Kalandozzunk egyet a Skandináv-félszigeten, ahol a zeneszerzők mindig különös elragadtatással fogadták a tavaszt, ami nem is oly meglepő a hosszú és sötét téli időszakot követően. Így nem is véletlen, hogy sok komponista beemelte ezt a színes, inspirációval teli évszakot művészetébe. Csak néhány példa, amely nem hiányozhat a lejátszási listából: „Az első tavaszi kakukk” című szerzemény Frederick Delius tollából származik, amelyben a klarinét a madárcsicsergés szerepét tölti be. Edvard Grieg „A tavaszhoz” című műve a Lírai darabok harmadik kötetétől való, frissítően tiszta és üde hatása a jég olvadását és a nap visszatérését idézi. Sibelius 1894-ben egy hangverset komponált Tavaszi dal néven, amely keserédes hangvételű, de optimista és reményteli fináléval zárul.  Carl Nielsen Funen szigetén nőtt fel, így nem csoda, hogy lírai humoreszkje a „Springtime on Funen” címet viseli. E mű egy vidám kantáta, mely a zeneszerző utolsó nagy kórusműve és ez a tavaszt dicsőítő himnusz szinte már a végletekig emelkedő hangvételével válik lebilincselővé.