Facebook Twitter Google+

10 dolog, amit meg kellene változtatni a komolyzenei hangversenyeken

BFZ_taps1. A közönség szabadon tapsolhat a tételek között: Gustav Mahler vezette be, hogy a darab végéig tartózkodni kell a tetszésnyilvánítástól, és 100 év elteltével ideje lenne ezen változtatni.

2. A zenekar ne a nézők előtt hangoljon, hanem a színfalak mögött

3. Néma üzemmódban lehetne mobilt használni, tweetelni, fényképezni és hangfelvételt készíteni.

4. Minden koncerten legyen valamilyen apróbb meglepetés, pl. kamarazenélés.

5. A közönség beviheti az italát.

6. A zenészek alakítsanak ki személyes kapcsolatot a közönséggel, mutassák be a programot, adjanak autógrammot, beszélgessenek a büfében vagy a koncertteremben.

7. A zenészek ne öltözzenek szmokingba és nagyestélyibe.

8. Legyenek a koncertek családbarátok, a kicsikkel érkező szülők az ajtó közelében üljenek, hogy szükség esetén távozhassanak. Legyen gyerekmegőrző, játszóház.

9. Használják a XXI. századi technikát, a koncerteken legyenek kivetítők, és letölthető információs anyagok.

10. Mindig játszanak legalább egy kortárs darabot.

Sztravinszkij a 20. század legizgalmasabb zeneszerzője áprilisban hunyt el

igor-sztravinszkij-2Ami az irodalomban James Joyce, a festészetben Pablo Picasso, azt jelentette a zenében Igor Sztravinszkij muzsikája. Nagy a csábítás, hogy Sztravinszkij művészetére kitűzzük a modernizmus címkéjét, azonban a zeneszerző számos olyan művet komponált, elsősorban az Orosz Balett részére, melyek egyáltalán nem illenek ebbe a kategóriába. Sztravinszkijt nem foglalkoztatta a tudattalan rejtélyes világa, és nem hatották rá a különböző avantgárd irányzatok sem. Sokban hasonlított T. S. Eliothoz, aki jól ismerte korának irodalmi és művészeti világát, költészetét mégis az újdonságokkal szembeni józan távolságtartás jellemezte. Sztravinszkij az 1910-es években megújította a szimfonikus zenét, majd a görög mitológia, neoklasszicizmus és az egyházi zene világába vonult vissza.

Minden tekintetben szokatlan hangverseny

aircraft-1362587_1920A közelmúlt legtöbb repüléssel kapcsolatos híre arról számolt be, hogy különböző légitársaságok megtiltották a zenészeknek, hogy a gépre felvigyék értékes hangszerüket. Most azonban végre jó hírrel szolgálhatunk! A Sydneyből Szingapúrba tartó járat utasai különleges zenei élmény részesei lehettek, amikor az Australian World Orchestra tagjai 12.000 méter magasságban eljátszották Ravel Boleróját. Az előadást a gép 300 utasa és a személyzete kitörő lelkesedéssel fogadta. Az ausztrál légitársaság ez alkalommal 100 hangszert, köztük 7 nagybőgőt engedett fel az utastérbe! A Qantas így próbál példát mutatni azoknak a légitársaságoknak, akik egy szóló hegedűnek az utastérbe való szállítását is megtiltották.

Áprilisban született Lehár Ferenc

Lehar_FerencFejlődésem útja című önéletrajzi írásában így fogalmazza meg ars poeticáját: „A zenekedvelő bécsiek az várják az operettől, hogy felvidítsa őket a mindennapi fáradozásuk után, és azt is, hogy segítsen problémáikat elfeledtetni. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsikaszót hall, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, s közelíteni fog a vígoperához.”

A hangversenyterem érzelmi hatása

Kodály Centre, Pécs, HungaryElgondolkozott már azon, hogy mi lehet az oka annak, hogy ugyanazt a zenekart és zenét másképp érzékeljük a különböző koncerthelyszíneken? A Finn Akadémia által szponzorált kutatás arra az eredményre jutott, hogy erősebb érzelmi hatást vált ki a zene azokban, akik a zenekarhoz közelebb ülnek, illetve hogy az érzelmi hatás nagy mértékben függ a koncertterem akusztikájától is. A zenének az érzelmekre gyakorolt hatása már régóta bizonyított, ebben a kísérletben a hallgatók olyan bőrön mérhető pszichofiziológiai reakcióit tesztelték, mint a borzongás és a libabőr jelensége. A kísérlet olyan akusztikai kutatások körébe tartozik, melyeket már több mint 100 éves múltra tekintenek vissza, és meghatározó jelentőséggel bírnak az újonnan épülő koncerttermek tervezésénél. Ha jól meggondoljuk, vajon nem azért van szükségünk zenére, hogy segítségével magával ragadó érzelmeket éljünk át?

 

 

Beethovent letartóztatták

Beethoven 3“Tisztel Parancsnok úr”, egy bécsi rendőr vallomásában elmondja “letartózattunk egy fickót, aki nem hagy bennünket nyugodni. Egyfolytában azt kiabálja, hogy ő Beethoven, de valójában egy rongyos csavargó, nem visel kalapot, ócska a kabátja … és nem tudjuk azonosítani.” Miután sikerült egy helyi zenésszel azonosíttatni, kiderült, hogy a koszos, középkorú ember, aki Bécsben kószált és mások ablakán leskelődött, valóban Beethoven.

Franz Joseph Haydn 1732. március 31-én született

Joseph_Haydn2Haydn, minden kottáját a Teremtőnek dedikálta, “in nomine Domini,” Az Úr nevében…
Amikor 1809-ben Napóleon megszállta Bécset, Haydn már Európa-szerte ismert és tisztelt zeneszerzőnek számított, ezért a hadvezér nagyrabecsülése jeleként, két őrt rendelt az idős művész védelmére.
Mozart csodálta Haydn-t, és gyakran meghívta koncertjeire is. Haydn is igen nagyra tartotta a csodagyermek rendkívüli tehetségét. A néhány évvel halála előtt komponált Mozart Requiem pedig utolsó útjára is elkísérte a mestert.

Henry Purcell különös halála

westminster-21646_1280Az angol zeneszerzőt, a Dido és Aeneas című opera alkotóját, igen fiatalon, 36 éves korában és karrierje tetőfokán ragadta el a halál. Westminsteri otthonában érte a végzet miután egy késő esti, színházban vagy vendéglőben tett látogatás során felesége kizárta otthonából … legalább is a történet így tartja. 1695. novemberében, a neves Westminster székesegyház orgonája alá temették, és utolsó útjára a Queen Mary halálára komponált gyászzenéje is elkísérte. Purcell a katedrális északi hajójában nyugszik, ahol korábban az orgona is állt, ezért gyakran utalnak a zeneszerzőre úgy, hogy az „orgona alatt fekszik.” Purcell egyik tanítványa, a nemesi rangot viselő Annabella Howard emléktáblát helyezett el mestere tiszteletére. Az angol és latin nyelvű táblán az alábbi felirat olvasható: „Itt nyugszik HENRY PURCELL úr, aki búcsút vett itteni életétől, hogy egy áldottabb, az isteni harmóniák világába távozzon. 37 éves korában, 1695. november 21-én érte a halál.”

Március 25-én született Bartók Béla

David Cooper, ír zeneszerző és zenetudós a közelmúltban Bartók Béla életéről (1881-1945) szóló monográfiát jelentetett meg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, a Yale University Press gondozásában. Cooper Bartók személyében az elszánt népzenekutató, zeneszerző, tanár és zongorista nemzetközi karrierjét követi nyomon, miközben legismertebb műveit is bemutatja. A szerző könyvében többek között azt is vizsgálja, hogy milyen hatással volt az európai politikai és kulturális élet zűrzavara Bartók munkájára, utazásaira és kényszerű emigrációjára a távoli Amerika biztonságos világába. Cooper Bartók magánéletét és más zeneszerzők, Richard Strauss, Kodály Zoltán és Yehudi Menuhinnal való kapcsolatát is górcső alá veszi. Bartók viselkedése alapján Cooper azt a lehetőséget is felveti, hogy a világhírű zeneszerző Asperger-szindrómában szenvedett. A könyv azonban mindenekelőtt egy tökéletesen megalkotott életrajzzal állít emléket a világszerte csodált zenésznek. David Cooper az angol Leeds egyetem professzora, akinek 1996-ban Bartók Concerto zenekarra című művéről könyve jelent meg a Cambridge University Pressnél, és már számos könyvfejezetet és cikket publikált Bartókról. 

Bach 1685. március 21-én született

Bach_képUgyanabban az évben, mint barokk kortársa Handel. Szülővárosa a németországi Eisenach, apja Johann Ambrosius Bach, anyja Maria Elisabeth Lammerhirt. Húsz gyermekével nemcsak termékeny férfi hírében állt, de példás családapának is számított. Kiterjedt családjában udvari zenészeket, tanárokat, zeneszerzőket, egyházi orgonistákat egyaránt találunk.

Bach előszeretettel építette be műveibe a 14-es és a 41-es számokat, mert ezek a misztikus számelmélet szerint saját nevéhez kapcsolódtak. Zeneszerzőként elsősorban szakrális műveivel vált ismertté, ám időnként világi témákban is megcsillogtatta zseniális tehetségét és humorát. Írt egy rövid komikus operát „Schweigt stille, plaudert nicht” (Csitt, hallgass már) címmel, mely a szereplők kávéfüggőségét gúnyolja, és vélhetően egy lipcsei kávéházban zajlott a darab ősbemutatója.