaj virágzásának csúcsát jelentették. 1682-től királyi orgonista, 1683-ban kinevezik udvari zeneszerzőnek, ekkor indul el középső alkotói korszaka, amikor triószonátái megjelennek. Ezt az időszakot II. Jakab születésnapjára írt 3 ódája (1685-87), valamint a Cecília-óda (1683-92) fémjelzik. Udvari állásában a később trónra lépő III. Vilmos és II. Mária is megerősíti. Az 1680-as évektől színházaknak is írt zenét – elsősorban William Shakespeare és John Dryden szövegeire készített műveketLegismertebb operái Dido és Aeneas (1689) és Shakespeare Szentivánéji álma alapján készült Tündérkirálynő (1692). 

Clara Schumann

clara schumannKorábban úgy gondoltam, hogy rendelkezem alkotói tehetséggel, de mostanra feladtam ezt a gondolatot; egy nő nem vágyhat arra, hogy zeneszerzővé váljon, hiszen még senkinek sem sikerült. Vajon nekem mégis sikerülhet?” 

Clara Schumann 1819. szeptember 13-án született Lipcsében. A romantika korának egyik legelismertebb előadója virtuóz zongorajátékosnak számított, akit már 9 évesen korának egyik legnagyszerűbb előadójaként tartották számon. 61 éves koncert karrierjével olyan rajongókat tudhatott a magáénak, mint Goethe és Liszt. Tanárként is a legjobbak közé tartozott, akinek sokat köszönhetett a modern zongoratechnika fejlődése. Férjéhez, Roberthez hasonlóan Clara is szenvedélyesen szeretett komponálni. 40 zeneművet írt, ezek többségét még ma is játsszák és felvételek is készülnek belőlük. Clara idővel egyre nehezebben talált időt a zeneszerzésre, mert szinte minden energiáját lekötötte beteg férjének a gondozása és 8 gyermekük nevelése. Ráadásul ő látta el férje műveinek kiadásával és terjesztésével járó feladatokat isRobert gyakran ki is fejezte az aggodalmát: „Nagyon kevés ideje marad az alkotásra, és őszintén aggódom, hogy vajon mennyi zseniális ötlet veszik így örökre kárba.” 

Modern zene

john_williams_billboard.com_michaelkovacphotoA zenei modernizmus a korábbi stílusoktól gyökeresen különböző és radikálisan új zenét hozott létre. Első alkalommal történt, hogy a zenészek és a közönség egyaránt felismerték, hogy nem kötelező a hagyományokat követni, és ennek következtében az 1960-as évektől radikálisan megváltozott minden. Az ezt követő időszak zeneszerzői sokkal lazábban álltak a zenéhez és megnyitották a klasszikus zene kapuját az eltérő kultúrák, a popzene, a legrégebbi korok zenéje vagy éppen a modernizmus kísérleti iránya előttSteve Reich, Philip Glass, Michael Nyman és John Adams sikerre vitték a minimalizmust, áttörték a különböző zenék közötti korlátokat, ezáltal népszerűbbé téve a klasszikus zenét. Zenéjük jól tükrözi a technikai és zenei fejlődést és esetenként a jazz és a rock zene hatásait is beemelik szerzeményükbe. A posztmodern zenei irányzat brit képviselői Manchesterben folytattak zenei tanulmányokat és zenei kísérleteket. Lehet, hogy Peter Maxwell Davies, Harrison Birtwistle és Alexander Goehr zenéje nem mindenkinek nyeri el a tetszését, azonban kétségkívül erőteljes és inspiráló hatásúak. A filmzene és a videó játékok zenéje a század vége felé egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, olyan emlékezetes kompozíciók megjelenésével mint E.T., Star Wars, Harry Potter vagy a Jurassic Park kísérőmuzsikája John Williams tollából. 

 

Fotó: billboard.com/ Michael Kovac

Georges Bizet

Georges_BizetA francia zeneszerzőt operái tették világhírűvé. A 19. század egyik legtehetségesebb zeneszerzője csak élete alkonyán talált rá igazi hangjára. Párizsi zenészcsaládban született 1838. október 25-én és már 10 évesen a párizsi zenei konzervatóriumban tanult. 17 éves korában szerezte az ismert C dúr szimfóniát. Tanulóévei alatt egyik díjat a másik után nyerte, többek között a Római Akadémia ösztöndíját is megkapta, ennek köszönhetően 1857-60 között az olasz fővárosban élt és és olasz vígopera, a buffa műfajában alkotott, sajnos kevés sikerrel, hiszen Don Procopio című művét 1906-ban mutatták be először. Egyik 1861-ben komponált nyitánya pedig, az Osszián vadászata pedig eltűnt, feltehetőleg Bizet maga semmisített meg más műveihez hasonlóan. Bizet csodálta és példaképekként tekintett Beethoven, Mozart és Mendelssohn zenéjére, és hozzájuk hasonlóan ösztönösen képes volt a drámai hatás sűrítésére. 1863-ban komponálta egyik legkitűnőbb operáját, a Gyöngyhalászokat, mely nem részesült méltó szakmai fogadtatásban. Legünnepeltebb művének a Carmen számított, de a darab teljes sikerét Bizet már nem élhette meg. 3 hónappal a bemutató után, 36 éves korában szívroham végzett vele. Keserű jóslata, mely szerint a sikerhez németnek vagy halottnak kell lenni, tragikus módon beteljesülni látszott. Liszt szerint Bizet a három legnagyobb európai zongorista közé tartozott.

Gustav Mahler

gustav-mahler-das-lied-von-der-erde_d_jpg_720x405_crop_upscale_q95A zeneszerző-óriás 1860. július 7-én született, azonban alkotói munkásságát életében kevéssé ismerték el, inkább karmesterként szerzett magának hírnevet. Mahlert a zenetörténet legszenvedélyesebb és legnagyszerűbb karmesterének tartják. A krónikák szerint igen nehéz volt vele együtt dolgozni, magasfekvésű jellegzetes orrhangon beszélt, gyakori dühkitörésekkel tarkítva. Autoriter stílusával a legapróbb hibába is belekötött, ezért szakmai sikerei ellenére sok ellenséget is szerzett magának. Bécsi évei alatt szívesen pártfogolta és segítette a fiatalabb zeneszerzők; Schönberg, Berg, Webern és Zemlinsky munkáját. Alkotói szokásáról annyi maradt fenn, hogy a kora reggeli órákban komponált, napközben gyakran úszott, futott és kerékpározott. Nagyon szeretett a hegyekben túrázni, egy alkalommal a hozzá látogató vendégnek azt találta mondani:„felesleges a kilátással bajlódnod, már megkomponáltam!”

Nyári viharok

Rossini: Tell Vilmos nyitány 

fia fején lévő almára célozni kényszerített legendás svájci hős történetét megörökítő Rossini opera a zeneirodalom egyik leghevesebb viharjelenetével indul. A kezdetben nyugodt dallamokat játszó cselló hangját szinte minden átmenet nélkül örvénylő húrosok tobzódása váltja fel, és a fafúvósok sztakkatói közepette hamarosan az eső is megérkezik. Néhány másodperc múlva pedig a harsonák és üstdobok kromatikus káoszában egyesülve már teljes erejével tombol a vihar. A hirtelen elvonuló felhők mögött felragyognak a napsugarak, mindezt egy csodálatosan szép oboa és furulya szólójának váltakozása érzékelteti. Ezt követően felcsendülnek a híres vágtató jelenet motívumai és már kezdetét is veszi a mulatsága Lucerni-tó partján játszódó nyitójelenetben.  

Debussy: Metszetek: III. Kertek az esőben 

Debussy Metszeteinek 3. tétele egy normandiai kert hangulatát idézi egy kiadós viharos-esős nyári napon. Már a kezdeti akkordok magával ragadják a közönséget, és szinte beleremegünk, ahogyan a zongorán futkározó hangok az esőcseppek koppanását idézik. A zongoradallam témája a vihar emelkedő-ereszkedő hullámzását utánozza, miközben a szél fújása és a mennydörgés is érzékletes kifejezést nyernek. 

További viharos hangulatú zeneművek: Csajkovszkij Vihar című nyitánya és Richard Strauss Alpesi szimfónia című kompozíciója 

A zene mindig segít

klasszikuszeneAnnak ellenére, hogy világunk fokozatosan visszatér a korábban megszokott kerékvágásba, mégis sokan különösen érezhetjük magunkat. Némileg megváltozott a bennünket körülvevő világ és talán másképpen működnek az érzékszerveink. A zenehallgatás megkönnyíti a rossz érzések elengedését és a segít a szorongásunkon felülkerekedni. Hallott már arról, hogy a nyáltermelés a stresszes helyzetekre adott válaszreakció? Egy 1994-ben megjelent tanulmány, melyet a lengyel Katonai Légierő Sebészeti osztálya közölt, megállapította, hogy azoknak a betegeknek akik zenét hallgattak csökkent a nyáltermelése azokhoz képest, akik zene nélkül töltötték ezt az időszakot. A kísérlethez többek között az alábbi zeneműveket használták fel. 

GlassEchorus, Liszt: Vigasztalások, Honegger: Nyári pasztorál, Ravel: Tükrök, Barber: Kirándulások

Bartók Béla nyomában

250px-Bartók_Béla_1927Bartók Béla szülei tanárok és amatőr zenészek voltak. Édesanyja, Paula elmondta, hogy fia már 4 évesen népdalokat játszott a zongorán, kilenc éves korában pedig már javában komponált. 17 éves volt amikor Bodapesti Királyi Zeneakadémia növendéke lett, és olyan rohamosan fejlődött, hogy 1903-ban már magabiztosan komponált Liszt és Richard Strauss stílusára emlékeztető zenekari műveket. 1905-ben szenzációszámba menő zongorajátékával hívta fel magára a közönség figyelmét, amikor Budapesten előadta Liszt ördögien nehéz Haláltáncát. A következő évben Spanyolországban és Portugáliában turnézott a kitűnő hegedűssel Vecsey Ferenccel, 1909-ben pedig már a Berlini Filharmonikusokat vezényelte 2. szvitjének előadásán. Ezt követően Beethoven és Mozart zongoraszonátáinak kritikai kiadásán dolgozott, miközben a Zeneakadémián tanított. Annak ellenére, hogy nem szerette a tanítást, csaknem negyed századon át kitartott tanítványai mellett. Bartók hamarosan belevetette magát a népzene világába, és magyar, román, szlovák, szerb, horvát, bolgár, erdélyi, török és észak-afrikai dallamokat gyűjtött, melyeknek a klasszikuszenei harmóniákkal való ötvözése forradalmi átalakulást hozott a zenébe és eredményeként megszületett első vonósnégyese. 

Robert Schumann kvíz

Ezen a héten megemlékeztünk Robert Schumannról, aki 1810. június 8-án látta meg a napvilágot Zwickau városában. Ő volt korának egyik legkiemelkedőbb és legnépszerűbb alakja. De ki is volt ő? Milyen tragédiák kisérték életútját? Kvízünkből kiderül.

Robert Schumann

Robert_Schumann_1839Robert Schumann 1810. júniusában született, és fiatalon, 46 éves korában hunyt el. A kis Schumann 10 éves kora előtt kezdett zongorázni, és már gyermekként is szenvedélyesen komponált és rajongott a romantikus irodalomért. Zenei karrierje mellett Schumann alapítótársa volt az egyik legbefolyásosabb zenei folyóiratnak, a Neue Zeitschrift für Musik című lapnak, melyben cikkeket is publikált Florestan and Eusebius álnéven. Gyógyíthatatlan kézbetegségét követően kénytelen volt a zongorázást feladni és egyre inkább a komponálásra koncentrált. Halhatatlanná 140 dalával vált, de későbbi éveiben több nagysikerű hangszeres zeneművet is komponált; köztük számos zongoraversenyt és szimfóniát. Híres Csellóversenyét és a Rajna szimfóniát követően (1850) kreativitása drámai hanyatlásnak indult és fokozatosan a valósággal is elvesztette kapcsolatát. Bénulását követően egyre gyakrabban hallucinált, melynek következtében egy alkalommal a Rajnába vetette magát. Életének utolsó két évét szanatóriumban töltötte, ahol állapota fokozatosan romlott.

 

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás