Facebook Twitter Google+

Hátborzongató klasszikusok

Home_Alone_Boy1-620x369Számos zeneszerzőt találhatunk Bachtól Sibeliusig, akik a legrémisztőbb horrorfilmek hatásával vetekedő hátborzongató dallamokat komponáltak. 

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című zenekari műve.

Muszorgszkij életében nem mutatták be, de az utóbbi idők egyik legismertebb félelemkeltésre alkalmas műve.

Liszt Ferenc Haláltánc

Danse macabre – Parafrázis a Dies iræ fölött zongorára és zenekarra. A zeneszerző nagyszabású, zongorára és zenekarra írt versenyműve – lehet, hogy Liszt tényleg lepaktált az ördöggel?

Hector Berlioz Fantasztikus szimfóniájának ötödik tétele a Boszorkányszombat

A műben a zeneszerző rémálmokkal és látomásokkal küzd.

Ligeti György Volumina

Ligeti zenéje tökéletesen alkalmas arra, hogy valakit halálra rémisszünk vele.

Arnold Schönberg Várakozás

Az egyfelvonásos opera szoprán szólóra íródott és egy asszony nyomába szegődik, aki éjszaka járja az erdőt, hogy eltűnt és halottnak vélt kedvese nyomára leljen.

Borogyin kedvtelésből komponált

Alexander_BorodinAlekszandr Porfirjevics Borogyin 1833-ban született Szentpéterváron, egy grúz herceg törvénytelen fiaként, így az akkori szokásoknak megfelelően a család egyik szolgájának nevére anyakönyvezték. Gyermekként egyaránt vonzották a természettudományok és a zene is, 14 éveses már versenyművet írt fuvolára és zongorára. 1864-ben kémia professzori címet kapott, és neki köszönhetően indult el a női orvosképzés Oroszországban. Ebben az időszakban ismerkedett meg Muszorgszkijjel és Balakirevvel is, akik ösztönzőleg hatottak zenei munkásságára. Az azonos érdeklődésű komponisták Rimszkij-Korszakovval és Kjuival együtt megalapították az “Orosz ötök,” magukat Újítóknak nevező zeneszerzői csoportot. Borogyin komponista barátai biztatására hozzálátott Első szimfóniája megírásához. A fiatal zeneszerző Liszt érdeklődését is felkeltette, aki avval ismerte el és támogatta munkásságát, hogy koncert körútjain maga vezényelte műveit. Borogyin egyik talán legnagyobb sikert aratott kompozíciója a Közép-Ázsia pusztáin c. szimfonikus költeménye. Fő művét, az Igor herceget hirtelen halála miatt, Glazunov és Rimszkij-Korszakov fejezték be. Borogyin művészetét a mívesen kidolgozott népies stílusa, és a keleti harmóniák varázslatos világa tette jellegzetessé.

Louis Vierne, a párizsi Notre-Dame orgonistája

viernel_wanamakeraudA francia zeneszerző 1870-1937 között élt és hat nagyszabású orgonaszimfóniát írt. Veleszületett szembetegségének köszönhetően csaknem teljesen megvakult, de már két évesen hallás után tanult zongorázni. A későbbiekben César Franck és Charles-Maria Widor híres francia zeneszerző-orgonisták tanították. 1900-tól haláláig a párizsi Notre-Dame orgonistájának pozícióját töltötte be. Zenei és magánéleti sikereit és nehézségeit szimfóniáinak drámai tónusa jeleníti meg. Küzdelmes életében hite segítette, és számos egyházi tárgyú kórusművet komponált. 1750. orgona koncertjére 1937. június 2-án került sor a párizsi Nortre-Dame székesegyházban. A hangverseny utolsó részéhez érkezett, amikor a mester a neki átadott témákra készült improvizálni, azonban a vakírással készült első téma feldolgozása közben szívrohamot kapott. Így teljesült Vierne kívánsága, hogy a székesegyház orgonájánál érje a halál.

Ralph Vaughan Williams, a sokoldalú zeneszerző

williams_vaughanRalph Vaughan Williams 1872-ben született Londonban. Zenéje az angol népzenéből és a Tudor-kori polifóniából merített ihletett, és hat évtizedes zeneszerzői munkásságának köszönhetően Williams újjáélesztette az angol muzsikát. Williams már gyermekként kiemelkedő érdeklődést mutatott a zene iránt, hegedült, brácsázott, zongorázott, orgonált és zeneszerzéssel is próbálkozott. Pályája során Williams tudatosan próbálta az angol zenét megújítani, ezért az idegen zenei elemek helyett az angol népzene gyökereihez nyúlt vissza. Williams szinte minden zenei műfajban kipróbálta magát, kilenc szimfóniát, hat operát, balettet, himnuszokat, színpadi műveket komponált. 70 évesen a filmzene világába is kirándulást tett, amikor a híres Antarktisz-felfedező Scott expedíciójáról készült filmhez írt zenét, Szimfónia Antarktika címmel (1948). A zeneszerzőt 1958-ban érte a halál. Az angol nemzeti kiválóságok temetkezési helyén, a Westminster Apátságban, Henry Purcell mellé helyezték örök nyugalomba.

Hátborzongató klasszikusok

Számos zeneszerzőt találhatunk Bachtól Sibeliusig, akik a legrémisztőbb horrorfilmek hatásával vetekedő hátborzongató dallamokat komponáltak. Íme néhány ezek közül:

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című zenekari műve.

Muszorgszkij életében nem mutatták be, de az utóbbi idők egyik legismertebb félelemkeltésre alkalmas műve.

Liszt Ferenc Haláltánc

Danse macabre – Parafrázis a Dies iræ fölött zongorára és zenekarra. A zeneszerző  nagyszabású, zongorára és zenekarra írt versenyműve – lehet, hogy Liszt tényleg lepaktált az ördöggel?

Hector Berlioz Fantasztikus szimfóniájának ötödik tétele a Boszorkányszombat

A műben a zeneszerző rémálmokkal és látomásokkal küzd.

Ligeti György Volumina

Ligeti zenéje tökéletesen alkalmas arra, hogy valakit halálra rémisszünk vele.

Arnold Schönberg Várakozás

Az egyfelvonásos opera szoprán szólóra íródott és egy asszony nyomába szegődik, aki éjszaka járja az erdőt, hogy eltűnt és halottnak vélt kedvese nyomára leljen.

Louis Vierne, a Notre-Dame orgonistája

viernel_wanamakeraudA francia zeneszerző 1870-1937 között élt és hat nagyszabású orgonaszimfóniát írt. Veleszületett szembetegségének köszönhetően csaknem teljesen megvakult, de már két évesen hallás után tanult zongorázni. A későbbiekben César Franck és Charles-Maria Widor híres francia zeneszerző-orgonisták tanították. 1900-tól haláláig a párizsi Notre-Dame orgonistájának pozícióját töltötte be. Zenei és magánéleti sikereit és nehézségeit szimfóniáinak drámai tónusa jeleníti meg. Küzdelmes életében hite segítette, és számos egyházi tárgyú kórusművet komponált. 1750. orgona koncertjére 1937. június 2-án került sor a párizsi Nortre-Dame székesegyházban. A hangverseny utolsó részéhez érkezett, amikor a mester a neki átadott témákra készült improvizálni, azonban a vakírással készült első téma feldolgozása közben szívrohamot kapott. Így teljesült Vierne kívánsága, hogy a székesegyház orgonájánál érje a halál.

Bach: d-moll toccata és fúga

bachsmlIdeális Halloween darab a horror filmek egyik legnépszerűbb „betétdala” Johann Sebastian Bach D moll tokkáta és fúgája, BWV 565. Ez az orgonamű tökéletesen alkalmas a kísérteties hangulat megteremtésére, és már előre figyelmezteti a kíváncsi nézőt a nyikorgó lépcsők és szellemek várható felbukkanására. Már a zenemű története is rejtélyes, hiszen csak megírása után 100 évvel mutatják be. Az eseményre Felix Mendelssohn jóvoltából 1833-ban kerül sor, aki először szólaltatta meg a művet. A darab kapcsán olyan találgatások is napvilágot láttak, hogy nem is Bach, hanem a család egy közeli ismerősének a szerzeménye. Az utókor mégis Bachnak tulajdonítja ezt a népszerű művet, mely számos horror filmben szerepel, melyek közül talán legismertebb Walt Disney 1940-ben készült Fantázia című animációs filmje. Bizonyára sokan fel tudják idézni Miki egér kétségbeesett küzdelmét a seprűkkel, a táncoló kínai gombákat, és a szempilláikat rezgető vízilovakat. A film zenéjéhez a Philadelphia Orchestra 1927-es zenekari átiratát használták, melyen Leopold Stokowski vezényelt. A népszerű Bach műnek a későbbiek során több, különböző hangszerekre készült zenei feldolgozása is ismert.

Lisztomania, avagy Liszt Ferenc rajongótábora

liszt_fejLiszt Ferenc 1811. október 22-én született. A zeneszerző húszéves korában nyolc évig tartó koncerkörútra indult, melynek során számos helyett, Oroszországtól Spanyolországig terjedő területet bejárt. Szenvedélyes koncertjeit kitörő lelkesedés kísérte, népszerűsége az egekben járt. A németek költőóriása, Heine, a jelenséget „Lisztomániá”-ra keresztelte. A hölgyek vallásos rajongással vették körül a karizmatikus muzsikust, és igyekeztek ruhájából és imádott vállig-érő hajából ereklyét szerezni maguknak. Az elszakadt zongorahúrokból karperecek készültek, de cigaretta csikkekre és teamaradványokra is akadtak gyűjtők. A hölgyrajongók szó szerint a művészre vetették magukat, és egy belga bankár, Charles Dubois annak is szemtanúja volt, amikor a rajongók kocsija elől kifogták a lovakat és maguk vontatták azt. 1847-ben, harmincötéves korában, Liszt HBO-sorozatba beillő kalandokkal a háta mögött, végleg visszavonult a koncertezéstől. Útlevele, mely még a fényképezés kora előtt készült, a fizikai jellemzők leírása helyett az alábbi bejegyzést tartalmazta: “Celebritate sua sat notus,” vagyis hírnevének köszönhetően meglehetősen közismert.

Niccolo Paganini 1782 októberében született

paganiniDavid Garret virtuóz elődje  Az ördög hegedűse életéről szóló film főszerepét játssza. A filmben Paganini fausti egyezséget köt az ördöggel Az európaszerte ünnepelt hegedűvirtuóz és notórius szoknyabolond Niccolò Paganini 1830-ban karrierje csúcsán van. Számos titok szövődik a személye köré, és menedzsere mindent megtesz, hogy életben tartsa a keringő botrányos történeteket. Paganinit különös vadsága és zseniális virouzitása emelte nemzetközi hírnévre, és sok tekintetben hozzá hasonlónak vallja magát David Garrett is: „Paganini zsenialitása már nagyon korán kiütközött, és arra törekedett, hogy saját személyiségén keresztül megújítsa a zene világát. Mi a különbség kettőnk között? Nem sok, talán annyi, hogy ő még nálam is  excentrikusabb volt.”

Saint-Saëns, a tehetséges polihisztor

camille-saint-sans-1335363022-hero-wide-0A francia zeneszerző, orgonista és karmester 1835 októberében született Párizsban. Már kisgyermekként kivételes zenei tehetséggel rendelkezett, így első hangversenyét 5 éves korában adta, a következő évben már önállóan komponált, 10 évesen pedig Mozart és Beethoven versenyműveivel debütált. A zeneirodalom egyik legtehetségesebb polihisztorának tartották. Kivételes muzsikusi, zeneszerzői és tanári képességein túl több nyelven beszélt, hatalmas irodalmi és művészeti tudással rendelkezett, maga is írt és verselt, és olyan „szabadidős” tevékenységekben is otthonosan mozgott, mint a régészet és a csillagászat. Legismertebb műve a Haláltánc (1874) mely a démonian eksztatikus örömök kifejezésére olyan elhangolt hegedűszólót is bevet, melynek hatását csak a xilofon vérfagyasztó hangjai képesek felülírni. A groteszk haláltáncnak a hajnal közeledtét jelző oboa hangja vet drámai véget. A legelismertebb francia zeneszerző önzetlenül segítette fiatalabb pályatársainak előrejutását, amellett, hogy Gluck, Rameau és Mozart műveit is gondozta. Saint-Saënst 86 éves korában Algériában érte a halál.

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás