Facebook Twitter Google+

Hallotta már Beethoven Nagy fúgáját?

A nyugat-európai zeneirodalom legnagyszerűbb zeneszerzőjének különös darabja kétség kívül nagyobb figyelmet érdemelne. A zeneóriás egyik utolsó kompozíciója B-Dúr, Opus 133. számú vonósnégyesre írt műve. Ennek az egytételes formai kísérletnek a bemutatói sokáig közutálatnak örvendtek. A keletkezése óta eltelt hosszú időben az is kiderült róla, hogy nemcsak a kritikusok és a közönség, de gyakran maguk a zenészek is rosszul értelmezték. Pedig a mű zseniális, mert hallgatása közben a zeneszerző alkotással való küzdelmét is átélhetjük. Talán ez az oka annak is, hogy a közönség és az előadó számára egyaránt erőt próbáló darabnak bizonyult. A mű későbbi korok számos zeneszerzőjét inspirálta, Igor Sztravinszkij például egyenesen csodának tartotta. A sok viszontagság után ez a találó jellemzés elégtételül szolgálhat.

A bolygók zenekari szvitje

420390416_f8d68f60a9_o„A zene olyan mennyei élményt nyújt, mely nem percekben vagy órákban, hanem az örökkévalóssággal mérhető.” Gustav Hols az angol zene egyik legeredetibb alakja. Példátlan hírneve azonban szinte egyetlen művéhez, A bolygók (1906) című zenekari szvithez kötődik. Minden tétel egy-egy planéta fő vonásának történetét meséli el, a Föld kivételével, mely nem szerepel a darabban! Mars – hadúr, Vénusz – béke, Merkúr– szárnyas üzenethozó, Jupiter  – vidámság, Szaturnusz – öregség, Urán – mágus, Neptun – misztikus.

Gyermekdalból klasszikus zenei sláger

A gyermekdalok a népzenéhez hasonlóan általában szájhagyomány útján terjednek. Ez történt annak a népdalnak az esetében is, mely „Ragyogj, ragyogj kiscsillag” címen vált ismertté. A dallam az 1700-as években Franciaországból indult világkörüli útra, melynek során több gyermekdalt és klasszikus zeneszerzőt is megihletett. Wolfgang Amadeus Mozart 25 évesen Bécsbe utazott, ahol 1781-ben elkészítette zongorára írott 12 variációját a nálunk „Hull a pelyhes fehér hó” dallamára (K265 / K300e). A művet először 1785-ben adták ki Bécsben, és a későbbiekben több zeneszerző is feldolgozta. J. S. Bach egyik fia, Johann Christoph Friedrich Bach például G-dúr variációkat komponált belőle, Joseph Haydn pedig Meglepetés szimfóniája második tételében használata fel.

Zenével a klímaváltozás ellen!

alaskaAlaszkában különböző fafajtákból nyert információk alapján különleges zenei átirat készült. Az adat szonifikációs eljárás segítségével információs adatokat lehet a zene nyelvére lefordítani. A kísérlet célja, hogy a kutatók jobban felhívják az emberek figyelmét a természeti táj visszafordíthatatlan változásaira. Alaszkában akadnak olyan fafajták, mint például a sárga cédrus, melyek a klímaváltozás következtében már kihalófélben vannak, és ezeket a veszélyeztetett fajokat a zeneműben az egyre halkuló zongoraszólam érzékelteti. A zeneműben megszólaló hangszerfajták a különböző növényfajokat helyettesítik; a zongora fákat, a fuvolák bürköket, a hegedű hegyi növényeket, a csellók lucfenyőket, a klarinét pedig parti fenyőket ábrázol. A darab a messzi északról indul, ahol a havas vidéken még életképesek a növények, majd a mű fokozatosan halad a déli tájak felé, ahol már egyre nagyobb a veszély. A tudományos adatok Lauren Oakes kutatótól származnak, a zeneműbe való átültetés ötlete pedig Nik Sawe-tól ered. A tudós saját megfogalmazásában a tudomány eredményeinek hatásos közvetítése a cél. A sárga cédrusok 1000 évig is elélhetnek, azonban a klímaváltozás miatt egyre gyorsabb és nagyobb ütemben pusztulnak el.

Húsvét a zenében: Passio, Orosz húsvét nyitány

Arvo Pärt: Passio

Passio Domini Nostri Jesu Christi secundum Joannem (röviden Passio) az észt minimalista zeneszerző legnépszerűbb kompozíciója, mely 1982-ben született.

Rimszkij-Korszakov: Orosz húsvét nyitány

Az ortodox liturgikus énekeket (Obikhod) feldolgozó művet 1888-ban mutatták be Szentpétervárott. Rimszkij-Korszakov önéletrajza szerint a szerző szándéka, hogy ünnepi nyitányában a keresztény liturgia és a pogány néphit elemeit ötvözze. Szimfonikus költeményében a passió ünnepi misztériuma a húsvét vasárnap népünnepi féktelenségében tetőzik.

A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán

Santa_Cueva_de CovadongaA spanyolországi Cadiz városában található egy híres barlangtemplom a Santa Cueva, melyből az a  felkérés érkezett Joseph Haydn részére, amely olyan partitúrát várt, mely kizárólag hangszeres együttest igényel, és hanghordozásában Krisztus nagyheti útját – emberi léptékű szenvedését, áldozatát – követi. A város főtemplomának régi hagyománya szerint ez időben sötét posztóval borították a belső falakat, egyetlen fényforrás tartotta árnyékban a teret, s amikor az ajtókat délben bezárták, megszólalt a muzsika. A tételek között a püspök a hét megnyilatkozás egyikét idézte, és az ezt követő elmélkedést az oltárnál térdelve fejezte be

A klasszikus zene és az etnikai zenészek

A Chineke! zenekar Londonban debütált az Erzsébet királynőről elnevezett koncertteremben. Az első olyan európai zenekar megalakulását, mely nem-európai etnikumú zenészekből áll, Chi-Chi Nwanoku nagybőgős és zenetanár azzal a szándékkal kezdeményezte, hogy a klasszikus zene világában is nagyobb szerephez jussanak az etnikai zenészek, és hogy hatásukra a közönség soraiban is gyarapodjon a számuk. Az elnevezés a Nigériában beszélt igbo nyelvből származik, jelentése „csodálatos.” A 60 tagú zenekar első hegedűse Tai Murray, karnagya pedig Wayne Marshall. A probléma, amire a zenekar megalakulása ráirányítja a figyelmet nagyon is létező, ezért a Chineke! nem pusztán egy újabb név a zenekarok palettáján. A zenekarhoz kapcsolódó alapítvány célja, hogy többéves program keretében megszerettesse a klasszikus zenét a fiatalokkal, zenei vetélkedőket szervezzen a részükre, és 11-18 éves korosztály közreműködésével ifjúsági zenekarokat hozzon létre. A brit kormánytámogatás felhasználásának céljai között a fiatalok zenei nevelése is szerepel.

A szivartartóból készült hegedű

A neves angol miniszterelnök, Winston Churchill köztudottan nagy szivarkedvelő hírében állt. 1956-ban történt, hogy egy autodidakta hegedűkészítő, William Robinson hegedűt készített az államférfi szivardobozából. A hangszeren Yehudi Menuhin is játszott és a különleges alkalomról 1958-ban rádiófelvétel is készült. Az árverésre kerülő hangszert, melynek hátoldalán a „Made in Havana – Cuba” felirat áll, napjaink egyik ismert művésze, Kerenza Peacock is megszólaltatta. A művész szerint igazi kihívásnak számított ezen az átlagosnál kisebb méretű hangszeren játszani, ami leginkább egy gyermekhegedűre hasonlít. Kerenza meggyőződhetett arról, hogy ez csak a látszat, mert a hegedű hangját tekintve felnőttnek számít, és különlegesen édes dallamokat lehet belőle előcsalogatni. A hegedűművészre nagy hatást gyakorolt a hangszer kivételes története és nagyon örült, hogy annak ellenére, hogy korábban szivarokat tároltak benne, ez az illatán egyáltalán nem érződött!

Ismeri a Zene Macskáknak válogatást?

Napjainkban a háziállatokkal egyre inkább úgy bánunk, mint az emberekkel, vagy inkább az elkényeztetett gyermekekkel. Így abban sincs kivetnivaló, hogy a zeneipar is igyekszik ezt a kissé zárkózott és sznob ügyfélcsoportot meghódítani. David Teie, az amerikai Nemzeti Szimfónikusok csellistája, etológusok bevonásával megalkotott egy “Zene macskáknak” című albumot. Teie 2003-ban kezdett el a zenének az emberekre gyakorolt hatásával foglalkozni: “Arra jöttem rá, hogy agyunk fejlődéséhez köthető zenei ízlésvilágunk kialakulása. A dobokat például azért szeretjük mindannyian, mert az anyaméhben hallható szívhangokra emlékeztetnek bennünket. Teie a majmok számára komponált albuma, mely a Royal Society és az Oxford University Press elismerését is kivívta, elhatározta, hogy a macskák világát is meghódítja. Biológiailag a macskák természetes környezetének hangjai a madárcsicsergés, szopás, és dorombolás világához kötődnek, így ezeket a hangokat igyekezett a megfelelő frekvencián megszólaltatott hangszerekkel reprodukálni. Például a hárfán egy másodperc alatt 23 hang megszólaltatása képes a dorombolás hangját felidézni.

A kán-kán feltalálója, Jacques Offenbach

A francia-német komponista apja a kölni zsinagóga kántora volt. Offenbach tízgyermekes család hetedik tagjaként született, és már 9 évesen triót alakított testvéreivel és a kölni bárokban zenéltek. 1858-ban nagy meglepetést keltett a közönség soraiban, amikor az Orfeusz az alvilágban, első szatirikus operettjében bemutatták a botrányos Kán-kánt. Offenbach több operettje, köztük a Szép Heléna (1864) és A gerolsteini nagyhercegnő (1867) is nagy népszerűségnek örvendtek. A művek a politikai és a kulturális szatírát ötvözték szellemes opera-paródiákkal. Offenbach összesen 102 színpadi művet írt, 1876-ban megkezdett nagyszabású operáját, a Hoffmann meséit azonban már Guiraud fejezte be. A zeneszerzőt a híres montmartre-i temetőben helyezték örök nyugalomra.