Facebook Twitter Google+

„A művészetet művészettel álcázom”

jean-philippe-rameauLegendás zeneszerző, Jean-Philippe Rameau, aki jelentősen átalakítta a francia opera arculatát. Rameau sok területen megelőzte korát, hiszen zenéjével és gondolkodásával olyan későbbi zeneújítókat inspirált, mint amilyen Gluck és Wagner. Legismertebb művei: Hippolütosz és Arikia, Samson, melynek szövegkönyvét Voltaire írta, akivel sok közös munkájuk született. Castor és Pollux, A gáláns Indiák, Pygmalion. Rameau a francia zeneszerzők közül kiemelkedett eredeti tehetségével. Miközben a spanyolok legkitűnőbb zeneszerzője olasz volt (Dominico Scarlatti), és az angolok legünnepeltebb zeneszerzőjének a német (Handel) számított, Rameau a népszerű olasz operaáramlat ellenében, magával ragadó színpadi darabokat alkotott. Megvetette korának opera divatját, melyben az éppen soros operasztár hatalmas gázsiért látványos áriákat énekelt, és inkább a drámai feszültséget és a tempót helyezte előtérbe. Művészi hitvallással rendelkezett, mely szerint: „A művészetet művészettel álcázom.” Rameau egész életében arra vágyott, hogy minden művészeti ágat egy zenei magnum opusban egyesítsen, és erre törekedett operaújító tevékenysége során is.   

Komolyzenei bakancslista

terkep

 

1. Bécs (Haydn, Mozart, Beethoven)
2. Salzburg (Mozart, Karajan)
3. Leipzig (J.S. Bach)
4.Prága (Smetana, Dvořák)
5. Párizs (Lully, Charpentier, Rameau, Berlioz, Satie, Debussy és Ravel)
6. Róma (Bizet, Berlioz, Puccini)
7. Nápoly (Scrlatti, Pergolesi, Porpora, Rossini)
8. London (Purcell, Elgar, Britten, Bartók)
9. Szent Pétervár (Borogyin, Glazunov, Sztravinszkij, Sosztakovics)
10. New York (Gershwin, Ives, Varese, Bartók és Bernstein)

Sosztakovics: a XX. századi Csajkovszkij

Dmitrij_SosztakovicsSzentpétervárott 1906.szeptember 25-én született Dimitrij Dimitrejevics Sosztakovics. Zeneszerző elődjéhez hasonlóan, Sosztakovics is hosszú időn át megosztotta közönsége és kritikusai világát. Ennek legfőbb oka, hogy mindkét zeneóriás művében gyakran megfigyelhetjük a klasszikus és populáris zenei elemek keveredését. Ez a zenei „hatásvadászat” elsőként talán Mozart bravúros stílusában érhető tetten. Csajkovszkij és Sosztakovics műveiben a fanfárok hangjában, operett szerű dallamokban és Sosztakovics népszerű filmzenéiben egyaránt felbukkan. Gyakran előfordul, hogy a hiper-intellektuális Sztravinszkijt a túláradóan szentimentális Pjotr Iljics-csel állítják szembe. Sztravinszkij nyíltan csodálta Csajkovszkijt, és Csipkerózsika balettjének alkalmából az alábbi sorokat vetette papírra: „Óriási hatalma volt a dallamok felett, és kitűnő arányérzékkel komponál szimfóniát, operát, balettet és minden egyebet. Lehet, hogy művei minőségét tekintve nem egyenletesek, de vajon számít ez valamit?” Csajkovszkij ragyogó jelenléte a neoklasszikus stílusban íródott C-moll szimfóniában érezhető a legintenzívebben. Az első tétel szenvedélyes dallamai mindennél erőteljesebben fejezik ki Csajkovszkij magával ragadó személyiségét.

A londoni Westminster Apátság zeneszerzői

Westminster apátságA klasszikus zene hívei londoni útjuk alkalmával igyekeznek a híres katedrálist felkeresni, melyben a legismertebb angol zeneszerzők mellett, amilyen Henry Purcell volt, és aki a katedrális északi, a kórus és az orgona korábbi helyén fekszik, nem messze Ralph Vaughan Williams és felesége Ursula sírjától. Ugyancsak a katedrálisban találjuk Händel hamvait is, akit saját kérésére temettek ide, a templom déli részébe, egy ólom koporsóba, mely felett a zeneszerző halotti maszkját viselő szobra őrködik. Ha a katedrális kövei zenélni tudnának, akkor egész biztosan az angol zene dallamait dúdolnák.

Edinburghi Fesztiválon: Mahler VIII. szimfóniája

gustav-mahler-das-lied-von-der-erde_d_jpg_720x405_crop_upscale_q95Mahler nyolcadik szimfóniájának bemutatása mindig különleges alkalomnak számít, hiszen hatalmas zenei apparátusokat felvonultató művek számít. A kórusmuzsika szerelmeseinek bizonyára megdobogtatta a szívét, amikor az Edinburghi Fesztivál Kórusa mellett a bíborszínbe öltözött Skót Nemzeti Ifjúsági Kórus tagjai is felsorakoztak a színpadon.  Elementáris hatással csendültek fel az orgona fortissimójával megerősített „Veni, creator spiritus” nyitódallamai, melyben Mahler a teremtőhöz fohászkodik. Jól lehet, a szimfónia ismertebb nevén „Ezrek szimfóniája,” előadói apparátusa ez alkalommal mintegy 500 fő körül lehetett. A zenészek és énekesek összetartásának kihívásával Daniel Hardingnak kellet szembenéznie. A Svéd Rádió Szimfonikus Zenekarának és a kórusok összehangolt együttműködése néhány alkalommal igazán kitűnő és felemelő módon sikerült, de összességében több alkalommal kívánnivalót hagyott maga után.

A kevésbé ismert Carl Philipp Emanuel Bach

Hamburgi Bach-ként is ismert német zeneszerző, orgonista, csembalista, a zenei klasszicista stílus megalkotója, Johann Sebastian Bach második fia 1714. március 8-án született Weimarban és Hamburgban halt meg 1788-ban. A Philip nevet apai barátjától és keresztapjától Georg Philipp Telemanntól kapta. Korában befolyásos zeneszerzőnek számított, és apja barokk muzsikájából a későbbi klasszikus és romantikus zene stílusba való átmenetet testesítette meg. Az „érzékeny stílus” létrehozójaként a zenei szerkezetet drámai elemekkel ötvözte. Művészetének középpontjában mindvégig a billentyűs zene állt. Legszemélyesebb kifejezőeszköze a klavichord, de életének utolsó éveiben egyre többet komponált zongorára is. Versenyműveiben Carl Philipp Emanuel igazi csembaló virtuóznak bizonyult.

A londoni Westminster-apátság orgonája

A világhírű székesegyház orgonáját 1937-ben, VI. György koronázása alkalmával avatták fel. Az orgonát a Harrison és Harrison, Anglia leghíresebb és legelismertebb cége készítette, melyet Thomas Hugh Harrison alapított. A mesterműhely a XIX. század végére már több mint 300 orgona elkészítésével dicsekedhetett Anglia és Skócia-szerte.

Szeptember 26-án született Gerschwin

Legismertebb művei között találjuk a Kék Rapszódia, Egy amerikai Párizsban című zenekari műveket és a Porgy és Bess című operát.1898 szeptember 26-án született Manhattenben egy szegény zsidó családban Jacob Gershvin néven. A Gerschwin családban korábban nem volt zenész, de amikor 12 éves korában zongorát vettek neki, rögtön kiderült, hogy magával ragadó természetes tehetséggel rendelkezik.20 éves korára már nagy népszerűségnek örvendett, testvérével Irával közösen írták dalaikat, befutottak a Broadway-n és Londonba is ismertté vált. Többnyire maga vezényelte műveit, melyek mindig teltházas közönséget vonzottak. Megismerkedett korának híres zeneszerzőivel; Prokofjev, Poulenc és Ravel mellett közeli barátjának mondhatta Arnold Schoenberget, aki nagy rajongójának számított. Gerschwin tragikusan fiatalon vesztette életét, 38 éves korában, agydaganatban halt meg.

Lehet, hogy Amerikában kihal az opera?

Csődöt jelentett és 70 év működés után bezárta kapuit a City Operaház New York-ban. A nyár során Geroge Steel még egy utolsó adománygyűjtési akcióval próbálkozott, mellyel 7 millió dollárt próbált a szezon sikeres folytatásához szerezni. Az összegyűlt 2 millió dollár kevésnek bizonyult és a társulatnak be kellett zárnia. A City Operaház halála sajnos nem elszigetelt jelenség, hanem egy Amerika-szerte létező problémára irányítja rá a figyelmet. A világszerte ismert Metropolitan Opera társulata már évek óta komoly anyagi gondokkal küzd. Legutóbb például 2010-ben Ann Ziff, az ismert filantróp mentette meg a csődtől 30 millió dolláros adományával. Az általános hanyatlás oka, hogy az operalátogató közönség 75%-a 65 évnél idősebb, 30%-a pedig 75 év feletti. Úgy tűnik, hogy az idősödő korosztály tagjai egyre nehezebben jutnak el az operába. A szervezők abban bíznak, hogy sikerül a fiatalabb korosztály tagjait meghódítani, ezért előálltak egy új kezdeményezéssel, melynek során HD minőségű opera előadásokat mozikban közvetítenek.

Néhány kítű-nő zeneszerző

Hildegard von Bingen (1098-1179) Több mint 70 művet komponált, könyveket írt és misztikus látnokként tartják számon. Bencés apácafőnöknőként két apátságot is alapított. Egyik kompozíciója, Ordo Virtutum a legkorábbi moralitás dráma amit ismerünk.

Francesca Caccini (1587-1640) Énekes, lantjátékos, költő és tanító, a reneszánsz korszak egyik legelismertebb zeneszerzőjének, Giulio Caccini-nek a lánya.  Korában a legbefolyásosabb női zeneszerzőnek számított Európában, azonban kevés műve maradt fenn az utókor számára. ‘La liberazione di Ruggiero’ című színpadi műve az első nő által komponált opera.

Isabella Leonarda (1620-1704) Leonarda 16 éves korában kolostorba vonult. Korának legtermékenyebb női zeneszerzőjének számított aki rendtársait is tanította. ‘Sonate da chiesa’ című szonátájának zenetörténeti jelentősége, hogy nem vokális, hanem instrumentális zenemű.

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás