Ha Liszt Ferenc magyarországi kapcsolataira gondolunk, valószínűleg nem Jókai fog először eszünkbe jutni, pedig a két művészi nagyság kapcsolata nagy időt ölel fel. Ismeretségük nem barátsággal kezdődött, mert Jókai annyira zokon vette, hogy Liszt a magyar népzenét (helyesebben a magyar nótát) a cigányzenével azonosította, hogy még egy versében is számonkérte Lisztet. Egy évtized múltán viszont Liszt barátságot kötött a Jókai házaspárral, hiszen Jókai felesége, Laborfalvi Róza egy melodrámát adott elő magyarul, Liszt kíséretével, és bár Liszt nem tudott magyarul, Laborfalvi pedig nem értett a zenéhez, mégis kiválóan játszottak együtt. Ezen felbuzdulva írta Jókai a Holt költő szerelme című művét, amit szintén felesége és Liszt vitt a nagyközönség elé. Liszt szívesen vendégeskedett Jókaiéknál, és minden bizonnyal a kultúra ügyét is többször megvitatták.

Liszt ugyanakkor nemcsak a magyar irodalom iránt mutatott nagy érdeklődést. Dante Isteni színjátéka olyan nagy hatással volt rá, hogy egy szonátát és egy szimfóniát is ihletett. A Dante-szimfónia a poklot és a purgatóriumot jeleníti meg, illetve a végén egy angyali hangon megszólaló Magnificat is szerepel – a mennyország helyett, mivel bár Liszt tett volna kísérletet a megzenésítésére, Wagner lebeszélte róla, mondván, hogy földi halandó sem elképzelni, sem megzenésíteni nem tudja azt. A mű ennek ellenére igazán mély benyomást kelt a hallgatóban.

Ahogyan Liszt sem tudott jól magyarul, de egész Európában sikerre vitte a magyar zene ügyét, Magyar fantáziáját ezen a koncerten egy külföldi szólista, Kevin Chen játssza majd. Jókai szövegét Kosztolányi József adja elő, a Szegedi Szimfonikus Zenekar különleges Liszt-műsorát pedig Dubóczky Gergely vezényli.

Hallgasson bele! (Liszt: Dante-szimfónia)