Facebook

Nők a komolyzenében

800px-Louise_FarrencLouise Farrenc (1804-1875): zongoravirtuóz, aki olyan tanítómesterekkel dicsekedhetett, mint Ignaz Moscheles és Johann Nepomuk Hummel. Aristide Farrenc fuvolaművésszel kötött házasságot, és tanulmányait félbeszakította, hogy férjével közösen adjon koncerteket. Hallatlan népszerűsége, kitűnő előadói és zeneszerzői képességei ellenére is egy évtizeden keresztül jóval kevesebb fellépti díjat kapott, mint férfi társai. A helyzet a Nonet című darabjának bemutatóját követően változott meg, amikor a fúvósokra és vonósokra írott mű előadásában az ismert hegedűművész Joseph Joachim is fellépett. 

 

 

 

 

800px-Amy_Beach_01Amy Beach (1867-1944) volt az első igazán sikeres amerikai zeneszerzőnő, aki kitűnő zongoristának számított, ám házasságkötését követően megígérte férjének, hogy évente mindössze egy alkalommal ad koncertet. Férje halálát követően Európa-szerte turnézott és saját zongoradarabjaival jelentős sikereket aratott. Elsősorban romantikus hangvételű műveket írt, bár későbbi korszakában egzotikusabb harmóniákkal és technikákkal is kísérletezett. Legismertebb művei közé tartozik E-moll miséje és a Kelta szimfónia.

 

 

 

 

Gyorsuló zene?

BachA Universal Music Group legújabb kutatási eredményei szerint a klasszikuszenei előadások nagyobb sebességre kapcsoltak, mint 50 évvel ezelőtt. A tanulmány Johann Sebastian Bach műveinek felvételeit vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy a darabokat átlagosan 30%-kal gyorsabban játszák, mint fél évszázaddal ezelőtt. Azonos műveknek a bemutatása az évek során egyre gyorsabbá vált, és ezáltal csökkent az előadások ideje. A Deutsche Grammophon és a Decca lemezkiadó cégek Bach híres d-moll kettősversenyének 3 különböző felvételét vizsgálták. A legkorábbi felvétel 1961-ben készült David Oistrakl és Igor Oistrakh előadásában, mely 17 percig tartott. Egy későbbi, 1978-ban készült felvétel 15 perces, a legutóbbi 2016-os lemezen pedig a mű már csak 12 percig tart. Összességében 5 perccel rövidült meg a darab előadása, tehát évtizedenként 1 perccel. Sir Nicholas Kenyon zenetudós szerint a jelenségnek az lehet az oka, hogy jobban kedveljük a könnyedebb, derűsebb hangzást és egyre inkább ez jellemzi Bach, Händel és Mozart műveinek előadását. 

 

Kvíz a zeneszerzőkről

Ezen a héten arra lennénk kíváncsiak mennyire ismeri közönségünk a zeneszerzőket. Ezért hoztunk 13 portré fotót, 13 fantasztikus zeneszerzőről. Válassza ki a három lehetőség közül, hogy kit rejt a fotó. Ön kitalálja melyik zeneszerző van a képen?

 

 

Húsvéti zenei kvíz

Húsvét vasárnapján egy újabb zenei kvízzel készültünk kedves közönségünknek. Ne maradjanak zene nélkül az ünnep alatt sem. Töltse ki Húsvétvasárnaphoz kapcsolódó kérdéseink.

 

Tippek gyakorláshoz

piano-1655558_19201. Teremts megfelelő hangulatot és körülményeket.

2. Melegíts be.

3. Legyen célod.

4. Légy realista: a minőség fontosabb mint a mennyiség.

5. Ismerd fel a problémákat és old meg őket: minden problémához különböző stratégiára van szükség.

6. Zenésznek lenni azt jelenti, hogy ismerd és értsd a hangszered és a korszakot melyben az adott darab keletkezett.

7. Nyugodtan jegyzetelj a kottába.

8. Vedd fel a játékod.

9. Koncentrálj a feladatra.

10. Jutalmazd meg magad.

20. század és a zene

vinyl-1595847_640A 20. század viharos történelmi eseményei közepette rengeteg különböző zenei stílus látott napvilágot, olyan neves zeneszerzők nyomán, mint Bartók, Sztravinszkij, John Williams, Gershwin, Elgar és Britten. A technikai fejlődés lehetővé tette a klasszikus zenei és jazz felvételek rögzítését, amivel a népszerű előadóművészek világhírnévre tettek szert. A zenére a század történelmi viszontagságai is hatással voltak és több zeneszerző új formák és stílusok létrehozásával fejezte ki tiltakozását. Több zeneszerző politikai üldözötté vált, mint például Sosztakovics, akit a szovjet rezsim túl modernnek és burzsoának tartott. A párt nyomására szimfóniákat kellett írnia, miközben saját hangját a kisebb volumenű művekben, vonósnégyesekben találta meg. A Holocaust, Hiroshima és a II. világháború borzalmai több zeneszerzőt is arra ösztönöztek, hogy megtagadják a korábbi hagyományokat és progresszív módon komponáljanak. Ezeknek a kísérleteknek a nyomán született meg Pierre BoulezSchoenber és John Cage kísérleti zenéje. Az amerikai zeneszerzők, Goerge Gershwin és Duke Ellington pedig saját népzenéjükből merítve felvirágoztatták a jazz műfaját. Ravel és Sztravinszkij klasszikus kompozícióiban is megtalálhatjuk a jazz-elemeit. A népzene s ismert zeneszerzőket is megihletett, mint például a már említett Bartók Bélát vagy az angol Vaughan Williams-et. 

Kvíz – Sergej Rachmaninov

Sergej Rachmaninov a 20. század egyik legnagyobb zeneszerző-zongoraművésze. Legendás technikai tudásával és ritmusérzékével hamar tekintélyt szerzett, nemzedéke legnagyobb zongoristája volt. A tehetség április elsején született. Ezúttal mi egy kvízzel emlékezünk rá. A születésnapján kívül azért is fontos megemlítenünk, mert Mesterbérletünk zárókoncertjének az 1901-ben bemutatott művét hallhattuk volna.

 

 

A vezénylés művészete

Kép_karmesterA barokk zene idejében (1600-1750) a zenekart leggyakrabban a csembalós vagy az első hegedűs vezette, ez az előadásmód napjainkban is egyre népszerűbbnek számít a korszak zenéjének megszólaltatásakor. A 19. századot követően terjedt el az a szokás, hogy a karmester maga nem játszik hangszeren miközben vezényel. Korábbi korokban megszokottnak számított, hogy a karmester miközben irányította a zenekart maga is zenélt.  A színházak zenekari árkában található zenekarok esetében gyakran a zongorista tölti be a karmester szerepét. A klasszikus zene esetében a vezénylés jellegzetesen non-verbális eszközökkel történik. A jazz vagy pop műfajában ez annyiban eltérhet, hogy esetenként szóbeli instrukciók is elhangozhatnak, például ilyen a „beszámolás”. Természetesen a próbák alkalmával a karmester gyakran megszakítja a művet, és ilyenkor elmondja az előadásmóddal kapcsolatos észrevételeit és instrukcióit. A karmester tulajdonképpen irányítja a zenekart vagy a kórust. Ő választja ki a bemutatásra szánt művet, tanulmányozza a partitúrát, melyen akár módosításokat eszközölhet a mű tempójára, a zenei díszítésekre, ismétlésekre vonatkozóan, a saját interpretációjának megfelelően. 

C. P. E. Bach

Adolph_Menzel_-_Flötenkonzert_Friedrichs_des_Großen_in_Sanssouci_-_Google_Art_ProjectCarl Philipp Emanuel Bach Johann Sebastian Bach második fiúgyermeke kora befolyásos zeneszerzőjének számított, akinek pályája hidat épített a barokk és a klasszikus korok között. 1714-ben született Weimarban, és egyike volt annak a négy Bach fiúnak, akik apjuk irányítása alatt professzionális zenészekké váltak. Művei között 30 szonátát, csembaló és klavikord darabot találunk. Az ifjú zeneszerző stílusának kialakulására apja, Telemann, Händel és Haydn voltak a legnagyobb hatással. Első állását a porosz koronahercegtől kapta, később pedig a királyi zenekar tagja lett. 1768-ban Telemann utódjaként került Hamburg zeneigazgatói pozíciójába. Ebben az időben zeneszerzői tevékenységében a kórusművek kerültek előtérbe. Hatással volt korának több ismert zeneszerzőjére úgy, mint Mozartra, Beethovenre és Mendelssohnra. Mozart egy alkalommal így nyilatkozott róla: „Ő az apa, mi vagyunk a gyermekek.” A 19. század során háttérbe szorult a muzsikája, azonban Brahms igen nagyra tartotta. Bach egyik újításának számított, hogy bevezette és bátorította a hüvelykujj használatát a billentyűshangszereken.

Filharmónia kvíz

Mennyire ismeri a Filharmónia Magyarország koncertjeit?
E heti kvízünkben a Filharmónia Magyarország által szervezett koncertekről, programokról, fesztiválokról tettünk fel kérdéseket.

 

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás