Facebook

Borogyin

Alexander_BorodinA zeneszerző, aki hobbiból komponált

Alekszandr Porfirjevics Borogyin 1833-ban született Szentpéterváron, egy grúz herceg törvénytelen fiaként, így az akkori szokásoknak megfelelően a család egyik szolgájának nevére anyakönyvezték. Gyermekként egyaránt vonzották a természettudományok és a zene is, 14 éveses már versenyművet írt fuvolára és zongorára. 1864-ben kémia professzori címet kapott, és neki köszönhetően indult el a női orvosképzés Oroszországban. Ebben az időszakban ismerkedett meg Muszorgszkijjel és Balakirevvel is, akik ösztönzőleg hatottak zenei munkásságára. Az azonos érdeklődésű komponisták Rimszkij-Korszakovval és Kjuival együtt megalapították az “Orosz ötök,” magukat Újítóknak nevező zeneszerzői csoportot. Borogyin komponista barátai biztatására hozzálátott Első szimfóniája megírásához. A fiatal zeneszerző Liszt érdeklődését is felkeltette, aki azzal ismerte el és támogatta munkásságát, hogy koncert körútjain maga vezényelte műveit. Borogyin egyik talán legnagyobb sikert aratott kompozíciója a Közép-Ázsia pusztáin c. szimfonikus költeménye. Fő művét, az Igor herceget hirtelen halála miatt Glazunov és Rimszkij-Korszakov fejezték be. Borogyin művészetét a mívesen kidolgozott népies stílusa és a keleti harmóniák varázslatos világa tette jellegzetessé.

 

fotó: wikipedia.com

Boros Misi interjú

A zeneirodalom legnagyobb műveivel turnézik Boros Misi

Boros Misit a „zongora hercegének” is nevezik, hisz fiatal kora ellenére meghódította már a világ számos koncertszínpadát. A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos önálló turnéjára indult idén tavasszal a 17 éves tehetség. Ősszel pedig folytatódik a turné. Az ifjú zongoraművész a vírushelyzet miatt kialakult bezártság alatt sem tétlenkedett. Fejlesztette a repertoárját, négy különböző műsorral tér vissza a színpadra és alig várja, hogy újra találkozzon a közönséggel.

 

Tavasszal indult a turné, melynek első állomásai többek között Ajka, Martfű, Kaposvár és Szeged volt. Hogy sikerültek a koncertek?

  • Ajkán és Martfűn még nem jártam korábban, nagy élmény volt mindkét koncert, az új helyszínek. Szegeden volt alkalmam többször fellépni, de ez volt az első szóló előadás. Különleges hangulatú hangversenyek voltak. Felemelő volt a fellépés után találkozni a hallgatósággal, remélem erre a turné további állomásain is lesz lehetőségem.

 

Utána jött a pandémia időszaka. Hogyan telt a kényszerpihenő?

  • Nagyon hiányzott a fellépés. Sokat gyakoroltam, úgy érzem, sikerült kihasználnom a felszabadult időt. Szokatlan érzés volt, hogy egyik hétről a másikra történt minden. Nem koncertre kellett készülnöm, hanem hosszabb távú repertoár-fejlesztésben gondolkodhattam. Olyan műveket tanultam meg többek között, mint Liszt h-moll szonátája, Chopin b-moll szonátája vagy Schmumann Carnavalja.

 

November 9-én folytatódik a turné. Többek között Győrben, Debrecenben, Szombathelyen Egerben, Nyíregyházán, Szekszárdon, Tatabányán, Székesfehérváron, Kecskeméten, Miskolcon, Békéscsabán, valamint Pécsett hallhatja a közönség az előadást.

  • Igen, korábban volt alkalmam szinte valamennyi városban fellépni, de a megszokott tér ellenére nagy izgalommal várom az önálló koncerteket és a turné folytatását. Köszönöm a lehetőséget a Filharmónia Magyarországnak és Szamosi Szabolcs igazgató úrnak külön is, hogy tizenhét évesen tizenhét magyar városban koncertezhetem egy önálló turné keretében.

 

A műsort tudatosan, jól átgondolva szoktátok összeállítani Bogányi Gergely, zongoraművész-mentorod segítségével. Milyen műsorral készülsz az őszi koncertekre?

  • Négy különböző koncertműsorral készülök, alig várom már, hogy előadhassam a zeneirodalom legnagyobb művei közé tartozó alkotásokat Magyarország gyönyörű városaiban.

A turné állomásai:

2020. november 9. hétfő – Győr
2020. november 16. hétfő – Miskolc
2020. november 17. kedd – Nyíregyháza
2020. november 23. hétfő – Eger
2020. november 29. vasárnap – Szekszárd
2020. december 2. szerda – Pécs
2020. december 15. kedd – Békéscsaba
2020. december 16. szerda – Kecskemét
2021. február 1. hétfő – Székesfehérvár

Liszt Ferenc

800px-Franz_LisztAz 1811. október 22-én, a magyarországi Doborjánban született Liszt Ferencet tartják az első igazi virtuóz zongoraművésznek. Szerinte a virtuóz „illatos, virágzó és élettel teli.” Azonban rosszindulatú kritikusai szemében hatásvadász sarlatán volt, aki lehengerlő előadásmódja ellenére felszínes és közönséges maradt. Természetesen Liszt nem pusztán showman volt, hiszen saját zenéjén kívül korának szinte minden kiváló zongoraművét ismerte és játszotta. Ráadásul karmesterként is újítónak számított, hangversenyeket szervezett és felkarolta a fiatal zenészeket; egyik kedvencének számított Wagner, aki Lisztet a legmuzikálisabb zenésznek nevezte. Személyes megjelenésében egyszerre volt nemes, természetfeletti, szent és művészi – ilyen is ehhez hasonló jelzőkkel illették rajongói. A híres költő, Heinrich Heine pedig így jellemezte: „Liszt nem ismer lehetetlent, a hangszer eltűnik és feltárul a zene!”

A zeneszerző húszéves korában nyolc évig tartó koncerkörútra indult, melynek során bejárta Európa számos országát. Szenvedélyes koncertjeit kitörő lelkesedés kísérte, népszerűsége az egekben járt. A németek költőóriása, Heine, a jelenséget „Lisztomániá”-ra keresztelte. A hölgyek vallásos rajongással vették körül a karizmatikus muzsikust, és igyekeztek ruhájából és imádott vállig érő hajából ereklyét szerezni maguknak. Az elszakadt zongorahúrokból karperecek készültek, de cigaretta csikkekre és teamaradványokra is akadtak gyűjtők. A hölgyrajongók szó szerint a művészre vetették magukat, és egy belga bankár, Charles Dubois annak is szemtanúja volt, amikor a rajongók kocsija elől kifogták a lovakat és maguk vontatták azt. 1847-ben, harmincöt éves korában, Liszt végleg visszavonult a koncertezéstől. Útlevele, mely még a fényképezés kora előtt készült, a fizikai jellemzők leírása helyett az alábbi bejegyzést tartalmazta: “Celebritate sua sat notus” vagyis hírnevének köszönhetően meglehetősen közismert.

Liszt ünnepelt művészként élénk társadalmi életet élt, azonban kevéssé ismert, hogy miután három éven belül két gyermekét, a 20 éves Dánielt és a 26 éves Blandine-t is elvesztette, úgy döntött, hogy visszavonul a világtól. Liszt 1863-ban Rómába költözött, ahol időnként bekapcsolódott a város zenei életébe, egyházzenei koncerteket dirigált, és szakrális műveket komponált. A Madonna del Rosario ferences kolostorban meglehetősen puritán körülmények között élet, és itt fejezte be Két legenda című, zongorára írt művét. 1865. április 25-én Rómában felvette az alsóbb papi rendeket, tonzurálták.  A szertartás a zenekedvelő IX. Pius pápa jóváhagyásával Gustav von Hohenlohe kardinális vezette. Liszt július 30-án felvett további egyházi rendeket: ajtónálló, lektor, ördögűző és akolitus lett. Ez azt jelentette, hogy Liszt abbé nem misézhetett, nem gyóntathatott, de szabadon házasodhatott és bármikor kiléphetett a rendből. Erre azonban nem került sor, mert a zeneszerző 1866-ban, budapesti utazását követően tüdőgyulladás következtében elhunyt. 

Fotó: wikipedia.hu

Chiquinha

Francisca Edwiges Neves Gonzaga, ismertebb nevén ‘Chiquinha’, 1847-ben született Rio de Janeiroban. Anyja Maria Rosa de Lima rabszolgaszármazású, míg apja José Neves Gonzaga Basilieu nemesi származású fehér családba született. Közös lánygyermekük Chiquinha, apja kedvencének számított és kitűnő nevelésben részesült, melynek keretében zongorázni is tanult, 11 évesen pedig már komponált is. Chiquinha Gonzaga a brazil kulturális élet kiemelkedő alakja. Szenvedélyesen szerette a zenét, ezért amikor férje arra kényszerítette, hogy válasszon a család és a zene között, ő az utóbbit választotta. Miközben családja hátat fordított neki, a brazil művészvilág tárt karokkal fogadta. Chiquinha szenvedélyesen dolgozott és több mint 200 zeneművet komponált, köztük korabeli tánczenéket, keringőt, polkát, tangót. Hatalmas sikereket aratott 77 színpadi mű és operett zenéjével, melyek a korabeli brazil kultúra inspirációjára születtek. Zenei tanulmányainak köszönhetően Chiquinha az európai klasszikus zenei hagyományokat az afrikai népzene ritmusvilágával elegyítve különös hangzásvilágú műveket komponált.

A Porgy és Bess szerzője

gershwinGeorge Gershwin (1898-1937) amerikai zeneszerző és zongorista, akinek legismertebb művei között találjuk a Kék Rapszódia, Egy amerikai Párizsban című zenekari műveket és a Porgy és Bess című operát. Jacob Gershwin néven 1898. szeptember 26-án született a new yorki Manhattenben egy szegény zsidó család tagjaként. A Gershwin családban korábban nem volt zenész, de amikor a 12 éves fiúnak zongorát vettek, rögtön kiderült, hogy magával ragadó, veleszületett tehetséggel rendelkezik. George 20 éves korára már nagy népszerűségnek örvendett, testvérével, Irával közösen írták dalaikat, befutottak a Broadway-n és Londonba is egycsapásra ismertté váltak. Gershwin többnyire maga vezényelte műveit, melyek mindig teltházas közönséget vonzottak. Megismerkedett korának több híres zeneszerzőjével, Prokofjev, Poulenc és Ravel mellett közeli barátjának mondhatta Arnold Schoenberget, aki Gershwin nagy rajongójának számított. A zeneszerző tragikusan fiatalon, 38 éves korában agydaganatban vesztette életét.

Porgy és Bess című operájának egyik legnépszerűbb jazz slágerévé vált a Nyáridő című szoprán ária. A mű amerikai fogadtatása a kezdetekkor sok akadályba ütközött, elsősorban a korabeli rasszizmusnak köszönhetően. Porgy és Bess története a dél-karolinai Charlestown-ban játszódik, a 20. század elején. Az afro-amerikai közösség, Catfish Row életét DuBose Heyward 1925-ös regénye jeleníti meg a szegénység, előítéletek és a szeretet utáni vágy témáinak mentén. Gershwin szerette volna a közösség népzenéjét is hűen megjeleníteni, ezért hosszabb időn keresztül a helyszínen tanulmányozta azt. Gershwin úgy tervezte, hogy az operát képzett fekete zenészek adják elő, ezt azonban a korabeli Metropolitan Opera szabályzata tiltotta.

Dmitrij Sosztakovics

Az 1906. szeptember 25-én született Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics orosz zeneszerző és zongorista Csajkovszkijhoz hasonlóan hosszú időn át megosztotta közönsége és kritikusai világát. Ennek slegfőbb oka, hogy mindkét zeneóriás művében gyakori a klasszikus és populáris zenei elemek keveredése. Ez a zenei „hatásvadászat” elsőként talán Mozart bravúros stílusában érhető tetten. Csajkovszkij és Sosztakovics műveiben, operett szerű dallamokban és Sosztakovics népszerű filmzenéiben egyaránt felbukkan ez a virtuóz megoldás. 

 

Sosztakovics és Leningrád ostroma 

A 20. század viszontagságai életének minden területére kihatással voltak. Munkássága és magánélete is komoly megpróbáltatásokkal volt tele, ugyanis a háború után a szovjetek által képviselt ideológia is komoly nyomást gyakorolt a zeneszerzőre, bizonyos időszakokban teljesen ellehetetlenítették a munkáját.
Több művében is megjelennek ezek a tragikus pillanatok, ilyen például a Leningrád szimfónia. Senki sem számított arra, hogy a Harmadik Birodalom megtámadja a Szovjet
uniót. 1941. június 21-én, a korábbi oroszok és németek által aláírt kölcsönös megnemtámadási szerződést felrúgva a német seregek a Szovjetunió nyugati területeinek irányából egyre beljebb hatoltak az országba. Az orosz nép, aki már elszenvedte egy vad diktátor uralmát, ismét egy könyörtelen háború közepén találta magát, mely általános éhínséghez és ezrek halálához vezetett. Sosztakovics maga is szemtanúja volt amint a hitleri seregek bevonultak Leningrádba és elhatározta, hogy a város hős védőinek és lakóinak tiszteletére szimfóniát komponál. Nem sokkal azt követően, hogy a németek stratégiai okokból minden városba vezető utat lezártak, Sosztakovics a tűzoltóságtól azt a feladatot kapta, hogy a konzervatórium magas épületének a tetejéről figyelje, hogy hol támad a városban tűz. A továbbiakban ebből a pozícióból volt kénytelen tehetetlenül figyelni, ahogyan szülővárosa a pokol martalékává válik. A zeneszerző a Leningrád szimfónia első két tételét a megszállt városban komponálta. A háborús helyzet miatt azonban műve befejezéséhez kénytelen volt Moszkvába menekülni. 

A Rajna kincse

Richard_Wagner1869. szeptember 22-én mutatták be elsőként Richard Wagner A Rajna kincse című operáját a müncheni Nemzeti Színházban, mely Wagner grandiózus, 15 órás, négy részből álló zenedrámájának, A Nibelung gyűrűjének előszavaként nyitja a tetralógiát.
A történet hátteréül szolgáló, 8.-9. századi ófelnémet és skandináv mondavilág elemeit saját fantáziájával ötvözte a szerző.
A 26 évnyi munkát magába ölelő Ring-ciklus zenei anyagát végül 1871-ben, Liszt Ferenc támogatásával sikerült befejeznie.

Wagner nevéhez fűződik a német opera műfajának újjáélesztése. Számtalan újítást vezetett be a színpad és a zenekar szerepét illetően, többek között ő találta fel a zenekari árkot is A zeneszerző kívánsága szerint minden évben megrendezik az egyik leghíresebb zenei fesztivált a bajorországi Bayreuth-ban, ahol rendre bemutatják a zeneóriás műveit, melyek közül a fent említett Ring-ciklus emelkedik ki monumentalitásával. Wagner, miközben drezdai forradalmi tevékenységei miatt száműzetésbe kényszerült, több jelentős művön is dolgozott, többek között befejezte Lohengrin című operáját. A darabot azonban nem tudta színpadra vinni, ezért barátjához, Liszthez fordult segítségért. Liszt segítségével a darab előadásra került, és a bemutatón a zeneszerző-barát maga vezényelte a művet.

Részlet A Rajna kincse című operából:

Henry Purcell

Purcell1Az angol barokk legnevesebb komponistája, Henry Purcell (1659-95), akit hazájában „Orpheus Britannicus”-ként ismernek és az erőteljes angol ellenpontnak a rugalmas, mégis drámai elegyítésének képességével alkotott maradandót. Az ismert zeneszerző és orgonista 1659-ban született London Westminster körzetében, Henry és Elizabeth gyermekeként. Apja fontos zenei pozíciót töltött be, melynek csúcsán 1661-ben a Westminster Apátság kórusvezetőjévé is kinevezték. Az ifjú Henry a Chapel Royal gyermekkórusának a tagja, majd mutálását követően, 14 éves korától királyi hangszerkészítőként és javítóként dolgozik. A 18. születésnapján, 1677. szeptember 10-én kinevezik a királyi hegedűsök házi zeneszerzőjének. Ezt a kinevezést 20 éves korában a híres Westminster-apátság orgonista állása követi. Korai alkotókorszakát főként egyházzenei művejellemzik: változatos zsoltárfeldolgozások és service-ek mellett himnuszai a műfaj virágzásának csúcsát jelentették. 1682-től királyi orgonista, 1683-ban kinevezik udvari zeneszerzőnek, ekkor indul el középső alkotói korszaka, amikor triószonátái megjelennek. Ezt az időszakot II. Jakab születésnapjára írt 3 ódája (1685-87), valamint a Cecília-óda (1683-92) fémjelzik. Udvari állásában a később trónra lépő III. Vilmos és II. Mária is megerősíti. Az 1680-as évektől színházaknak is írt zenét – elsősorban William Shakespeare és John Dryden szövegeire készített műveketLegismertebb operái Dido és Aeneas (1689) és Shakespeare Szentivánéji álma alapján készült Tündérkirálynő (1692). 

Clara Schumann

clara schumannKorábban úgy gondoltam, hogy rendelkezem alkotói tehetséggel, de mostanra feladtam ezt a gondolatot; egy nő nem vágyhat arra, hogy zeneszerzővé váljon, hiszen még senkinek sem sikerült. Vajon nekem mégis sikerülhet?” 

Clara Schumann 1819. szeptember 13-án született Lipcsében. A romantika korának egyik legelismertebb előadója virtuóz zongorajátékosnak számított, akit már 9 évesen korának egyik legnagyszerűbb előadójaként tartották számon. 61 éves koncert karrierjével olyan rajongókat tudhatott a magáénak, mint Goethe és Liszt. Tanárként is a legjobbak közé tartozott, akinek sokat köszönhetett a modern zongoratechnika fejlődése. Férjéhez, Roberthez hasonlóan Clara is szenvedélyesen szeretett komponálni. 40 zeneművet írt, ezek többségét még ma is játsszák és felvételek is készülnek belőlük. Clara idővel egyre nehezebben talált időt a zeneszerzésre, mert szinte minden energiáját lekötötte beteg férjének a gondozása és 8 gyermekük nevelése. Ráadásul ő látta el férje műveinek kiadásával és terjesztésével járó feladatokat isRobert gyakran ki is fejezte az aggodalmát: „Nagyon kevés ideje marad az alkotásra, és őszintén aggódom, hogy vajon mennyi zseniális ötlet veszik így örökre kárba.” 

Modern zene

john_williams_billboard.com_michaelkovacphotoA zenei modernizmus a korábbi stílusoktól gyökeresen különböző és radikálisan új zenét hozott létre. Első alkalommal történt, hogy a zenészek és a közönség egyaránt felismerték, hogy nem kötelező a hagyományokat követni, és ennek következtében az 1960-as évektől radikálisan megváltozott minden. Az ezt követő időszak zeneszerzői sokkal lazábban álltak a zenéhez és megnyitották a klasszikus zene kapuját az eltérő kultúrák, a popzene, a legrégebbi korok zenéje vagy éppen a modernizmus kísérleti iránya előttSteve Reich, Philip Glass, Michael Nyman és John Adams sikerre vitték a minimalizmust, áttörték a különböző zenék közötti korlátokat, ezáltal népszerűbbé téve a klasszikus zenét. Zenéjük jól tükrözi a technikai és zenei fejlődést és esetenként a jazz és a rock zene hatásait is beemelik szerzeményükbe. A posztmodern zenei irányzat brit képviselői Manchesterben folytattak zenei tanulmányokat és zenei kísérleteket. Lehet, hogy Peter Maxwell Davies, Harrison Birtwistle és Alexander Goehr zenéje nem mindenkinek nyeri el a tetszését, azonban kétségkívül erőteljes és inspiráló hatásúak. A filmzene és a videó játékok zenéje a század vége felé egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, olyan emlékezetes kompozíciók megjelenésével mint E.T., Star Wars, Harry Potter vagy a Jurassic Park kísérőmuzsikája John Williams tollából. 

 

Fotó: billboard.com/ Michael Kovac

Az új adatvédelmi tájékoztató <a href="http://filharmonia.hu/adatvedelmi-tajekoztato/">ITT</a> elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás