Facebook Twitter Google+

Robert Burns a skótok Petőfije

Robert Burns, a skótok Petőfije, dalairól vált világszerte ismertté. Egyik leggyakrabban játszott költeménye az Auld Lang Syne, mely megzenésítve Gyertyafény keringőként vált ismertté. A glasgow-i egyetem ötéves kutatási projekt keretében teljesen új megvilágításba helyezi Burns műveit. Zenészek egy csoportja, korabeli hangszerek kíséretében játszotta fel az énekeket, melyek között 18. századi csembalót, brácsát és csellót is hallhatunk. A hagyományos újévi Burns ünnepségek alkalmával gitáron, hegedűn és tangóharmónikán szokás a Burns-dalokat előadni. A kutatócsoport vezetője, Kirsteen McCue professzor elmondta, hogy a kutatás során meglehetősen ingoványos területre tévedtek, mert sokan ragaszkodnak a dalok megszokott hangzásához, azonban McCuék csoportja, kitart az eredeti tervük mellett, mely az eredeti hangzásvilág felelevenítését célozza.

98 éve született L. Bernstein

Leonard_Bernstein_by_Jack_MitchellAz amerikai komponista, karmester, zeneszerző, zongorista és tanár 1919. augusztus 25-én született. A Harvardon Walter Piston tanítványa volt, a philadelphiai Curtis Intézetben a csodálatos Fritz Reiner avatta be a karmesteri tudományokba, a zeneszerzést pedig Randall Thompsonnál tanulta. Üstökösként robbant be a sztárvilágba, amikor 1943-ban a gyengélkedő Bruno Walter helyettesítve a New York-i Filharmonikusok élén debütált. Ugyanebben az évben jelent meg Klarinét szonáta címmel első lemeze, melyen zeneszerzőként és eladóként is fellépett. 1953-ban első amerikaiként vezényelt a milánói Scalában, Maria Callas-szal a főszerepben. 1954-ben az Elia Kazan rendezte A rakparton című film zenéjéért Oszkár díjra jelölték. 1956-ban bemutatták Voltaire műve alapján készült Candide című operettjét, 1957-ben pedig a nagysikerű West Side Story-t. Bernstein volt az első zeneszerző, aki igazi médiasztárrá vált. Ezt elsősorban a fiatalok számára készített 53 részes televíziós sorozatának köszönheti, mely amerikaiak millióival kedveltette meg a komolyzenét. A New York-i Filharmonikusok élén több mint 1000 koncertet dirigált. A rengeteg munka és dohányzás következtében 1990-ban tüdőgyulladásban halt meg.

274 éve született Luigi Boccherini

Boccherini életének 62 éve alatt több száz művet komponált. Már születésekor predesztinálódott a zenei pályára, hiszen otthonukban rengeteg zenész megfordult, édesapja pedig maga is kitűnően játszott csellón és nagybőgőn is. Boccherini Junior apja nagy örömére maga is kiváló csellistának bizonyult, ennek köszönhető, hogy nagyszámú csellóversenyt komponált. Egyes zenetudósok feltűnő termékenysége kapcsán (30 szimfóniát, 100 vonós kvartettet és még sok egyéb művet írt) úgy vélik, hogy a mennyiség a minőség rovására megy. Röviddel halála után pedig avval degradálták, hogy „Haydn felesége”-ként emlegették. Boccherini zenéje a legváratlanabb helyeken bukkant fel, nemrégiben például egyik vonósnégyese tűnt fel a Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán című, Russel Crowe főszereplésével készült filmben. XX. századi ismertségét a tiszteletére alakult Boccherini Quartetnek köszönheti, mely a világot bejárva népszerűsíti a zeneszerző ismerős és ismeretlen műveit.

Hallotta már Beethoven Nagy fúgáját?

A nyugat-európai zenirodalom legnagyszerűbb zeneszerzőjének különös darabja kétség kívül nagyobb figyelmet érdemelne. A zeneóriás egyik utolsó kompozíciója B-Dúr, Opus 133. számú vonósnégyesre írt műve. Ennek az egytételes formai kísérletnek a bemutatói sokáig közutálatnak örvendtek. A keletkezése óta eltelt hosszú időben az is kiderült róla, hogy nemcsak a kritikusok és a közönség, de gyakram maguk a zenészek is rosszul értelmezték. Pedig a mű zseniális, mert hallgatása közben a zeneszerző alkotással való küzdelmét is átélhetjük. Talán ez az oka annak is, hogy a közönség és az előadó számára egyaránt erőt próbáló darabnak bizonyult. A mű későbbi korok számos zeneszerzőjét inspirálta, Igor Sztravinszkij például egyenesen csodának tartotta. A sok viszontagság után, ez a találó jellemzés elégtételül szolgálhat.

Hommage a Debussy

Claude_Debussy_Claude Debussy, francia zeneszerző, az impresszionizmus egyik legkiemelkedőbb zenei képviselője, 1862 augusztusában született. Zongoratudásának köszönhetően már 10 éves korában felvették a párizsi konzervatórium ifjúsági tagozatára. Viszonylag későn, 32 éves korában alkotta meg első eredeti hangzású Egy faun délutánja című prelüdjét. A kompozíciót Stephane Mallarmé verse ihlette, és a hatalmas sikert aratott bemutatót követően a költő maga is lelkesen gratulált Debussynek. Debussy a sikereren felbuzdulva hozzáfogott Pelléas és Mélisande című operája megírásához. A darab bemutatójára 1902-ben került sor, és a zeneszerző népszerűségének köszönhetően az operát több európai színpadon is bemutatták: Brüsszelben, Frankfurtban, Münchenben, Londonban. A budapesti bemutatóra csak a zeneszerző 1918-ban bekövetkezett halálát követően, 1925-ben került sor.

Új fordulat a Trónok harcában

Game_of_Thrones_title_cardA Grissini Project néven ismertté vált lyoni francia csapat a napokban jelentette meg a Trónok harca legújabb orgonára, zongorára és csellóra készült zenei átiratát. Ebben a feldolgozásban a billentyűsöké a vezető szerep, a cselló csak a darab vége felé csatlakozik hozzájuk. Az eredeti változat szerzője Ramin Djawadi, akinek pályafutása a híres Hans Zimmer zeneszerző tanítványaként indult. A Trónok harca mellett Djawadi nevéhez több ismert filmzene is fűződik, mint például a Batman vagy A szökés című örökzöldek.

Carl Philipp Emanuel Bach

Bach_Carl_Philipp_Emanuel_1Hamburgi Bach-ként is ismert német zeneszerző, orgonista, csembalista, a zenei klasszicista stílus megalkotója, Johann Sebastian Bach második fia 1714. március 8-án született Weimarban és Hamburgban halt meg. A Philip nevet apai barátjától és keresztapjától Georg Philipp Telemanntól kapta. Korában befolyásos zeneszerzőnek számított, és apja barokk muzsikájából a későbbi klasszikus és romantikus zene stílusba való átmenetet testesítette meg. Az „érzékeny stílus” létrehozójaként a zenei szerkezetet drámai elemekkel ötvözte. Művészetének középpontjában mindvégig a billentyűs zene állt. Legszemélyesebb kifejezőeszköze a klavichord, de életének utolsó éveiben egyre többet komponált zongorára is. Versenyműveiben Carl Philipp Emanuel igazi csembaló virtuóznak bizonyult.

Maurice Ravel: Lúdanyó meséi

451px-Maurice_RavelA Lúdanyó meséi (Ma mère l’Oye) Maurice Ravel francia zeneszerző műve. A mű eredetileg négykezes zongoradarabnak íródott, majd balett készült belőle. Manapság leggyakrabban a zenekarra hangszerelt szvitváltozatát játsszák. A darab ősbemutatója 1910-ben volt Párizsban. Ravel vonzódott a mesék világához, baráti köre, az Apacsok, gyakran a pártfogó házaspárnál, Ida és Cipa Godebskinél gyűlt össze, hogy a kor zenei-esztétikai kérdéseit megvitassa. Ravel ilyenkor szívesen mesélt a család két gyermeke, Jean és Mimie szobájában. A négykezes zongoradarabot 1908-ban írta, a bemutató sikerének hatására Ravel elhatározta a darab zenekarra való meghangszerelését, sőt a Théâtre des Arts igazgatója javaslatára balettet is írt belőle. A zenekari változat a zongorás szvitre épül, és ez az öttételes változat vált igazán ismertté. A nyitótétel Csipkerózsika álmát idézi fel egy varázslatos, spanyol eredetű tánc, a pavane közvetítésével. A darab további részeiben a Hüvelyk Matyi, Csúnyácska, a pagodák császárnője, A Szépség és a Szörnyeteg és a Tündérkert című meséket dolgozza fel.

Milyen lehetett a zene 4000 évvel ezelőtt?

A Lyre Ensemble nevű együttes egy rég letűnt kultúra zenei világát kelti életre. A sumér mintegy 3000 éve halott nyelv, ám ezúttal a zenészek megkísérlik újjáéleszteni. Az angol zenekar tagjai Stef Corner és Andy Lowings, 4500 éves szövegek felhasználásával olyan lemezfelvételt készítettek, melyen hallhatóvá válik őseink nyelve. A szerzők eredeti, Mezopotámiából származó szövegeket adaptáltak énekhangra és egy olyan lantra, melynek erdetije az Ur-i királysírokból származik. A korhűség kedvéért a zenészek ősi hangszerkészítési technikákat élesztettek újjá, és a világ különböző helyeiről gyűjtöttek anyagokat. A lemezfelvételen a világon első alkalommal hallható sumér és babiloni nyelvű énekszó. A csodálatos szövegek különleges hangulatú dallamokkal társítva bizarr kirándulásra invitálnak az ókori Mezopotámia világába. Az együttes lemezbemutató koncertjére a londoni Barbican kulturális központban került sor. Az album címe Özönvíz (The Flood).

fotó: http://lyre-ensemble.com

Milyen a nigériai klasszikus zene?

Babatunde_Olatunji_A 184 millió lakosú Nigéria az afrikai kontinens legnépesebb országa. A Yoruba királyság nem csak geopolitikailag jelentős terület, hanem történelmi és kulturális hagyományait tekintve is egyedülló az őslakos, gyarmatosító, igbo, arab, európai és klasszikus afrikai hatások egyvelegével. Nigéria a klasszikus zene területén már több kiemelkedő zeneszerzőt adott a világnak.
Fela Sowande (1905-87) a 20. század legjelentősebb afrikai zeneszerzője. Zenéjében az afrikai népzene és a nyugati klasszikus zene hatásai ötvöződnek. Legismertebb zenekari műve az Afrikai szvit (1955). Az ugyancsak afrikai hagyományokból táplálkozó kórusműve „Az esküvői ének” (1957) Nigériában napjainkban is közkedvelt.
Babatunde Olatunjinak (1925-2003) Szenvedélyek dobon (1960) címmel jelent meg első albuma, ami a Yoruba mágikus dobolással közvetítette a tradicionális afrikai zenét a Nyugat felé. A lemez eddig több mint 5 millió példányban kelt el, és számtalan nyugati klasszikus zeneszerzőre ishatással volt.
Fela Kuti (1938-1997) az afrobeat popzenei stílus feltalálója, mely különböző zenei stílusok fúziója nyomán jött létre, és hatással volt a jazz, az új soul, a hip-hop, a funk és szinten minden létező zenei irányzatra. Ikonikus képviselői közül a legismertebbek Bob Marley, Jimi Hendrix, James Brown.