Facebook Twitter Google+

Kik a zenetörténelem legalulértékeltebb zeneszerzői?

Rengeteg vita folyik arról, hogy vajon mennyire méltányos az ítéletünk az egyes zeneszerzőkről. A zenetörténetben számos példát találhatunk egyes zeneszerzők túlértékelésére, ezért az egyensúly kedvéért most néhány elhallgatott zeneszerzőt szeretnék bemutatni.

Jan Dismas Zelenka, cseh származású zeneszerző, Bach kortársa, tehetsége sokak szerint vetekedett a barokk korszak legismertebb zeneszerzőjével. Zelenka ragyogó tehetségét azonban sem életében, sem halálát követően nem méltatták. Nem készült róla egyetlen portré sem, nem volt családja, és nem ismerték el az 1730-as évekbeli jelentős drezdai karnagyi tevékenységét sem. Halála után művei eltűntek a hangversenytermekből, és csak napjainkban kerültek újra elő.

Antonio Salieri, akire az Amadeus című filmnek köszönhetően sokan Mozart gyilkosaként gondolnak, mert a korabeli bécsi operaszínpadon Mozart riválisának számított. A kutatások szerint azonban a valóságban nem voltak ádáz ellenségek, sőt közös szerzeményeket is jegyeztek.

Jean Philippe Rameau, 18. századi francia zeneszerző, aki XV. Lajos udvari zeneszerzőjeként alkotott, mégis jobbára zeneelméleti munkássága ismert. 50 éves kora előtt viszonylag keveset komponált, azonban 1733-tól az 1764-ben bekövetkezett haláláig zeneszerzői munkásságát is elismerték. Számos műve a 20. században került felfedezésre.