Állapot
minden regiszter működik és tiszta

Információ a játékasztal(ok)ról
A hangszer jelenleg a régi Viscount orgona asztaláról vezérelhető. A henger és redőny vezérlés jelenleg nem használható, setzer kombinációval ellátott.

Kombinációk
15X8 soros setzer

Kopulák
III+III 16' III+III 4' II+III II+III 16' II+III 4' I+III I+III 4' II+I II+I 16' II+I 4'

Egyéb releváns információ
A templomban található orgonának a kezdetektől nagyon nehéz sorsa volt, talán éppen ezért alakult úgy, hogy több, mint 30 évig némán állt a karzaton ez a fenséges hangszer. Az orgona építésére a főváros 1899 márciusában pályázatot írt ki, ebben részletesen meghatározták az orgona paramétereit. A hét pályázó közül Országh Sándor és fia által készített terv nyerte el a munkát a Rieger gyárral szemben. Országh egy három manuálos, 42 regiszteres, kúpládás (vagy csúzskaládás, ez nem tisztázott) orgonát tervezett. Az orgona homlokzati tervét maga Steindl Imre készített el, amit Thék Endre kivitelezett. Az orgona első átvételét megelőzően szakvéleményeket kért ki a fővárosi tanács, melyek nem voltak túlságosan biztatóak. Az orgonát jelentéktelennek, hangját elhanyagolhatónak találták, és úgy ítélték, ez a feladat meghaladta Országh Sándor orgonaépítő képességeit. Sajnos nagyon hamar beigazolódott, hogy Országh eddigi legnagyobb munkája kudarcra ítélt: a hangszer gyakran felmondta a szolgálatot, így mindössze öt évvel az átadás után maga az építő egy harmóniumot állítatott be a templomba. Mivel a templom mocsaras talajra épült, a nedvesedő templomfalak sem segítették az orgona működését. Mindezeket figyelmen kívül hagyva azonban az orgonát befejezték, és 1907-ben adták át véglegesen. 1937-ben a Rieger cég belekezdett az orgona felújításába és átalakításába. Sajnos a Magyarországot is sújtó háborúk a Rózsák terét sem kímélték, ezzel együtt az orgona is súlyos sérüléseket szenvedett. Ennek ellenére az eredeti sípanyag nagy részben megmaradt, de tény, hogy egy meglehetősen sérült hangszer állt a karzaton. Rieger a szélládákat kicserélte, az orgona eredeti diszpozíciója jelentősen megváltozott, elektromos vezérlést kapott, valamint egy új játszóasztalt (ez látható jelenleg lent a templomtérben kiállítva). Ez az átépítés sikeresnek bizonyult, és egészen 1996-ig működött az orgona. Az újbóli hanyatlás a 80-as években kezdődött, majd a templom felújítási munkálataival egy időben a hangszerek királynője ismét elnémult. Az épület restaurálása során a hangszert nem védték, rengeteg törmelék hullott a sípokba. 2018-ban Melis Mihály kántor vezetésével, a templomi közösség egyértelmű biztatására kezdtek el újra foglalkozni az orgona ügyével. A felmérés során kiderült, hogy a hangszer alapvetően menthető, a sípanyag, a motor, a szélládák használhatóak, és a legnagyobb problémát a behullott törmelék okozza. A hívő közösség azonnal az ügy mellé állt, pénzzel, kétkezi munkával segítették az orgona újbóli ébredését, valamint magyar orgonaművészek adtak jótékonysági koncerteket, ezzel is támogatva a folyamatot. Példátlan értékű összefogás szerveződött az orgona köré. A cél nem csupán a régi hangszer életre keltése és megmentése volt, hanem egy egyedülálló, a templom akusztikájához és teréhez illeszkedő és méltó orgona létrehozása. A diszpozíció a francia romantikus orgonák hangzásvilágát hozza Budapestre.

Diszpozíció
Letöltés