Jegyár kedvezmények:
Diákok és nyugdíjasok számára 10% kedvezményt biztosítunk.
A Filharmónia Magyarország bérletesei az ország bármely pontján az általunk szervezett felnőtt hangversenyekre – bérletük felmutatásával –20% kedvezménnyel válthatnak jegyet! A kedvezmény bérletenként egy jegyre érvényesíthető koncertenként. Az egyes kedvezmények nem vonhatók össze!
Jegyek válthatók a Filharmónia Magyarország irodájában (Miskolc, Kossuth u. 3.; +36 46 505 656; miskolc@filharmonia.hu), online a jegymester.hu oldalon, valamint az előadás előtt a helyszínen.
Honlapunkon feliratkozhat hírlevelünkre, amelyben a Filharmónia Magyarország által szervezett klasszikus zenei programokról, az esetleges változásokról is tájékoztatjuk.
A műsor-, időpont-, helyszín- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk, melynek függvényében a jegyár is változhat!
Nagyívű dallamok, áradó érzelmek, romantika és valamelyest mégis realisztikus ábrázolás – ilyenek Puccini operái, melyek különleges helyet foglalnak el a zenetörténetben.
Az opera műfaja Itáliában született Claudio Monteverdi és kortársai műhelyében az 1600-as évek legelején. Néhány év alatt hihetetlen népszerű műfajjá vált, és végérvényesen elválasztotta az olasz zenei élet fejlődését az Alpoktól északra virágzó zenei élettől. Míg Európa nagyobb részében az opera egy volt a fontos műfajok közül, de egy magára adó zeneszerző igyekezett szimfóniát, vonósnégyest, szonátákat, versenyműveket és egyházi műveket írni, addig az olasz zeneszerzők elsősorban operát írtak, és a legtöbbjüknél az egyéb műfajok csak járulékosan voltak jelen. Nem véletlen, hogy az olasz opera még többszáz év múlva is irányadó volt minden operakomponista számára, és a nem olasz zeneszerzők kemény küzdelmet vívtak, hogy saját nyelvüket, nemzetüket és hangjukat egyáltalán felvigyék az opera képzeletbeli térképére. Az olasz századforduló központi alakja Puccini. És hiába érkezett meg Puccini idejében a színházakba is a 20. század hideg lehelete, Puccini pontosan tudta, hogy modernitás ide vagy oda, olasz opera nincsen nagyívű dallam nélkül, így megengedett magának ilyeneket akkor is, amikor az Alpoktól északra már Richard Strauss, Schönberg és Stavinsky próbálgatta az atonalitás szárnyait.
Aki tehát szép zenét, nagyívű dallamokat és magával ragadó érzelmeket kíván, szeretni fogja ezt a koncertet.
