Facebook Twitter Google+

Maurice Ravel: Lúdanyó meséi

451px-Maurice_RavelA Lúdanyó meséi (Ma mère l’Oye) Maurice Ravel francia zeneszerző műve. A mű eredetileg négykezes zongoradarabnak íródott, majd balett készült belőle. Manapság leggyakrabban a zenekarra hangszerelt szvitváltozatát játsszák. A darab ősbemutatója 1910-ben volt Párizsban. Ravel vonzódott a mesék világához, baráti köre, az Apacsok, gyakran a pártfogó házaspárnál, Ida és Cipa Godebskinél gyűlt össze, hogy a kor zenei-esztétikai kérdéseit megvitassa. Ravel ilyenkor szívesen mesélt a család két gyermeke, Jean és Mimie szobájában. A négykezes zongoradarabot 1908-ban írta, a bemutató sikerének hatására Ravel elhatározta a darab zenekarra való meghangszerelését, sőt a Théâtre des Arts igazgatója javaslatára balettet is írt belőle. A zenekari változat a zongorás szvitre épül, és ez az öttételes változat vált igazán ismertté. A nyitótétel Csipkerózsika álmát idézi fel egy varázslatos, spanyol eredetű tánc, a pavane közvetítésével. A darab további részeiben a Hüvelyk Matyi, Csúnyácska, a pagodák császárnője, A Szépség és a Szörnyeteg és a Tündérkert című meséket dolgozza fel.

Milyen lehetett a zene 4000 évvel ezelőtt?

A Lyre Ensemble nevű együttes egy rég letűnt kultúra zenei világát kelti életre. A sumér mintegy 3000 éve halott nyelv, ám ezúttal a zenészek megkísérlik újjáéleszteni. Az angol zenekar tagjai Stef Corner és Andy Lowings, 4500 éves szövegek felhasználásával olyan lemezfelvételt készítettek, melyen hallhatóvá válik őseink nyelve. A szerzők eredeti, Mezopotámiából származó szövegeket adaptáltak énekhangra és egy olyan lantra, melynek erdetije az Ur-i királysírokból származik. A korhűség kedvéért a zenészek ősi hangszerkészítési technikákat élesztettek újjá, és a világ különböző helyeiről gyűjtöttek anyagokat. A lemezfelvételen a világon első alkalommal hallható sumér és babiloni nyelvű énekszó. A csodálatos szövegek különleges hangulatú dallamokkal társítva bizarr kirándulásra invitálnak az ókori Mezopotámia világába. Az együttes lemezbemutató koncertjére a londoni Barbican kulturális központban került sor. Az album címe Özönvíz (The Flood).

fotó: http://lyre-ensemble.com

Milyen a nigériai klasszikus zene?

Babatunde_Olatunji_A 184 millió lakosú Nigéria az afrikai kontinens legnépesebb országa. A Yoruba királyság nem csak geopolitikailag jelentős terület, hanem történelmi és kulturális hagyományait tekintve is egyedülló az őslakos, gyarmatosító, igbo, arab, európai és klasszikus afrikai hatások egyvelegével. Nigéria a klasszikus zene területén már több kiemelkedő zeneszerzőt adott a világnak.
Fela Sowande (1905-87) a 20. század legjelentősebb afrikai zeneszerzője. Zenéjében az afrikai népzene és a nyugati klasszikus zene hatásai ötvöződnek. Legismertebb zenekari műve az Afrikai szvit (1955). Az ugyancsak afrikai hagyományokból táplálkozó kórusműve „Az esküvői ének” (1957) Nigériában napjainkban is közkedvelt.
Babatunde Olatunjinak (1925-2003) Szenvedélyek dobon (1960) címmel jelent meg első albuma, ami a Yoruba mágikus dobolással közvetítette a tradicionális afrikai zenét a Nyugat felé. A lemez eddig több mint 5 millió példányban kelt el, és számtalan nyugati klasszikus zeneszerzőre ishatással volt.
Fela Kuti (1938-1997) az afrobeat popzenei stílus feltalálója, mely különböző zenei stílusok fúziója nyomán jött létre, és hatással volt a jazz, az új soul, a hip-hop, a funk és szinten minden létező zenei irányzatra. Ikonikus képviselői közül a legismertebbek Bob Marley, Jimi Hendrix, James Brown.

Új névre van szüksége a klasszikus zenének?

32991042_08fb9c3599_zAz elmúlt években rengeteg írás jelent meg arról, hogy a klasszikus zene a végnapjait éli, és arról is, hogy nem tudja megszólítani a fiatalokat. A probléma orvoslására sok féle ötlet felmerült. Leonard Bernstein már az 1950-es és 60-as években panaszkodott az elnevezésre, mert szerinte az csak arra jó, hogy a klasszikus zenének a jazz, a pop vagy a rocktól való különállását jelölje. Próbálkozzunk meg, divatos szóval élve, a termék újracsomagolásával! Az amerikai zenekritikus, Craig Havinghurst a megformált zene elnevezést javasolja. „A közönség eleinte biztosan nem érti majd, hogy miről beszélünk, de ez nem baj, sőt, akár előnyös is lehet. Lehetőségünk nyílik arra, hogy felfrissítsük a zene fogalmát, és rohanó világunkban felhívjuk a figyelmet arra, hogy érdemes erre a kifinomult zenélési módra odafigyelni.” Ön hogyan vélekedik az ötletről? Egyáltalán valós problémával állunk szemben? Havinghurst szerint egyre több az olyan zenekar és intézmény, melyek új előadásmódokkal próbálkoznak a közönség meghódítására.

Csajkovszkij 1812 Nyitánya és Amerika függetlensége

Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét ünneplő július 4-i tűzijátékok legnépszerűbb kísérőzenéje Csajkovszkij 1812-Nyitánya. Az 1812 (nyitány) Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző zenekari műve, amelyben Franciaországnak, az oroszok ellen indított, sikertelen hadjáratának állít emléket. A csúfos vereség arra kényszerítette I. Napóleon hadseregét, hogy kivonuljon az orosz területekről, egyúttal ez jelentette a napóleoni háborúk fordulópontját, kiemelt történelmi szerephez juttatva az 1812-es évet. A nyitány bemutatójára 1882. augusztus 20-án, Moszkvában került sor, a Megváltó Krisztus-székesegyházban. A mű egyik érdekességének számít az ágyúlövések bemutatása, amelyeket csak ritkán, főleg szabadtéri előadások alkalmával sikerül valódi ágyúk alkalmazásával bemutatni. A programzene kategóriájába tartozó darab a nemzeti győzelem szimbólumává vált.  Csajkovszkij mindössze hat hét leforgása alatt komponálta ezt a saját bevallása szerint meglehetősen hangos és zajos művet. Az orosz közönség szerint nagyszerűen ötvözi az orosz ortodox egyházi és a népzenei elemeket. Bár a zenemű eredetileg semmilyen történelmi kapcsolatban nem áll az Egyesült Államok és Brit Birodalom által vívott 1812-es függetlenségi háborúval, az USA-ban, más hazafias kompozíciók mellett, gyakran felcsendül ez a mű, többek között az ország legfontosabb nemzeti ünnepének számító függetlenség napján. Csajkovszkij egyébként 1891-ben maga is vezényelte a művet a New York-i Carnegie Hall megnyitója alkalmából.

Élményekkel teli nyári zenei táborok

9639248994_82db913eaa_zEgy nyári zenei táborban való részvétel életünk olyan izgalmas, élményekkel teli és felejthetetlen élménye lehet, melyről sokan álmodnak. A táborban való részvétel nemcsak zenei rezüménken mutat jól, de lehetőséget biztosít arra, hogy egy merőben új környezetben is kipróbáljuk magunkat. A zenei táborok ráadásul kivétel nélkül gyönyörű és felfedezésre váró helyeken kerülnek megrendezésre. A közönség által kevéssé ismert egyik ilyen helyszín Finnország délnyugati részén található Naantali Zenei Fesztivál, melynek egy középkori apátság ad otthont, de a gazdag zenei programok helyszínei között találjuk a napos nyaralóhely több szabadtéri helyszínét is. A látogatók nagy örömére a pihenést és feltöltődést kínáló koncertek parkokban, sétahajókon és vacsoraesteken is felcsendülnek.

A zene javítja a koncentrációt

_GAB2355A legújabb kutatási eredmények szerint a háttérzene nagyobb hatással van a férfiak koncentrációs képességére, mint a nőkére. A londoni Royal College of Music és az Imperial College közös kísérletében 350 résztvevőt teszteltek, akik közben az Operáció nevű társasjáték feladatait hajtották végre, melynek során orvosi műtétet szimulálva, a játékosoknak egy csipesz segítségével kell úgy kiemelniük dolgokat, hogy közben ne szólaljon meg a berregő. A játékosok tesztelésére különböző zenéket használtak, az AC/DC rockzenekar egyik számát, Mozartot és egy orvosi műtő háttérzaját. A megfigyelések szerint a férfiak esetében a rockzenének kimagaslóan teljesítmény-romboló hatása volt, míg a klasszikus zene enyhén javította feladatmegoldó képességüket. Annak ellenére, hogy ezt a kísérletet a kutatók szabad idejükben végezték, és játékos feladatnak szánták, mégis szervesen kapcsolódik abba a szélesebb kutatási projektbe, melynek keretében a zenének a teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálják, különös tekintettel az olyan kórházi környezetre, mint például az orvosi műtők helyszíne. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon a klasszikus zene milyen hatással van a koncentrációs képességünkre és hogy növeli-e a tanulás és a munka hatékonyságát. A megfelelő következtetéseket levonva, azt tanácsoljuk női olvasóinknak, hogy, ha az ünnepi társasjátékban nyerni szeretnének, akkor jól teszik, ha előkészítik a rockzenei válogatásukat!

Két Golden Globe a DzsungelMozartnak!

getimage.aspxAz Amazon klasszikus zenei televíziós sorozata nevezésének mindkét kategóriájában, „a legjobb zenés vagy komikus televíziós sorozat” és a legjobb zenei vagy komikus színészi produkció”  díját elnyerte. A Mozart cselekménye egyszerű történet, melyben a fiatal és szép oboás, Hailey (Lola Kirke) megpróbál a New York-i Szimfonikusok zenekarába bekerülni. A szereplők között olyan eredeti figurákat találunk, mint a folyton marihuánát szívó dobos, vagy a virtuóz ám elmebajos hegedűs, aki a vonót mindig bal kezében tartja, és természetesen a higanyos karmester Rodrigo, akit mesterien alakít Gael Garcia Bernal. A főszereplő aktivitása időnként túlzónak hat, azonban fiatalos energiája, és újszerű látásmódja hiteles és jól megformált karakterré teszi. Szintén pozitívum, hogy a film segítségével bepillanthatunk a zenészek kulissza mögötti intrikákkal és csábításokkal teli világába, láthatjuk hogyan harcolnak a felemelkedésért, és tanúi lehetünk a szakszervezettel és az elnökséggel való küzdelmüknek. Természetesen gratulálunk a díjakhoz, és kicsit sajnáljuk, hogy a második évad kevésbé jól sikerült mint az első.  

Interaktív tárhely a Sztravinszkij fesztiválra

Stravinsky_Igor_A Brit Filharmónikus Társaság új interaktív tárhelyet hozott létre a Londonban megrendezésre kerülő Sztravinszkij fesztivál alkalmából. A South Bank Hallban, május és szeptember közötti programsorozat a mítoszok és rítusok elnevezést kapta. A szórakoztató és informatív anyagokban híres operaigazgatók is megszólalnak, de azt is megtudhatjuk, hogy 1965-ben, amikor a zeneszerző a Londoni Filharmonikusokat vezényelte, a koncertteremben kellett kabátba bújnia, mert a tomboló közönség nem akarta elengedni. A pazar webhelyen a szokásos információk mellett diavetítéseket, élő videó előadásokat is hallgathatunk Jonathan Cross, az Oxford University zenetudósától. Tájékozódhatunk a korabeli hangversenyek és előadások helyéről és idejéről, olvashatunk kritikákat, sőt megcsodálhatjuk azokat a pazar kosztümterveket, melyek Leon Bakst csodálatos rajzai nyomán maradtak fenn! Interaktív térképen követhetjük a világjáró zeneszerzőt, aki annak ellenére, hogy az első világháború kitörését követő 50 évben nem tért vissza hazájába, maradéktalanul megőrizte orosz gyökereit.

http://www.philharmonia.co.uk/stravinsky/

1864 júniusában született R.Strauss

Strauss_1938A virtuóz zeneszerző-karmestert hatalmas képzelőerővel áldotta meg a sors. Korában a német zene “fenegyerekének” számított, legsokkolóbb műve vérlázító Elektrája (1906-8), mellyel az atonális szakadék szélén táncol, hogy később a Rózsalovaggal viszzatérjen a posztromantika kényelmes világába. Művészetének legtalálóbb összegzését maga a szerző adta, halála előtti éveiben: “Lehet, hogy nem vagyok elsőosztályú zeneszerző, de a másodosztályúak között az első!” Strauss karmesterként is különleges jelenségnek számított; képes volt apró jelzésekkel és csuklómozdulatokkal a legvadabb fortissimókat elővarázsolni. Nem midnenki tudja, hogy családja nem állt rokonságban a keringőiről híres bécsi Strauss-családdal!