Facebook Twitter Google+

Liszttől Bartókig: a magyar zene átértékelése

hymnal-468126_1920A neves Oxford University Press angol nyelvű kiadványában a “magyar ritmus” történetét kutatja. A könyv szerzője olyan XIX. és XX. századi újságcikkeket vizsgál, melyekkel eddig érdemben nem kutattak. Dr. Hokker az elmúlt két évszázad magyar zenei életét vizsgálja, olyan kulturális egymásra hatások terepeként, melyet a különböző kultúrák és etnikumok, nemzeti szimbólumok és kulturális intézmények izgalmas kölcsönhatása jellemez. A könyv szerzője, Lynn M. Hokker, az Indiana University Magyar Intézetének adjunktusa, és zenetörténet professzora. Doktori fokozatát a Chicagoi egyetemen szerezte. A könyvet zenetudósoknak, zenészeknek és zenekedvelőknek egyaránt jó szívvel ajánljuk.

A zenetanulás segít összpontosítani

music-2323517_1920A vermonti egyetem orvosi kara a közelmúltban olyan tanulmányt publikált, melyben kutatóknak sikerült bebizonyítani a zene jótékony hatását a gyermekek és a fiatalok szellemi képességeire. James Hudziak professzor vezetésével 232 hangszeren játszó, hat és tizennyolc év közötti fiatal agyát vizsgálták meg, és úgy találták, hogy a zenetanulás jótékony hatással bír az érzelmek kezelésére, a figyelem fenntartására és a feladatok végrehajtására. Egy pszichiáter  professzor tanulmánya arra is rávilágít, hogy az olyan pozitív tevékenységek, mint például a zenélés az agykéreg állományát is javítják. Hudziak úgy véli, hogy amennyiben a gyermekünk szorong, gyógyszer helyett, adjunk a kezébe hegedűt! Hudziak arra is felhívja a figyelmet, hogy gyakran abból indulunk ki, hogy a negatív dolgokat gyógyítjuk, ám ritkán próbálunk pozitív élményen alapuló gyógymódot találni. Az egészséges lelki élet szempontjából is fontos lenne, hogy minél több gyermeknek legyen lehetősége zenét tanulni.

Goldmark Károly felfedezése (1830-1915)

Goldmark_Károly1830. május 18-án Veszprémben született a zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus. Goldmark Károly élete és munkássága egybeesik a romatika korszakának felemelkedésével, és teljes joggal igyekszik zenei lelkiismeretünk felszínére törni. Goldmark Keszthelyen született egy 20 gyermekes szegény zsidó család tagjaként. A Bécsben tanult komponista első igazi közönségsikerét 1875-ben komponált 1. E-dúr, a későbbiekben Falusi Lakodalom-ként elhíresült művével aratta, mellyel Brahms méltatását is kivívta. Azóta is ez a szerző legtöbbet játszott műve, mellyel olyan karmestereket is megihletett, mint amilyen Sir Thomas Beecham vagy Leonard Bernstein. Goldmark Sába királynője című operája a század egyik legnagyobb közönségsikerének számított Európa-szerte.

Richard Wagner opera ciklusa

wagnerRichard Wagner (1813-1883) német zeneszerző, karmester és színházigazgatóként vált ismertté. Lipcse zsidó negyedében született, és mivel kevés zenei érdeklődést mutatott, ő volt az egyetlen gyermek, akit szülei nem járattak zongoraórára. Ennek ellenére, 20 éves korában már Würzbergben karmesteri pozícióba került, és 1833-ban elkészül első operája, A Tündérek. Rövid időn belül egyik operát a másik után írja Rienzi (1840), A bolygó hollandi (1843) , Tannhauser (1845). A Niebelung gyűrűje opera-ciklus négy különböző darabból áll, melyek megírása 26 évet vett igénybe. A ciklus részei: A Rajna kincse, A walkürSiegfried és Az istenek alkonya. Bár a négy művet külön is műsorra tűzik, Wagner eredeti elképzelése és célja az volt, hogy a néző a teljes sorozatot kísérje végig. A ciklus bemutatása érdekében operaházat építtetett a bajorországi Bayreuthban, ahol azóta is minden évben nagyszabású Wagner fesztivált rendeznek. A szerző utolsó műve a Parsifal (1882) mely Artúr király és a szent grál történetét meséli el. Wagner 1883 február 13-án velencei pihenése alkalmával szívrohamot kapott és meghalt.

Mennyire ismert Karlheinz Stockhausent?

sxxi_stock3A német zeneszerző korunk egyik legjelentősebb és legellentmondásosabb zeneszerzőjének számít. A kölni zeneművészeti főiskolán tanult, ahol Frank Martin, Milhaud és Messiaen voltak a mesterei. Párizsi tanulmányútján került kapcsolatba a Francia Rádió elektronikus zenei stúdiójának vezetőjével, Pierre Schaeffer-rel. Egy ideig a bonni egyetemen fizikát és akusztikát hallgatott, majd a kölni rádió elektronikus zenei stúdiójának munkatársa lett. A darmstadti iskola vezetőjeként zeneszerzői és zeneelméleti munkássága egyaránt nagy hatással bírt, mind a komoly, mind pedig a jazz és populáris zene világára. Hatvan évet felölelő munkássága során a hagyományos és az elektronikus zene terén is maradandó műveket alkotott. Kreuzspiel (1951) oboára, basszusklarinétra, zongorára és ütőhangszerekre; Spiel (1952) zenekarra; Zeitmasse (1956) fuvolára, oboára, angolkürtre, klarinétra és fagottra. Gesang der Jünglinge című kompozícióban az emberi hangot bontja elemeire elektronikus úton. Minden, ami eddig a zenét jelentette, akár akusztikai élmény, akár esztétikai kategória formájában, érvényét veszti ebben az új rendszerben, ahol nincs szükség az emberre, mert a gép teremti meg és interpretálja a hangzásvilágot.

Mennyire szeretjük a zenei újdonságokat?

27837478422_beea5604a3_zAz emberi elme általában úgy reagál az új dolgokra, mint a testünk egy új proteinre, ellenáll neki, illetve némi időre van szüksége, hogy befogadja. Susan Rogers kutató szerint, az emberek számára az ideális inger a bonyolult és az egyszerű elemek egyensúlyát jelenti. A spektrum két végén a gyermekeknek szóló zene, illetve a free-jazz műfaját találjuk. A zenei egyensúly pedig az ismerős és az új elemek elegyéből jön létre. Természetesen az újszerű fogalma folyamatosan változik, például míg a Beatles zenéje ötven évvel ezelőtt újszerűnek számított, addig manapság feltehetőleg már kevéssé figyelnénk fel rá.

Miért szeretünk szomorú zenét hallgatni?

3002897969_f2be6430f1_bHogyan létezik, hogy míg a valós életben igyekszünk a szomorúságot elkerülni, addig a szomorú zene hallgatását még élvezzük is? Aristotelész szerint, a katarzis olyan “szabályozott megtisztulási folyamat,” mely a nem kívánatos érzelmek átélésével, segít azoktól megszabadulni. A művészetek által kiváltott szomorúság érzet sokban eltér a mindennapokban átéltektől. Egy közlemúltban megjelent tanulmány szerint, a szomorú zene fejleszti a képzeletet, az empátiát és segíti az érzelmek szabályozását.

Tudta, hogy Prokofjev kitűnően sakkozott?

„Legnagyobb erényem, vagy, ha úgy tetszik hibám, hogy fáradhatatlanul keresem az eredeti és egyedi zenei kifejezésmódot. Megvetem az utánzást. Megvetem a közönségest.” (Prokofjev önéletrajzából)

Amennyiben a zenei karrier nem hozott volna sikert a számára, Prokofjev akár profi sakkozóként is megállta volna a helyét. 1914-ben legyőzte az akkori világbajnok José Raúl Capablanca-t, ami rajta kívül igen keveseknek sikerült. Prokofjev később megverte zeneszerzőtársát, Maurice Ravelt is.

Elgar Csello-versenyével indul a BBC Proms

A londoniak által Proms-ként emlegetett BBC Promenád-koncertek a világ egyik legnépszerűbb nyári komolyzenei fesztiválja. Évente körülbelül 100 koncertre kerül sor a július és szeptember közötti időszakban. A nyári koncertek ötlete Franciaországból ered, ahol már az 1830-as években rendeztek hasonló koncertsorozatot. Az első brit promenádra 1895-ben került sor. Idén Sol Gabetta, argentin csellóművész előadásában hallhatjuk Dvorak b-moll csellóversenyét. A nyitó darabot követően Elgar 1919-ben írt csellóversenye is elhangzik. A darab érdekessége, hogy a zeneszerző evvel tért vissza a komponáláshoz, melytől az I. világháború kitörését követően hosszú évekre visszavonult. 1918 nyarán kezdett el újra alkotni, három kamaradarabot írt, majd 1919 augusztusára elkészült a csellóverseny is. 1933-ban betegágyán a mű témáját dúdolva így búcsúzott barátaitól: „Ha halálom után ezt a dallamot halljátok majd a Malvern Hills-en akkor ne ijedjetek meg, csak én gondolok rátok.” A Promenádok 91 hangversenyből álló ide évadja szeptember 10-én ér véget.

Kik a zenetörténelem legalulértékeltebb zeneszerzői?

Rengeteg vita folyik arról, hogy vajon mennyire méltányos az ítéletünk az egyes zeneszerzőkről. A zenetörténetben számos példát találhatunk egyes zeneszerzők túlértékelésére, ezért az egyensúly kedvéért most néhány elhallgatott zeneszerzőt szeretnék bemutatni.

Jan Dismas Zelenka, cseh származású zeneszerző, Bach kortársa, tehetsége sokak szerint vetekedett a barokk korszak legismertebb zeneszerzőjével. Zelenka ragyogó tehetségét azonban sem életében, sem halálát követően nem méltatták. Nem készült róla egyetlen portré sem, nem volt családja, és nem ismerték el az 1730-as évekbeli jelentős drezdai karnagyi tevékenységét sem. Halála után művei eltűntek a hangversenytermekből, és csak napjainkban kerültek újra elő.

Antonio Salieri, akire az Amadeus című filmnek köszönhetően sokan Mozart gyilkosaként gondolnak, mert a korabeli bécsi operaszínpadon Mozart riválisának számított. A kutatások szerint azonban a valóságban nem voltak ádáz ellenségek, sőt közös szerzeményeket is jegyeztek.

Jean Philippe Rameau, 18. századi francia zeneszerző, aki XV. Lajos udvari zeneszerzőjeként alkotott, mégis jobbára zeneelméleti munkássága ismert. 50 éves kora előtt viszonylag keveset komponált, azonban 1733-tól az 1764-ben bekövetkezett haláláig zeneszerzői munkásságát is elismerték. Számos műve a 20. században került felfedezésre.