A francia zeneszerző Charles-Marie Widor 1844. február 21-én született. Tíz szimfóniát komponált orgonára, melyek közül legnépszerűbb az 5. szimfónia, ami az esküvői szertartások világszerte legtöbbet játszott darabja. Bizonyára rengeteg házaspár számára jelent örök emléket ennek az orgonistát próbáló monumentális műnek az ünnepélyes hangulata. A Toccata az 1880-as években vált ismertté és különleges hangzása révén, melyet a frenetikus díszítéseknek és a pedál súlyos, himnusz-szerű melódiáinak köszönhet, egy csapásra népszerűvé vált. Annak ellenére, hogy a művet szimfóniának nevezik, nem felel meg a szimfónia műfaji hagyományainak, ahogyan Widor többi szimfóniája sem. Az elnevezés feltehetően arra az eklektikus zeneiségre utal, melyet a hagyományos értelemben vett szimfóniák esetében a zenekari hangzás sokszínűségével egyenértékű. Widor maga is kitűnő mestere volt az orgonának, és elismerésének jeléül zeneszerző társát, César Franckot követte a Párizsi Konzervatórium orgona professzori székében.