Népe történelméből, legendáiból merítve és a szülőföldtől ihletve új cseh nemzeti szimbólumokat alkotott, mellyel világszerte ismertté tette hazáját az a Bedřich Smetana, aki 1824. március 2-án született. Apja szigorú nevelése miatt későn kezdte meg zenei karrierjét. Az ifjú zeneszerző kezdetben egy német nemesi családnál vállalt zongoratanítást. Az itt szerzett keresetét tanulmányaira fordította, a vak Josef Proksch cseh-német komponistától vett órákat.

A zongora iránti szeretet miatt Smetana 1848-ban Prágában zongoraiskolát nyitott, de végül a jobb megélhetés reményében 1856-ban Svédországba költözött, ahol a Göteborgi Filharmonikusok élére került. Az itteni közönség nagy becsben tartotta zongoraművészi és karmesteri tevékenységét. 1861-ben azonban haza tért, és a fővárosban újra nyitotta oktatási intézményét.

Első igazán nagy sikerét második operájával, Az eladott mennyasszonnyal aratta, amelyet követően hamarosan a prágai színház igazgatója lett.

Legnépszerűbb műve Hazám című szimfonikus ciklusa, melynek legismertebb része a nemzet folyóját megéneklő Moldva-tétel.