Facebook Twitter Google+

Stradivarit felejtettek a vonaton

stradivariusEgy fiatal amerikai hegedű-virtuóznak majdnem elállt a szívverése, amikor észrevette, hogy a vonaton felejtette felettébb értékes hangszerét. A héten történt esetet a német rendőrség hozta a sajtó tudomására. A nyugat-németországi Mannheimből Saarbrückenbe utazó húsz év körüli hegedűművész, leszállás után vette észre, hogy 2,6 millió dolláros hangszerét a vonat csomagtartóján felejtette. Mivel a vonat már elindult, a feledékeny utas felhívta a rendőrséget, akik a kalauz segítségével megtalálták a hangszert. A hangszerről időközben az a hír röppent fel, hogy ő a „General Dupont” Stradivarius, tulajdonosa pedig az amerikai Jennifer Koh. Az eset furcsasága, hogy a hangszer tulajdonosa tagadja, hogy elvesztette volna hangszerét, Koh művésznő, aki egyébként az adott este maga is Németországban tartózkodott, azt nyilatkozta, hogy már nem játszik ezen a hangszeren. Az eset kapcsán nem tudtuk kideríteni, hogy melyik Stradiváriról van szó, és azt sem, hogy ki a hangszer jelenlegi tulajdonosa, de a legfontosabb az, hogy a hangszer és tulajdonosa szerencsésen egymásra találtak. A rendőrség szerint a meg nem nevezett hegedűs „nagyon megkönnyebbült” amikor visszakapta hangszerét.

A 16 hetes magzat már reagál a zenére!

566Egy most megjelent tanulmány hatására a tudósok átértékelik a magzatok hallási és reakciós képességéről alkotott korábbi elképzeléseiket. A Marques Intézet spanyol kutatói csoportjának megfigyeléséből kiderül, hogy a 16 hetes magzat szájmozgással és nyelve kinyújtásával reagál a zenére. A tanulmányból megtudjuk, hogy a zene különböző agypályák aktiválásával stimulálja a nyelv- és kommunikációs képességet. Mindez azt bizonyítja, hogy a tanulás már az anyaméhben megkezdődik. Eddig az a feltevés volt uralkodó, mely szerint a magzat 26 hetes kora előtt nem hallja a zenét. Az újabb kutatási eredmények nyomán várhatóan azok a viták is fellángolnak, melyek a magzat terhesség alatti zenhallgatásának jótékony hatását hirdetik. A Mozart-effektusnak keresztelt jelenség azon a feltevésen alapul, hogy a klasszikus zene hallgatása jótékonyan hat az agy fejlődésére. A tudományos bizonyítás azonban még várat magára. Egy 2013-ban készült tanulmány szerint a babák a születésüket követő négy hónapban képesek az anyaméhben hallott zenét felismerni.

Vajon lehet a Twitteren támogatást gyűjteni?

5858249526_491177ae2b_oA Montreáli Kamarazenekar már több mint 40 éves múlttal dicsekedhet és ez idő alatt több sikeres zenészt is a tagjainak mondhatott. A zenekarnak napjainkban azonban egyre jobban mélyülő anyagi krízissel kell szembe néznie, mely már a fennmaradását is fenyegetheti. Miután a különböző helyszíneken zajló gyűjtésekkel nem sikerült elegendő támogatást gyűjteni, a zenekar a Twitteren tett közzé egy erre irányuló felhívást. A szeptember 29-ére tervezett koncertet le kellett mondaniuk, és lehet, hogy az egész zenekari szezon veszélybe kerül. Amennyiben a tervezett akció sikerrel jár, a legközelebbi fellépést november 15-én tervezik. A zenekart Wanda Kaluzny karnagy alapította 1974-ben, aki abban az időben a szakmában a legfiatalabbnak számított. Az elmúlt években méltó elismerést vívott ki magának, többek között avval, hogy kitűnő érzékkel ismeri fel az ifjú zenész és komponista tehetségeket. Több zenész is elismeréssel nyilatkozott arról a zenekarról, ahol pályafutásuk indult.

Felix Mendelssohn és Viktória királynő

Felix_MendelssohnBeethoven fedezte fel a csodagyereket, akiről 1821-ben fel is jegyezte magának, hogy „12 éves-sokat ígér.” A kis Felix ekkor már 4 operát, 12 vonós szimfóniát és számos kamara és zongoradarabot szerzett. 1842-ben találkozott az ifjú Viktória királynővel és férjével Albert herceggel. A találkozás emlékére a „Skót szimfóniát” a királynőnek dedikálta. A brit közönség nagyon gyorsan megszerette Mendelssohnt, aki akkora hatással volt az angolokra, hogy 37 éves korában a Birminghami Fesztiválon maga dirigálta Éliás című oratóriumának ősbemutatóját. Egy évvel később a zeneszerző hőn szeretett testvére Fanny, hirtelen elhunyt. Mendelssohn nem tudta ezt az érzelmi megrázkódtatást kiheverni, és még ugyanabban az évben életét vesztette. Viktória királynő teljesen kétségbe esett: „Borzasztó csapás, nagyon megviselt bennünket ennek a Mozart óta a legnagyobb zenei tehetségnek a halála, aki ráadásul számunkra a legkedvesebb ember volt.”

Sigmund Freud nem szerette a zenét

Original Caption: Sigmund Freud, 1856-1939, Austrian psychiatrist, in the office of his Vienna home looking at a manuscript.  B/w photo ca.1930.Közismert tény, hogy Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja, egyáltalán nem kedvelte a zenét, és igyekezett messziről elkerülni azt. Erről ő maga egy alkalommal így nyilatkozott: „Nem vagyok műértő, csak buzgó laikus… A műalkotások nagy hatással vannak rám, elsősorban az irodalom és a szobrok, a festmények kevésbé… Sokáig figyelem őket, és a magam módján igyekszem megérteni őket. A zenével azonban teljesen értetlenül állok szemben, egyáltalán nem élvezem. Az elmém racionális, vagy talán analitikus része, lázad az ellen, hogy valami megérint, anélkül, hogy érteném az okát.” Vajon mi lehetett Freud ellenérzésének az oka? Egy lehetséges magyarázat, hogy Freud, aki maga is különböző neurólógiai betegségtől szenvedett; szorongás, migrén, ájulási rohamok, feltehetőleg melofóbiás volt. Más fóbiákhoz hasonlóan, ebben az esetben is meghatározott ingerek váltják ki a szorongást. A mester úgy védekezett, hogy amikor zenét hallott, azonnal befogta a fülét.

Jó hír, hogy Bartók egyre nagyobb népszerűségnek örvend!

5890556808_5fa549fd5a_o

 

 

A Bachtrack 2017-ben 32000 klasszikus zenei esemény adatait vizsgálva, arra az eredményre jutott, hogy az alábbi művek népszerűsége növekvő tendenciát mutat:

 

 

Muszorgszkij, Egy kiállítás képei

Sztravinszkij, Tavaszi áldozat

Sztravinszkij, Tűzmadár szvit

Ravel, G-dúr zongoraverseny

Rachmaninov, IV. zongoraverseny

Sosztakovics, V. d-moll szimfónia

Bartók, A csodálatos mandarin

Bartók, Concerto zenekarra

Az olaszok második legnagyobb operaszerzője

Giacomo_PucciniGiacomo Antonio Domenico Michele Secondo Maria Puccinit az operakritikusok a Verdit követő második legnagyobb komponistaként tartják számon. Legismertebb operái a Bohémélet, a Tosca, a Pillangókisasszony és a Turandot. Puccini korának zenei mércéje szerint konzervatív komponistának számított, aki például Sztravinszkij Tavaszi áldozatáról azt nyilatkozta, hogy az csak egy őrült alkotása lehet. Puccini népszerűségét jól mutatja, hogy egyetlen év alatt, 1908-ban a Toszkát 53 francia, 12 spanyol, 8 osztrák, 8 német és 3 svájci operában tűzték műsorra. Miközben a Turandoton dolgozott, közvetlenül halála előtt Puccini így búcsúzott közönségétől, „A Mindenható Isten megbökött a kisujjával és ezt mondta: A színháznak írj, csak a színháznak. Én pedig teljesítettem felsőbbrendű akaratát.”

Milyen akadályokba ütközik a gyermekek zenetanulása?

4250120586_a16c409510_oAz University College London munkatársai átfogó kutatásokat végeztek Angliában a gyermekek zenetanulási lehetőségeivel kapcsolatban. A kutatóknak sikerült számos, a gyermekek és fiatalok zenetanulását gátló tényező nyomára akadni. Az iskola és a családok számára egyaránt akadályt jelentenek a zenei tanulmányok költségei, így összességében megállapítható, hogy a tehetősebb családok gyermekei jobb eséllyel számíthatnak arra, hogy hangszerhez és zeneórákhoz jussanak. A kutatás azonban egy másik érdekes tényezőre is felhívta a figyelmet, ami ahhoz kapcsolódik, hogy általánosságban elmondható, hogy a zenei tudás társadalmi megítélése meglehetősen alacsony. Más iskolai tárgyakkal összehasonlítva a zene jóval alacsonyabb ranggal bír, mint az úgy nevezett tudományos tantárgyak. Ez a hír azonban nemcsak a felnövekvő zenészgenerációkat érinti rosszul, hanem amint arról már többször beszámoltunk, nagy számú kutatások bizonyítják azt, hogy a zene milyen nagy hatással van a különböző agytevékenységek fejlődésére.

Lehet, hogy a zenei lemezekre már nincs szükség?

3936713455_8733073f02_oNapjainkban egyre népszerűbbé válik a streaming, az internetes zenehallgatás, amely nemcsak a zenehallgatási szokásokat változtatja meg, de a zenészekre is hatással lehet. Az amerikai Music Business Association kutatásában 3000 személyt vizsgáltak, és azt tapasztalták, hogy az általuk hallgatott zenék 30%-ban lejátszási listákról származtak, és csak 22%-ban zenei albumokról. A vizsgálati eredmények tanúsága szerint a hallgatók legnagyobb arányban, 46%-ban összesen egy zenerészletet hallgattak meg, és döntő többségükben a Youtube-ról. Vajon hogyan hatnak ezek a változások a klasszikus zenére? A kutatás nem tért ki az eltérő zenei műfajok arányára, ezért nehéz az adatokat értelmezni. Egy azonban bizonyos, hogy a korábbi teljes zenei albumok és lemezekkel összehasonlítva napjainkban az opcionálisan lejátszható zenei listák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Daniel Barenboim a zongoraművész és karmester

Daniel Barenboim1942-ben orosz zsidó családban született Argentína fővárosában, Buenos Aires-ben. Barenboim csodagyermeknek számított és már az 1960-as években felfigyeltek a klasszikus zene széles palettáján mozgó zongora repertoárjára. Beethoven szonátáinak előadásmódja legendásnak számított, a modern korban pedig élen járt abban, hogy Mozart zongoraversenyeit, a mesterhez hasonlóan saját hangszer mellől vezényelte. 1967-ben feleségül vette a csellista Jaqueline de Pre-t, akivel annak 1987-ben bekövetkezett haláláig együtt élt. Barenboim könyveket is írt, és pályafutása több mint 40 éve alatt hosszú munkakapcsolat fűzte a világ legnevesebb zenekaraihoz, a Chicagoi szimfonikusokhoz, a Berlini Staatskapelle-hez és a Berlini szimfonikusokhoz. A Berlini Operában hosszú ideig művészeti vezetőként tevékenykedett. Zongoraművész és karmesterként egyaránt szívesen választotta az osztrák és a német klasszikus és romantikus zenét, kedvenc zeneszerzői, Mozart, Beethoven, Brahms, Bruckner és Wagner mellett a kortárs zeneszerzők elismert támogatójának számít.