Facebook

A vezénylés művészete

Kép_karmesterA barokk zene idejében (1600-1750) a zenekart leggyakrabban a csembalós vagy az első hegedűs vezette, ez az előadásmód napjainkban is egyre népszerűbbnek számít a korszak zenéjének megszólaltatásakor. A 19. századot követően terjedt el az a szokás, hogy a karmester maga nem játszik hangszeren miközben vezényel. Korábbi korokban megszokottnak számított, hogy a karmester miközben irányította a zenekart maga is zenélt.  A színházak zenekari árkában található zenekarok esetében gyakran a zongorista tölti be a karmester szerepét. A klasszikus zene esetében a vezénylés jellegzetesen non-verbális eszközökkel történik. A jazz vagy pop műfajában ez annyiban eltérhet, hogy esetenként szóbeli instrukciók is elhangozhatnak, például ilyen a „beszámolás”. Természetesen a próbák alkalmával a karmester gyakran megszakítja a művet, és ilyenkor elmondja az előadásmóddal kapcsolatos észrevételeit és instrukcióit. A karmester tulajdonképpen irányítja a zenekart vagy a kórust. Ő választja ki a bemutatásra szánt művet, tanulmányozza a partitúrát, melyen akár módosításokat eszközölhet a mű tempójára, a zenei díszítésekre, ismétlésekre vonatkozóan, a saját interpretációjának megfelelően. 



Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás