Facebook

Húsvéti zenei kvíz

Húsvét vasárnapján egy újabb zenei kvízzel készültünk kedves közönségünknek. Ne maradjanak zene nélkül az ünnep alatt sem. Töltse ki Húsvétvasárnaphoz kapcsolódó kérdéseink.

 

Tippek gyakorláshoz

piano-1655558_19201. Teremts megfelelő hangulatot és körülményeket.

2. Melegíts be.

3. Legyen célod.

4. Légy realista: a minőség fontosabb mint a mennyiség.

5. Ismerd fel a problémákat és old meg őket: minden problémához különböző stratégiára van szükség.

6. Zenésznek lenni azt jelenti, hogy ismerd és értsd a hangszered és a korszakot melyben az adott darab keletkezett.

7. Nyugodtan jegyzetelj a kottába.

8. Vedd fel a játékod.

9. Koncentrálj a feladatra.

10. Jutalmazd meg magad.

20. század és a zene

vinyl-1595847_640A 20. század viharos történelmi eseményei közepette rengeteg különböző zenei stílus látott napvilágot, olyan neves zeneszerzők nyomán, mint Bartók, Sztravinszkij, John Williams, Gershwin, Elgar és Britten. A technikai fejlődés lehetővé tette a klasszikus zenei és jazz felvételek rögzítését, amivel a népszerű előadóművészek világhírnévre tettek szert. A zenére a század történelmi viszontagságai is hatással voltak és több zeneszerző új formák és stílusok létrehozásával fejezte ki tiltakozását. Több zeneszerző politikai üldözötté vált, mint például Sosztakovics, akit a szovjet rezsim túl modernnek és burzsoának tartott. A párt nyomására szimfóniákat kellett írnia, miközben saját hangját a kisebb volumenű művekben, vonósnégyesekben találta meg. A Holocaust, Hiroshima és a II. világháború borzalmai több zeneszerzőt is arra ösztönöztek, hogy megtagadják a korábbi hagyományokat és progresszív módon komponáljanak. Ezeknek a kísérleteknek a nyomán született meg Pierre BoulezSchoenber és John Cage kísérleti zenéje. Az amerikai zeneszerzők, Goerge Gershwin és Duke Ellington pedig saját népzenéjükből merítve felvirágoztatták a jazz műfaját. Ravel és Sztravinszkij klasszikus kompozícióiban is megtalálhatjuk a jazz-elemeit. A népzene s ismert zeneszerzőket is megihletett, mint például a már említett Bartók Bélát vagy az angol Vaughan Williams-et. 

Kvíz – Sergej Rachmaninov

Sergej Rachmaninov a 20. század egyik legnagyobb zeneszerző-zongoraművésze. Legendás technikai tudásával és ritmusérzékével hamar tekintélyt szerzett, nemzedéke legnagyobb zongoristája volt. A tehetség április elsején született. Ezúttal mi egy kvízzel emlékezünk rá. A születésnapján kívül azért is fontos megemlítenünk, mert Mesterbérletünk zárókoncertjének az 1901-ben bemutatott művét hallhattuk volna.

 

 

A vezénylés művészete

Kép_karmesterA barokk zene idejében (1600-1750) a zenekart leggyakrabban a csembalós vagy az első hegedűs vezette, ez az előadásmód napjainkban is egyre népszerűbbnek számít a korszak zenéjének megszólaltatásakor. A 19. századot követően terjedt el az a szokás, hogy a karmester maga nem játszik hangszeren miközben vezényel. Korábbi korokban megszokottnak számított, hogy a karmester miközben irányította a zenekart maga is zenélt.  A színházak zenekari árkában található zenekarok esetében gyakran a zongorista tölti be a karmester szerepét. A klasszikus zene esetében a vezénylés jellegzetesen non-verbális eszközökkel történik. A jazz vagy pop műfajában ez annyiban eltérhet, hogy esetenként szóbeli instrukciók is elhangozhatnak, például ilyen a „beszámolás”. Természetesen a próbák alkalmával a karmester gyakran megszakítja a művet, és ilyenkor elmondja az előadásmóddal kapcsolatos észrevételeit és instrukcióit. A karmester tulajdonképpen irányítja a zenekart vagy a kórust. Ő választja ki a bemutatásra szánt művet, tanulmányozza a partitúrát, melyen akár módosításokat eszközölhet a mű tempójára, a zenei díszítésekre, ismétlésekre vonatkozóan, a saját interpretációjának megfelelően. 

C. P. E. Bach

Adolph_Menzel_-_Flötenkonzert_Friedrichs_des_Großen_in_Sanssouci_-_Google_Art_ProjectCarl Philipp Emanuel Bach Johann Sebastian Bach második fiúgyermeke kora befolyásos zeneszerzőjének számított, akinek pályája hidat épített a barokk és a klasszikus korok között. 1714-ben született Weimarban, és egyike volt annak a négy Bach fiúnak, akik apjuk irányítása alatt professzionális zenészekké váltak. Művei között 30 szonátát, csembaló és klavikord darabot találunk. Az ifjú zeneszerző stílusának kialakulására apja, Telemann, Händel és Haydn voltak a legnagyobb hatással. Első állását a porosz koronahercegtől kapta, később pedig a királyi zenekar tagja lett. 1768-ban Telemann utódjaként került Hamburg zeneigazgatói pozíciójába. Ebben az időben zeneszerzői tevékenységében a kórusművek kerültek előtérbe. Hatással volt korának több ismert zeneszerzőjére úgy, mint Mozartra, Beethovenre és Mendelssohnra. Mozart egy alkalommal így nyilatkozott róla: „Ő az apa, mi vagyunk a gyermekek.” A 19. század során háttérbe szorult a muzsikája, azonban Brahms igen nagyra tartotta. Bach egyik újításának számított, hogy bevezette és bátorította a hüvelykujj használatát a billentyűshangszereken.

Filharmónia kvíz

Mennyire ismeri a Filharmónia Magyarország koncertjeit?
E heti kvízünkben a Filharmónia Magyarország által szervezett koncertekről, programokról, fesztiválokról tettünk fel kérdéseket.

 

A brácsa

instrument-3208416_1920Vagy más néven mélyhegedű, a 16. századból származik és nagyjából egyidős kistestvérével, a hegedűvel. Folyamatos fejlődését követően a 18. században már elismert hangszernek számított. Eleinte elsősorban kisérő hangszerként szólalt meg, majd egyre több versenyműben is megjelent. Az első nemzetközi hírű brácsás az angol Lionel Tertis volt. Hangzását tekintve a húrosok családjának közepén helyezkedik el. Méretét tekintve a hegedűnél nagyobb és mélyebb hangzású. A 18. század óta a hegedű-család alt hangzású tagja, hangolását tekintve pedig a hegedű és a cselló között helyezkedik el (az előbbi 5 hanggal feljebb, utóbbi pedig egy oktávval mélyebben szól). A brácsa megszólaltatásának technikája kissé eltér a hegedűétől. Nagyobb mérete miatt az egyes hangok között nagyobb a távolság, ezért az ujjrend is eltérő. A vastagabb húroknak köszönhetően a hegedűhöz képest a hangzása mélyebb és lágyabb.  

Telefonok a koncerten?

smartphone-407108_1920

A londoni Royal Philharmonic Orchestra által végzett kutatás szerint 5-ből 1 tinédzser látogatna szívesen klasszikuszenei koncertet, ha közben használhatnák mobiltelefonjukat. A tanulmány 586 gyermeket kérdezett meg a zenekari zenével kapcsolatos élményeikről. A gyerekeket két csoportba osztották, 6-10 és 14-16 éves kor szerint. A kutatók azt tapasztalták, hogy a 6-10 éves gyerekek 82%-a szívesen megtanulna valamilyen hangszeren játszani. Szintén ebben a korosztályban további 81% úgy vélekedett, hogy többet kellene tenni, hogy megszerettessék velük a hangversenyeket, 34% szerint ennek érdekében az iskolának kellene ilyen programokat szervezni. A gyerekek 43%-a szerint több iskolai zeneórára lenne szükség, 35% gondolja úgy, hogy jelentősen növelné érdeklődésüket, ha iskolai zenekarban is játszhatnának. A felmérésből az is kiderült, hogy a közösségi média befolyása kiemelkedőnek számít a 14-16 éves korosztályban. A megkérdezettek 19-a mondta, hogy szívesen mennének hangversenyre, ha közben használhatnák a telefonjukat, hogy képeket és üzeneteket küldjenek.

Klasszikus zenei kvíz

Tesztelje jártasságát a klasszikus zene világában! Töltse ki villám kvízünket, amelyből kiderül mennyire ismeri a zeneszerzőket, művészeket és műveiket.

 

Az új adatvédelmi tájékoztató ITT elérhető. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás