Facebook Twitter Google+

A szomorú zeneművek felvidítanak?

Szomorú zeneművek hatásait vizsgálva, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a zenét hallgatók többnyire kellemes érzéseket élnek át. A Durham Egyetem és a finn Jyväskylä Egyetem zenekutatói 2436 brit és finn ember szomorú zene hatására átélt érzelmeit vizsgálta. A kísérlet során arra a következtetésre jutottak, hogy a hallgatók többsége jól érezte magát, sőt a zene hatására kedélyállapotuk javult. Egyesek arról számoltak be, hogy a zenehallgatása közben múltbeli emlékeik jelentek meg, ami megnyugtatta őket. Kevésbé meglepő, hogy sok ember a szomorú zene hallgatása közben fájdalmat élt ált. A kutatás célja, hogy zeneterapeutákat segítsen a különböző zenei stílusok gyógyító hatásának alkalmazásában. Tuomas Eerola professzor elmondta, hogy hasonló érzelmeket azonosítottak a tragikus művészeti alkotások kapcsán. „Az eredmények segítenek feltérképezni, hogy milyen módon segíti a zene érzelmeink feldolgozását, illetve, hogyan alkalmazható a zeneterápia a megnyugvás, megkönnyebbülés és boldogság érzéseinek átélésére.” A professzor azt is elmondta, hogy a megfigyelések alapján elmondható, hogy a szomorú zene hallgatásához kapcsolódó három legjellemzőbb érzelem az öröm, megnyugvás és fájdalom.

Virág-szerzemények híres zeneszerzőktől

 

A virágok és a zene több módon is összetartozhatnak, például híres zeneszerzők virágokhoz kapcsolódó kompozíciójában. Íme néhány virág-szerzemény:

 

 

Csajkovszkij – Virágkeringő

Prokofjev – A kővirág

Johan Strauss – Rózsák keringője

Schubert – Vadrózsa

Glazunov – Búzavirág és pipacs

Schumann – A rózsa, a liliom, a galamb és a nap

Debussy – Kertek esőben

Puccini – Virág duett (Pillangókisasszony)

Rachmaninoff – Margaréták

Bizet – Virágária (Carmen)

Virtuális zongorázás applikációval

piano-2171142_1280Hagyományos zongora hiányában is tanulhatunk zongorázni. A Tajvani Ipari Technológiai Kutató Intézet iNTERPLAY néven olyan új eszközt hozott létre, mely a legújabb technológia alkalmazásával különböző applikációkat képes működtetni. Ezek egyike egy virtuális zongora, mely lehetővé teszi, hogy szinte bárhol zongorázzunk. A találmány a helyfüggetlen számítástechnika fejlődéséhez kötődik, mely mozgással képes iránytani a számítógépes alkalmazást. Ennek megfelelően a zongorázáshoz nincs többé billentyűzetre szükség, hanem szinte bármilyen felület, mint például asztal, fal, mennyezet, hűtő vagy falfelület is szabadon használható. A kezek mozgatása és a számítógépes technika újszerű kombinációja révén akár egy asztalra is lehet zongorát vetíteni, ahol megfelelő mozdulatok zongorajátékhoz hasonló effektusokat hoznak létre. Az új technika arra is képes, hogy a zenét kottává alakítsa át.

Dmitrij Sosztakovics zeneszerző

Dimitrij_SosztakovicsDmitrij Sosztakovics 1906. szeptember 25-én született Szentpéterváron, és élete bővelkedett a sorsfordító eseményekben. Harminc éves korára szinte mindent elért, boldog házasságban élt, gyermeke születését várta és a Szovjetunió legtehetségesebb és legelismertebb zeneszerzőjének számított, amikor megcsörrent a telefon. 1936. január 26-án behívták a hatalmas népszerűségnek örvendő Kisvárosi Lady Macbeth című operájának bemutatójára. Az előadáson Sztálin is részt vett a politikai bizottság több tagjával egyetemben, a vendégek, azonban még a darab vége előtt távoztak. Két nap múlva a Pravda, Igazság nevű folyóiratban „Zene helyett zűrzavar” címmel kárhoztató kritika jelent meg. A kemény kritika a darab külföldi sikerével is alátámasztotta az operában fellehető korrupt formalista és burzsoá hatásokat. Sosztakovicstól több barátja és kortársa is elfordult, a zeneszerző azonban az alkotásba menekült és rövid idő alatt megírta IV. Szimfóniáját. A mű bemutatójának reggelén visszavonta a bemutatóját. A saját neve alatt megjelent közlemény szerint a mű nem türközi a szerző kreatív meggyőződését. A sztálini politikai tisztogatásoknak köszönhetően az 1936-1939 közötti időszakban hét millió embert tartóztattak le a Szovjetunióban.

Zsebkoncertek Torontóban

toronto-277693_1280A kanadai Zsebkoncertek nevű ügynökség meglepően újszerű kezdeményezéssel igyekszik a komolyzenét népszerűsíteni. A koncerttermek hagyományosan ismert világát a közönség otthoni környezete, a zenehallgatók nappali szobájának bensőséges közegének világa váltja fel. Az újonnan alakult ügynökség arra vállalkozik, hogy Toronto professzionális zenészeinek közreműködésével az érdeklődők lakásán szervez kamarazenei fellépéseket. A hallgatóságnak a meghitt hangulatú koncertélményen túl arra is lehetősége nyílik, hogy a fellépés után együtt beszélgessenek, egyenek és igyanak a zenészekkel. A közönség létszáma igen változatos, az eddig szervezett házi koncertek során 5-120 főig terjedt. A Zsebkoncertek művészeti vezetője úgy véli, hogy ez a fellépési forma kitűnő lehetőséget kínál arra is, hogy a zenészeket közelebb vigyék közönségükhöz. A koncertek fontos szerepet játszanak a helyi közösségek erősítésében és az új zenekedvelő közönség meghódításában.

Zeneszerző,hegedűművész és orgonista

Giovanni Pergolesi Jesi-ben született és kezdte meg zenei tanulmányait, azt megelőzően, hogy 1725-ben Nápolyba költözött.  Az opera buffa (vígopera) műfajának egyik első és legismertebb mestere. 1733-ban vitték színre az Il prigioniero superbo című, háromfelvonásos opera sorozatát. A darab felvonásainak szüneteibe Pergolesi beiktatta a La serva padrona (Az úrhatnám szolgáló) című buffo-intermezzóját, mely páratlan sikert aratva ennek a művének maradandó népszerűséget biztosított. Ez a darab a francia opéra comique előképe volt, és 1752-ben Párizsban ez a mű lett az ún. buffonisták háborújának kirobbantója. Számos operát írt még, melyek bemutatója Nápolyban volt, kivéve L’Olimpiade (1735) című művét, melynek premierjére Rómában került sor. Pergolesi több egyházi művet komponált, többek között a híres F-dúr misét, mely Missa Romana néven máig egyik legtöbbet játszott egyházi kompozíciója. Tüdőbaja miatt a kapucinusok kolostorába vonult vissza és ott írta meg utolsó művét, a Stabat Matert. A 26 évesen elhunyt mesternek január 4-én ünnepeltük születésének 308. évfordulóját.

Nyitottak vagyunk a zenei újdonságokra?

Az emberi elme általában úgy reagál az új dolgokra, mint a testünk egy új proteinre, ellenáll neki, illetve némi időre van szüksége, hogy befogadja azt. Susan Rogers kutató szerint, az emberek számára az ideális inger a bonyolult és az egyszerű kényes egyensúlyát jelenti. A spektrum két végén a gyermekeknek szóló zene, illetve a free-jazz műfaját találjuk. A zenei egyensúly pedig az ismerős és az új elemek elegyéből jön létre. Természetesen az újszerű fogalma folyamatosan változik, például míg a Beatles zenéje ötven évvel ezelőtt újszerűnek számított, addig manapság feltehetőleg már kevésbé figyelnénk fel rá.

Áprilisban született Sergey Rachmaninov

Sergey_RachmaninovRachmaninov családja részben tatár eredetű, a Rachmaninovok a 16. század óta álltak cári szolgálatban, és a család tagjai gyakran választották a katonai és zenei pályát. A zeneszerző diákévei csendesen teltek, 18 éves korában hívta fel magára a figyelmet Első Zongoraversenyével, mely meglepően érett kompozíciónak számított. 1896-os Első szimfóniája megbukott, Rachmaninov pedig mély depresszióba esett. A zeneszerző a munkába menekült és egyre többet komponált. 1901-ben több ismert műve született, úgy mint a Cselló szonáta, a Két zongorára írt második szvit és mesterműve a Második zongoraverseny. Zeneszerzőként való elismerése még váratott magára, zongoraművészi teljesítményével, legendás technikai tudásával és ritmusérzékével azonban hamarosan nagy tekintélyt szerzett, nemzedéke legnagyobb zongoristájaként tartották számon. Műveinek többsége Csajkovszkijéval rokon késő romantikus stílusú, és jelentős mértékben érezhető rajtuk Chopin és Liszt hatása is. Rachmaninov életét a Scott Hicks felkavaró, és óriási sikert arató filmje, a Ragyogj, (Shine) ismerhetjük meg közelebbről. A film a zseniális zongorista, David Helfgott romantikus regényírók fantáziáját is megszégyenítő élettörténetét meséli el, akinek sorsa szinte misztikusan összeforrott Rachmaninov “nagy”, 3. zongoraversenyével. A filmet több kategóriában is jelölték Oscar-díjra, melyet végül a zongoraművészt alakító Geoffrey Rush kapott meg. A filmben hallhattuk, láthattuk Rimszkij-Korszakov híres Dongójának a zongoraátiratát is, melyet ugyancsak Rachmaninovnak köszönhetünk.

A zenetanulás fontosságáról

A világhírű hegedűművész, Itzhak Perlman abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy szerinte nagyon fontos a gyermekek kora gyermekkorban való zenetanulásának megkezdése. Perlman 50 éves előadói múltjára visszatekintve arról beszélt, hogy az oktatásban sokkal nagyobb hangsúlyt kellene a gyermekek művészeti nevelésére fordítani, mert szerinte a zenével való ismerkedés sokkal színesebbé teszi a gyermekek személyiségét. Perlman szerint a kora gyermekkorban elkezdett zenetanulás közelebb hozza a zenét, aminek jótékony hatása a későbbiekben is megmarad. Perlman maga is aktív zenepedagógus, rendszeresen tanít a nyári Perlman Zeneprogramban és a nagy hírű Juilliard Iskolában, New Yorkban. Perlman üzenete különösen fontos egy olyan időszakban, amikor többen azt hangsúlyozzák, hogy nincs elég pénz a zenei programokra, illetve, hogy azok elsajátítása kevésbé fontos, mint a hagyományos tantárgyaké.

„Zene nélkül az élet tévedés lenne”

A német filozófus, Friedrich Nietzsche, nemcsak zeneszerzéssel próbálkozott, de filozófiai fejtegetéseiben sokat foglalkozott a zene értelmezésével is. A későromantikusok “művészet a művészetért” felfogását teljes egészében elvetette, a zenének ennél jóval jelentősebb szerepet tulajdonított. A zene Nietzsche szerint nem elsősorban a közönségnek szól, hanem egy új fajta művész típusnak. Nietzsche felfogásában minden korszaknak meg volt a maga hattyúdala, például Händel zenéje a reformáció életérzését fejezte ki, Mozarté XIV. Lajos korához kapcsolódott, Beethoven és Rossini a XVIII. századtól búcsúztak, Wagnert pedig, akit kezdetben maga is imádott, később azonban mélységesen megvetett, a haldokló német zene utolsó méltó képviselőjének tekintette.

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás