Érdekesség a húsvéti népszokások eredetéről

Az angol nyelvben a húsvét megjelölésére szolgáló ’easter’ szó megjelenése a kelták ősi ünnepéhez kötődik, mely Ostara istennőről kapta a nevét. A druidák a termékenység istennőjét köszöntötték ezen a napon. Hitük szerint Ostara termékennyé teszi a Földet, felébreszti őt mély álmából, az istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Ostara hiedelemvilágához szervesen hozzátartozott a nyúl mint jelkép, vélhetően a szaporaság és a tavasz kapcsolata miatt, valamint a tojás, mint az új élet megtestesülése. Beda Venerabilis középkori történetíró feljegyzésében az istennő a gyerekek szórakoztatására kedvenc madarát nyúllá változtatta, ám az hamarosan színes tojásokat kezdett tojni, ezeket pedig az istenség a gyerekeknek ajándékozta.

Zeneajánló

Rimszkij-Korszakov: Orosz húsvét nyitány

Az ortodox liturgikus énekeket (Obikhod) feldolgozó művet 1888-ban mutatták be Szentpéterváron. Rimszkij-Korszakov önéletrajza szerint a szerző szándéka, hogy ünnepi nyitányában a keresztény liturgia és a pogány néphit elemeit ötvözze. Szimfonikus költeményében a passió misztériuma a húsvétvasárnap népünnepi féktelenségében tetőzik.

Haydn: Megváltónk utolsó hét szava a keresztfán

A spanyolországi Cadiz városából érkezett felkérés olyan partitúrát várt, amely kizárólag hangszeres együttest igényel és hanghordozásában Krisztus nagyheti útját – emberi léptékű szenvedését, áldozatát – követi. A város főtemplomának régi hagyománya szerint ez időben sötét posztóval borították a belső falakat, egyetlen fényforrás tartotta árnyékban a teret, s amikor az ajtókat délben bezárták, megszólalt a muzsika. A tételek között a püspök a hét megnyilatkozás egyikét idézte, és az ezt követő elmélkedést az oltárnál térdelve fejezte be.