Művészek

Pál Tamás karmester 1937-ben Gyulán született. Zongorát, zeneszerzést és karmesterséget tanult a budapesti Zeneakadémián. 1960-ban, még főiskolás korában kezdődött karrierje a Magyar Állami Operaházban, ahol olyan karmesterek asszisztenseként dolgozott, mint Ferencsik János és Lamberto Gardelli. 1964-ben a “Szöktetés a szerájból” dirigenseként debütált, majd a teljes olasz repertoárt vezényelte, és megkezdte hangversenyező tevékenységét a vezető budapesti zenekaroknál. 1975-től 1983-ig szegedi főzeneigazgatóként, vagyis a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatókarnagyaként és operaigazgatóként működött. Rendkívül széles karmesteri repertoárján számos ritkaság szerepel, jelentős művek ősbemutatóját és magyarországi bemutatóját vezényelte. Lemezei, köztük több nagydíjas felvétel, a Hungaroton mellett neves külföldi cégeknél készültek. Rendszeresen dirigál Európa országaiban, a kilencvenes évektől különösen Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában, valamint Dél-Amerikában. 2001-től 2006-ig a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője volt, 1999-től a Zeneakadémia tanára. 2008-tól a Szegedi Nemzeti Színház vezető karmestere. 1975-ben Liszt-díjjal, 1997-ben Kiváló művész címmel tüntették ki. 2009-ben Szeged Kultúrájáért díjban, míg 2016-ban Pro Urbe díjban részesült. Zenei szakemberként számos opera újrafelfedezése kötődik a nevéhez. Kutatómunkájának eredményeként olyan művekkel gazdagította az operarepertoárt, mint Liszt Ferenc korai műve, a Don Sanche, avagy a szerelem kastélya című vígopera, Salieri Falstaffja vagy Cimarosa A párizsi festő című műve. Széleskörű műveltségét, a műfajok iránti érzékenységét és kiváló együttesépítő képességét nemcsak a szimfonikus zenekaroknál kamatoztatta, hanem 1987-ben megalapította, majd nemzetközi szinten is elismertté tette a Salieri Kamarazenekart. Zenei tevékenysége mellett számos opera librettójának fordítója, sőt az utóbbi években nagysikerű operaelőadásokat is rendezett a szegedi színházban.