Facebook Twitter Google+

Két Golden Globe a DzsungelMozartnak!

getimage.aspxAz Amazon klasszikus zenei televíziós sorozata nevezésének mindkét kategóriájában, „a legjobb zenés vagy komikus televíziós sorozat” és a legjobb zenei vagy komikus színészi produkció”  díját elnyerte. A Mozart cselekménye egyszerű történet, melyben a fiatal és szép oboás, Hailey (Lola Kirke) megpróbál a New York-i Szimfonikusok zenekarába bekerülni. A szereplők között olyan eredeti figurákat találunk, mint a folyton marihuánát szívó dobos, vagy a virtuóz ám elmebajos hegedűs, aki a vonót mindig bal kezében tartja, és természetesen a higanyos karmester Rodrigo, akit mesterien alakít Gael Garcia Bernal. A főszereplő aktivitása időnként túlzónak hat, azonban fiatalos energiája, és újszerű látásmódja hiteles és jól megformált karakterré teszi. Szintén pozitívum, hogy a film segítségével bepillanthatunk a zenészek kulissza mögötti intrikákkal és csábításokkal teli világába, láthatjuk hogyan harcolnak a felemelkedésért, és tanúi lehetünk a szakszervezettel és az elnökséggel való küzdelmüknek. Természetesen gratulálunk a díjakhoz, és kicsit sajnáljuk, hogy a második évad kevésbé jól sikerült mint az első.  

Interaktív tárhely a Sztravinszkij fesztiválra

Stravinsky_Igor_A Brit Filharmónikus Társaság új interaktív tárhelyet hozott létre a Londonban megrendezésre kerülő Sztravinszkij fesztivál alkalmából. A South Bank Hallban, május és szeptember közötti programsorozat a mítoszok és rítusok elnevezést kapta. A szórakoztató és informatív anyagokban híres operaigazgatók is megszólalnak, de azt is megtudhatjuk, hogy 1965-ben, amikor a zeneszerző a Londoni Filharmonikusokat vezényelte, a koncertteremben kellett kabátba bújnia, mert a tomboló közönség nem akarta elengedni. A pazar webhelyen a szokásos információk mellett diavetítéseket, élő videó előadásokat is hallgathatunk Jonathan Cross, az Oxford University zenetudósától. Tájékozódhatunk a korabeli hangversenyek és előadások helyéről és idejéről, olvashatunk kritikákat, sőt megcsodálhatjuk azokat a pazar kosztümterveket, melyek Leon Bakst csodálatos rajzai nyomán maradtak fenn! Interaktív térképen követhetjük a világjáró zeneszerzőt, aki annak ellenére, hogy az első világháború kitörését követő 50 évben nem tért vissza hazájába, maradéktalanul megőrizte orosz gyökereit.

http://www.philharmonia.co.uk/stravinsky/

1864 júniusában született R.Strauss

Strauss_1938A virtuóz zeneszerző-karmestert hatalmas képzelőerővel áldotta meg a sors. Korában a német zene “fenegyerekének” számított, legsokkolóbb műve vérlázító Elektrája (1906-8), mellyel az atonális szakadék szélén táncol, hogy később a Rózsalovaggal viszzatérjen a posztromantika kényelmes világába. Művészetének legtalálóbb összegzését maga a szerző adta, halála előtti éveiben: “Lehet, hogy nem vagyok elsőosztályú zeneszerző, de a másodosztályúak között az első!” Strauss karmesterként is különleges jelenségnek számított; képes volt apró jelzésekkel és csuklómozdulatokkal a legvadabb fortissimókat elővarázsolni. Nem midnenki tudja, hogy családja nem állt rokonságban a keringőiről híres bécsi Strauss-családdal!

A Metropolitan új zeneigazgatója

670x343_met_titlesA Metropolitan jelenlegi igazgatója, James Levine, egészségügyi okokra hivatkozva lemondott a posztjáról. Levine negyven éven át vezette az operaházat, és ez idő alatt 85 opera több mint 2500 bemutatóját vezényelte. A Metropolitan Operaház megnevezte Levine utódját is, Yannick Nézet-Séguin-t. A montreáli születésű karmester jelenleg a Philadelphia Zenekar igazgatója, és a 2020-21-es szezontól kezdődően, öt éven át lesz a világhírű operaház első embere. Nézet-Séguin elmondta, hogy az új darabok és világpremierek mellett rég elfelejtett műveket is szeretne színpadra állítani. Nézet-Séguin azt is elmondta, hogy 16 éves korában Puccini Bohéméletének bemutatóján járt először a Metropolitanban, 2009-ben pedig első alkalommal vezényelte a Carment. Az új évadban Wagner Bolygó hollandijával debütál.

Új roaming zenekar Londonban

london-2164680_1920Júniusra tervezik annak az új Londoni utcazenekarnak (SOL) a bevetését, amely a tervek szerint a város különböző nyilvános terein, parkokban, és utcákon adnak majd koncerteket. A kezdeményezés célja, hogy mindenkihez elvigyék a klasszikus zenét. A SOL azt tervezi, hogy menekülttáborokban, kórházakban és a legkülönbözőbb helyeken is fellépnek. Az együttes hitvallása szerint minden embernek joga van ahhoz, hogy minőségi élő zenét halljon, ezért vállaják, hogy elviszik a szimfónikus zenét a közönséghez. A rendhagyónak számító hétköznapi helyszíneken a zenekar tagjai is egyszerű öltözéket viselnek, evvel is igyekeznek a közönséghez közelebb kerülni. A zenekar repertoárján barokk, kortárs, jazz és a heavy metál zene is szerepel. Nemcsak a közönség, de a SOL zenészei is számos új élményekhez és tapasztalathoz jutnak majd a rendhagyó koncertek során. A londoni ötlet inspirálója a holland Ricotti Ensemble, akik már 40 éve járják a holland börtönöket, kórházakat és Amsterdam utcáit. Ha idén nyáron Londonban jár, feltétlenül keresse a SOL-t!

Anne-Sophie Mutter hegedűvirtuóz

fileadmin_21977-es első salzburgi fellépése óta, a világ egyik legnagyszerűbb hegedűvirtuózaként tartják számon a klasszikus zene rajongói. A művésznő a német Baden tartománybeli Rheinfeldenben született. Nemzetközi karrierje 1976-ban a lucerni fesztiválon indult, majd a következő évben a Herbert von Karajan vezette Whitsun koncerteken debütált Salzburgban. Anne-Sophie Mutter időközben bejárta Európa, Amerika és Ázsia legrangosabb hangversenytermeit. A klasszikusok értő megszólaltatása mellett, kevésbé ismert művekkel is rendszeresen meglepi közönségét, és szívesen játszik kamara és a zenekari művekben is. 2011-ben Brahms díjjal tüntették ki, a közösségért végzett tevékenységéért pedig az Erich-Fromm és a Gustav-Adolf díjakat is elnyerte. Több német, bajor osztrák és francia állami kitüntetés mellett 2010-ben a torheimi Norvég Tudomány és Technika egyetemének díszdoktori címét adományozták a művésznőnek. Anne-Sophie népszerűségét gyakran fordítja a közjóra, így évente több alkalommal jótékonysági koncerteken lép fel, továbbá a fiatal tehetségek zenei tanulmányait is támogatja.
Fotó: Tina Tahir/DG

Deutsche Grammophon
DG

 

Alekszandr Glazunov nyári zenéje

poppy-1537699_1920A neves könyvkiadó családból származó Alekszandr Glazunov mentora Rimszkij-Korszakov, a zeneszerző pedig tizenhat évesen írt szimfóniájával robbant be a köztudatba. Glazunov Évszakok című balettje (1899) olyan érzelemdús alkotás, ami csupa tűz, kitörés és lázas szenvedély. A tételek többsége gazdagon hangszerelt az évszakok szépségeit megjelenítő mű. III. tételében nyári búzamezők képe jelenik meg, szinte látjuk magunk előtt a lágy szellőben lengedező búzavirágokkal és pipacsokkal tarkított tájat. Sorra megjelennek a görög mitológia természethez kapcsolódó alakjai is; Naiad a vízinimfa, szatírok és faunok zeneszóval próbálják a búza szellemét elrabolni, amikor a megmentő szerepében megérkezik Zephyr, a nyugati szellő.

Giovanni Pergolesi olasz zeneszerző

Jesi-ben született és kezdte meg zenei tanulmányait, azt megelőzően, hogy 1725-ben Nápolyba költözött.  Az opera buffa (vígopera) műfajának egyik első és legismertebb mestere. 1733-ban vitték színre az Il prigioniero superbo című, háromfelvonásos opera sorozatát. A darab felvonásainak szüneteibe Pergolesi beiktatta a La serva padrona (Az úrhatnám szolgáló) című buffo-intermezzóját, mely páratlan sikert aratva ennek a művének maradandó népszerűséget biztosított. Ez a darab a francia opéra comique előképe volt, és 1752-ben Párizsban ez a mű lett az ún. buffonisták háborújának kirobbantója. Számos operát írt még, melyek bemutatója Nápolyban volt, kivéve L’Olimpiade (1735) című művét, melynek premierjére Rómában került sor. Pergolesi több egyházi művet komponált, többek között a híres F-dúr misét, mely Missa Romana néven máig egyik legtöbbet játszott egyházi kompozíciója. Tüdőbaja miatt a kapucinusok kolostorába vonult vissza és ott írta meg utolsó művét, a Stabat Matert. A 26 évesen elhunyt mesternek január 4-én ünnepeltük születésének 306. évfordulóját.

175 éve halt meg Niccolo Paganini

az ördög hegedűseDavid Garret virtuóz elődje  Az ördög hegedűse életéről szóló film főszerepét játssza. A filmben Paganini fausti egyezséget köt az ördöggel Az európaszerte ünnepelt hegedűvirtuóz és notórius szoknyabolond Niccolò Paganini 1830-ban karrierje csúcsán van. Számos titok szövődik a személye köré, és menedzsere mindent megtesz, hogy életben tartsa a keringő botrányos történeteket. Paganinit különös vadsága és zseniális virouzitása emelte nemzetközi hírnévre, és sok tekintetben hozzá hasonlónak vallja magát David Garrett is: „Paganini zsenialitása már nagyon korán kiütközött, és arra törekedett, hogy saját személyiségén keresztül megújítsa a zene világát. Mi a különbség kettőnk között? Nem sok, talán annyi, hogy ő még nálam is  excentrikusabb volt.”

Liszttől Bartókig: a magyar zene átértékelése

hymnal-468126_1920A neves Oxford University Press angol nyelvű kiadványában a “magyar ritmus” történetét kutatja. A könyv szerzője olyan XIX. és XX. századi újságcikkeket vizsgál, melyekkel eddig érdemben nem kutattak. Dr. Hokker az elmúlt két évszázad magyar zenei életét vizsgálja, olyan kulturális egymásra hatások terepeként, melyet a különböző kultúrák és etnikumok, nemzeti szimbólumok és kulturális intézmények izgalmas kölcsönhatása jellemez. A könyv szerzője, Lynn M. Hokker, az Indiana University Magyar Intézetének adjunktusa, és zenetörténet professzora. Doktori fokozatát a Chicagoi egyetemen szerezte. A könyvet zenetudósoknak, zenészeknek és zenekedvelőknek egyaránt jó szívvel ajánljuk.