Facebook

Bartók Béla nyomában

250px-Bartók_Béla_1927Bartók Béla szülei tanárok és amatőr zenészek voltak. Édesanyja, Paula elmondta, hogy fia már 4 évesen népdalokat játszott a zongorán, kilenc éves korában pedig már javában komponált. 17 éves volt amikor Bodapesti Királyi Zeneakadémia növendéke lett, és olyan rohamosan fejlődött, hogy 1903-ban már magabiztosan komponált Liszt és Richard Strauss stílusára emlékeztető zenekari műveket. 1905-ben szenzációszámba menő zongorajátékával hívta fel magára a közönség figyelmét, amikor Budapesten előadta Liszt ördögien nehéz Haláltáncát. A következő évben Spanyolországban és Portugáliában turnézott a kitűnő hegedűssel Vecsey Ferenccel, 1909-ben pedig már a Berlini Filharmonikusokat vezényelte 2. szvitjének előadásán. Ezt követően Beethoven és Mozart zongoraszonátáinak kritikai kiadásán dolgozott, miközben a Zeneakadémián tanított. Annak ellenére, hogy nem szerette a tanítást, csaknem negyed századon át kitartott tanítványai mellett. Bartók hamarosan belevetette magát a népzene világába, és magyar, román, szlovák, szerb, horvát, bolgár, erdélyi, török és észak-afrikai dallamokat gyűjtött, melyeknek a klasszikuszenei harmóniákkal való ötvözése forradalmi átalakulást hozott a zenébe és eredményeként megszületett első vonósnégyese. 



Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás